A NASA olyan csillagrendszert talált magyar közreműködéssel, amit el sem akartak hinni
2021 / 01 / 31 / Justin Viktor
A NASA olyan csillagrendszert talált magyar közreműködéssel, amit el sem akartak hinni
Egy páratlan csillagrendszer került a NASA bolygóvadász műholdjának célkeresztjébe, melyben hat csillag kering három bináris rendszerben, és mindegyik páros egyben a többi körüli pályát is bejár, gigantikus háromszögben forgó izzó tűzkerékként, a semmi fekete bársonyabroszán.

Hatszoros csillagrendszer

A The New York Times beszámolója szerint csupán maroknyi más ilyen hatszoros csillagrendszer létezik, de egyik sem hasonlít a most felfedezett TIC 168789840 nevű új rendszer hihetetlen komplexitású hármas-bináris elrendezéséhez. A rendszert a NASA exobolygó-vadász TESS műholdja észlelte, és az önmagában is rendkívül különös és egyedi konstellációtól a csillagászok azt remélik, hogy segíthet nekik megérteni az egymás közelében kialakuló csillagok különös jellemzőit és történetét.

"Ez a rendszer az esélyek ellenére létezik" - mondta el Brian Powell a NASA adatkutatója és a tanulmány vezető szerzője.

A NASA kísérleti csillagközi hajtóműrendszert tesztelt A Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának tudósai egy olyan űrhajó meghajtásának kialakításán dolgoznak, mely a Nap hőenergiájának felhasználásával a Naprendszer legtávolabbi szegleteibe is eljuthatna, és talán még azon is túl, a csillagközi űr mélységeibe.

Sajnos a hat csillag közül négy olyan közel kering egymáshoz, hogy azonnal elnyelne és megsemmisítene bármely a közelükben keletkező exobolygót, így a környéken nem valószínű a földön kívüli élet jelenléte, vagy legalábbis akkor nem, ha az hasonló a földihez.

A másik csillagpár azonban tartja a megfelelő távolságot, így technikailag lehetséges, hogy létezhet néhány, még fel nem fedezett világ körülöttük keringve, messziről figyelve a másik két bináris rendszert - derül ki a The Astronomical Journal című tudományos folyóiratban közölt kutatásból.

Új, Naphoz hasonló csillagot és óriásbolygókat talált az ESO távcsöve A naprendszerünkön túli bolygók - az exoplanéták - évszázadokon keresztül csak az elméletekben és a tudományos fantasztikum világában léteztek. Szinte lehetetlennek tűnt a fényévnyi távolságra lévő bolygók észlelése, mivel ezek a viszonylag apró világok milliárdszor halványabbak, mint a csillagaik. Az ESO távcsöve újabb úttörő felfedezéseket tett, beszámolójukat az alábbiakban közöljük.

Sűrű gázfelhők

A tudósok még nem egészen biztosak abban, hogyan alakult ki ez a hatszoros rendszer. Arra gyanakszanak, hogy az első három csillag együttesen alakulhatott ki, majd mindegyik szépen sorban létrehozta a saját bináris társát, miután az egész rendszer áthaladt egy sűrű kozmikus gázfelhőn. A tudósok ezt valószínűleg nem is fogják addig megtudni, amíg nem találnak egy ehhez hasonló rendszert, hogy duplán ellenőrizhessék az elméletet.

"A puszta ténytől, hogy ez a rendszer létezik, megáll az eszem. Nagyon szeretnék egy űrhajóval leparkolni a rendszer mellett, és személyesen is alaposan megnézni" - mondta Powell.

"A csillagfürtön belüli exobolygók még nem kerültek megerősítésre, de ha egy ilyen világban élnénk, az éjszakai égbolt nagyon különleges lenne" - mondta dr. Borkovits Tamás a Bajai Csillagászati ​​Obszervatórium csillagásza és a tanulmány társszerzője.

"E világok bármely lakója „két napot láthatna, akárcsak Luke Skywalker a Tatooine-on, és ráadásként négy másik nagyon fényes csillag táncolna az égbolt körül" - mondta Dr. Borkovits.

(Forrás: The New York Times Kép: )

Ez is érdekelhet:

Csillagászati alapismeretek a karácsonyi ajándék távcső mellé Tóth Janitól Azok között, akik a közelmúltban - például Karácsony alkalmával - váltak csillagászati távcső tulajdonosává, talán akad olyan, akinek nehézséget okoz az elsőre rendkívül sok beállítási-, és alkalmazási tudnivalóval érkező eszköz.

A csillagászok "szupersztrádákat" találtak a Naprendszerben való gyors utazásához Az űr-országút hálózat láthatatlan struktúráit a Naprendszer gravitációs interakciói hozzák létre, számoltak be róla a csillagászok. Az újonnan felfedezett hálózat használatával radikálisan lerövidülhet a Naprendszeren belüli utazások ideje.

Magyar közreműködéssel kerülhet elő az Univerzum valószínűleg legritkább csillaga, a hiperoncsillag A CERN-ALICE együttműködésben többek között a hadronok közötti erős kölcsönhatást kutatják és nem is sikertelenül. Egy friss kutatás a szupernóva robbanások után létrejövő pulzárok nagy sűrűségű, jeges magjainak vizsgálatát segíti majd, és talán az Univerzum egyik legritkábbnak gondolt csillagtípusát is megtalálhatják végre.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.