A NASA kísérleti csillagközi hajtóműrendszert tesztelt
2020 / 11 / 21 / justin.viktor
A NASA kísérleti csillagközi hajtóműrendszert tesztelt
A Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának tudósai egy olyan űrhajó meghajtásának kialakításán dolgoznak, mely a Nap hőenergiájának felhasználásával a Naprendszer legtávolabbi szegleteibe is eljuthatna, és talán még azon is túl, a csillagközi űr mélységeibe.

Demo-konténer

A technológiával dolgozó kutatócsapat szerint a napenergia-meghajtás már nem csupán távoli álom. Mindezt bizonyítandó, az egyetem laborjában saját napszimulátort építettek egy átalakított szállítókonténer képében, melyet több ezer LED-del pakoltak tele.

"A kísérletünk bebizonyította, hogy a napenergia-meghajtás nem a fantázia birodalmába tartozik"

- mondta el Jason Benjoski, az Alkalmazott Fizikai Laboratórium anyagtudósa a Wirednek.

A heliopauza az a határ, melyen túl a Nap hatásai már nem érzékelhetőek. Az ezen túli jelenségek tanulmányozása nagyon nehéz, mivel ez a határ rendkívül messze van tőlünk. Mindössze két olyan ember által készített szerkezet létezik, ami ezt valaha átlépte, a Voyager 1 és 2 űrszonda, és ezeknek is közel fél évszázadon keresztül kellett utazniuk, hogy elsőként bekukkanthassanak a csillagközi űrbe.

Nem csoda hát, ha a NASA és a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium szeretne új módszereket találni az űrhajók meghajtására, számottevően nagyobb sebesség elérésével. A partnerséget 2019 októberében jelentették be, azt állítva, hogy egy ilyen missziót 2030-ban el lehet majd indítani.

Vissza a meghajtáshoz

A tervezett űrhajó napenergia-motorját egybeépítenék az űrhajó pajzsával. A merev lapos héj fekete szénhabból készül, egyik oldala fehér fényvisszaverő anyaggal van bevonva. Külsőleg nagyon hasonlít a Parker Solar Probe hőpajzsára. A kritikus különbség a kanyargós csővezeték, amelyet közvetlenül a felszín alatt rejtettek el. Ha a csillagközi szonda elég közel halad el a nap mellett, és a hidrogént pajzsának csőrendszerébe nyomja, a hidrogén kitágul és a cső végén lévő fúvókán keresztül távozhat, a hőpajzs tolóerőt generál.

Egy ilyen motor létrehozásának nyilvánvaló tervezési kihívásain túl a “szolár hőrakétának” hihetetlenül közel kellene kerülnie a Naphoz ahhoz, hogy elegendő sebességre gyorsulhasson, valahol 30 ezer és 200 ezer kilométer per óra sebesség között, és persze nem hátrány, ha közben nem olvad el.

Csak néhány, az emberiség által ismert anyag képes ellenállni ilyen magas hőmérsékleteknek, megőrizve közben a hidrogén csatornázásának képességét, és Benkoski nyilatkozata szerint a 3D nyomtatással készült fém lehet a kulcs egy megfelelő hővédő pajzs kialakításához.

A dolog egyébként kicsit hasonlít a Caplan-rakétához, amivel a naprendszer odébb-mozdításának ötletei kapcsán írtunk. Ez úgy működik, hogy erős mágneses terek segítségével a Napból nyer ki a héliumot és hidrogént. A rakétában a hélium fuzionál, az oxigén kiürül, és a hidrogén plazma gyorsulva kilövell a Nap felé, átadva a rakéta lendületét a csillagnak.

(Forrás: Wired, Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Fantasztikus NASA videó a Nap elmúlt 10 évéről

Búcsú a naprendszertől: a Voyager 1 és 2 felfedezései

Új Naphoz hasonló csillagot és óriásbolygókat talált az ESO távcsöve

Sosem látott "tábortüzek" a Nap felszínén az ESA Solar Orbiter eddigi legközelebbi képein

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.