A NASA olyan csillagrendszert talált magyar közreműködéssel, amit el sem akartak hinni

2021 / 01 / 31 / Justin Viktor
A NASA olyan csillagrendszert talált magyar közreműködéssel, amit el sem akartak hinni
Egy páratlan csillagrendszer került a NASA bolygóvadász műholdjának célkeresztjébe, melyben hat csillag kering három bináris rendszerben, és mindegyik páros egyben a többi körüli pályát is bejár, gigantikus háromszögben forgó izzó tűzkerékként, a semmi fekete bársonyabroszán.

Hatszoros csillagrendszer

A The New York Times beszámolója szerint csupán maroknyi más ilyen hatszoros csillagrendszer létezik, de egyik sem hasonlít a most felfedezett TIC 168789840 nevű új rendszer hihetetlen komplexitású hármas-bináris elrendezéséhez. A rendszert a NASA exobolygó-vadász TESS műholdja észlelte, és az önmagában is rendkívül különös és egyedi konstellációtól a csillagászok azt remélik, hogy segíthet nekik megérteni az egymás közelében kialakuló csillagok különös jellemzőit és történetét.

"Ez a rendszer az esélyek ellenére létezik" - mondta el Brian Powell a NASA adatkutatója és a tanulmány vezető szerzője.

A NASA kísérleti csillagközi hajtóműrendszert tesztelt A Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának tudósai egy olyan űrhajó meghajtásának kialakításán dolgoznak, mely a Nap hőenergiájának felhasználásával a Naprendszer legtávolabbi szegleteibe is eljuthatna, és talán még azon is túl, a csillagközi űr mélységeibe.

Sajnos a hat csillag közül négy olyan közel kering egymáshoz, hogy azonnal elnyelne és megsemmisítene bármely a közelükben keletkező exobolygót, így a környéken nem valószínű a földön kívüli élet jelenléte, vagy legalábbis akkor nem, ha az hasonló a földihez.

A másik csillagpár azonban tartja a megfelelő távolságot, így technikailag lehetséges, hogy létezhet néhány, még fel nem fedezett világ körülöttük keringve, messziről figyelve a másik két bináris rendszert - derül ki a The Astronomical Journal című tudományos folyóiratban közölt kutatásból.

Új, Naphoz hasonló csillagot és óriásbolygókat talált az ESO távcsöve A naprendszerünkön túli bolygók - az exoplanéták - évszázadokon keresztül csak az elméletekben és a tudományos fantasztikum világában léteztek. Szinte lehetetlennek tűnt a fényévnyi távolságra lévő bolygók észlelése, mivel ezek a viszonylag apró világok milliárdszor halványabbak, mint a csillagaik. Az ESO távcsöve újabb úttörő felfedezéseket tett, beszámolójukat az alábbiakban közöljük.

Sűrű gázfelhők

A tudósok még nem egészen biztosak abban, hogyan alakult ki ez a hatszoros rendszer. Arra gyanakszanak, hogy az első három csillag együttesen alakulhatott ki, majd mindegyik szépen sorban létrehozta a saját bináris társát, miután az egész rendszer áthaladt egy sűrű kozmikus gázfelhőn. A tudósok ezt valószínűleg nem is fogják addig megtudni, amíg nem találnak egy ehhez hasonló rendszert, hogy duplán ellenőrizhessék az elméletet.

"A puszta ténytől, hogy ez a rendszer létezik, megáll az eszem. Nagyon szeretnék egy űrhajóval leparkolni a rendszer mellett, és személyesen is alaposan megnézni" - mondta Powell.

"A csillagfürtön belüli exobolygók még nem kerültek megerősítésre, de ha egy ilyen világban élnénk, az éjszakai égbolt nagyon különleges lenne" - mondta dr. Borkovits Tamás a Bajai Csillagászati ​​Obszervatórium csillagásza és a tanulmány társszerzője.

"E világok bármely lakója „két napot láthatna, akárcsak Luke Skywalker a Tatooine-on, és ráadásként négy másik nagyon fényes csillag táncolna az égbolt körül" - mondta Dr. Borkovits.

(Forrás: The New York Times Kép: )

Ez is érdekelhet:

Csillagászati alapismeretek a karácsonyi ajándék távcső mellé Tóth Janitól Azok között, akik a közelmúltban - például Karácsony alkalmával - váltak csillagászati távcső tulajdonosává, talán akad olyan, akinek nehézséget okoz az elsőre rendkívül sok beállítási-, és alkalmazási tudnivalóval érkező eszköz.

A csillagászok "szupersztrádákat" találtak a Naprendszerben való gyors utazásához Az űr-országút hálózat láthatatlan struktúráit a Naprendszer gravitációs interakciói hozzák létre, számoltak be róla a csillagászok. Az újonnan felfedezett hálózat használatával radikálisan lerövidülhet a Naprendszeren belüli utazások ideje.

Magyar közreműködéssel kerülhet elő az Univerzum valószínűleg legritkább csillaga, a hiperoncsillag A CERN-ALICE együttműködésben többek között a hadronok közötti erős kölcsönhatást kutatják és nem is sikertelenül. Egy friss kutatás a szupernóva robbanások után létrejövő pulzárok nagy sűrűségű, jeges magjainak vizsgálatát segíti majd, és talán az Univerzum egyik legritkábbnak gondolt csillagtípusát is megtalálhatják végre.


Repüljünk át milliónyi galaxison néhány másodperc alatt
Repüljünk át milliónyi galaxison néhány másodperc alatt
A gyors intergalaktikus utazás a DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) adatai alapján készült.
A Starship első rakománya egy banán volt, amit a hatodik repülési tesztre vitt magával
A Starship első rakománya egy banán volt, amit a hatodik repülési tesztre vitt magával
A SpaceX űrhajójának hatodik tesztje nem a várakozások szerint alakult, a Mechazillát ez alkalommal nem tudták használni a visszatérő űreszköz landolása során.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.