A japán kormány áprilisban döntött úgy, hogy a megrongálódott Fukusima Daiichi atomerőmű egyre gyűlő szennyezett hűtővizét a Csendes-óceánba engedi, mivel a tárolóhelyek hamarosan betelnek, a szennyvíz viszont folyamatosan termelődik, így a már jelenleg is több mint ezer tartály mellé folyamatosan újabbak kerülnek.

Az erőmű üzemeltetéséért felelős Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) megközelítőleg 1,37 millió tonna szennyvizet tud tárolni, ami már nem sokáig elég, számítások szerint jövő nyárra elérik a teljes kapacitást. A kormánynak ezért minél előbb döntést kellett hoznia a hűtővíz sorsát illetően, a miniszterelnök, Yoshihide Suga elmondása szerint pedig ez volt az egyetlen realisztikus megoldás a problémára.

A radioaktív vizet a TEPCO már tárolás előtt előkezeli: az Advanced Liquid Processing System filterein áteresztett víz 62 fajta radioaktív nuklidot szűr ki, és, bár a trícium nincs ezek között, de ez utóbbit az óceánba engedés előtt kellő hígítással teszik ártalmatlanná. A folyamat az Amerikai Nukleáris Társaság leírása szerint a következőképpen zajlik: az előzetes kezelés során a Kurion és SARRY nevű, cézium eltávolítására alkalmas rendszer a cézium 99.99%-át kivonja, majd a sótlanítás alatt tovább tisztul a víz, melynek további felhasználásra alkalmatlan részét az ALPS-ba küldik, ami többek között a cézium-134-et, cézium-137-et, stroncium-90-et, és a jód-129-et is eltávolítják belőle. Ezután már csak a trícium marad, amelynek kiszűrése azért ütközik nagy nehézségekbe, mert felépítése miatt a víz molekulájában könnyedén helyettesíti a hidrogén atomokat.

A japán kormány viszont rendkívül szigorú feltételeket szabott a hígítás mértékét illetően, a hivatalosan elfogadott, ivóvízben engedélyezett trícium mennyiségének csak a töredéke lesz megtalálható a fukusimai szennyvízben, mielőtt az a szabadba kerül. Ennek érdekében a szennyvizet nem egy-két év, hanem évtizedek, akár négy évtized időtartama alatt engedik ki, kisebb adagokban. Bár a környékbeli halászok és lakók tiltakozasukat fejezték ki a tervek ellen, de tudományos körökben sokan mégis egyetértenek azzal, hogy ez biztonságos és kivitelezhető alternatívát jelent arra, hogy hogyan szabaduljanak meg a szennyezéstől. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Rafael Mariano Grossi egy április 13-ai bejelentésben elmondta: a japán kormány döntése összhangban áll a globális gyakorlattal, annak ellenére, hogy a hűtővíz nagy mennyisége a fukusimai esetet egyedi és komplex üggyé teszi.

"A nukleáris biztonság nemzeti felelősség és a japán kormány feladata volt annak eldöntése, hogy hogyan fog hozzá a vízkezelés kritikus ügyének.

Biztos vagyok benne, hogy a kormány együtt fog működni minden érdekelt féllel átlátható és nyílt módon, mikor a mai döntését kivitelezi." Az IAEA már akkor bejelentette, hogy együtt fog dolgozni a kormánnyal a folyamat biztonságos megvalósításán, most pedig hivatalosan is megkötötték a szerződést, amelyben pontosították, hogy az ügynökség milyen jellegű technikai asszisztenciát fog majd nyújtani a folyamat során. Az IAEA közleményében elmondta: az ellenőrzés segít annak igazolásában, hogy a kiengedett víz radioaktivitása valóban a biztonságos határokon belül van és hogy nem jelent veszélyt a lakosok számára. Az elfogadott feltételek szerint az ügynökség elemzi és felügyeli :

• a kiengedni kívánt víz radiológiai jellemzését
• a különféle biztonsági aspektusokat
• a környezet és lakók védelmét biztosító környezeti hatáselemzést
• a szabályozási kérdéseket, beleértve az engedélyezést és ellenőrzést

A folyamatot két éven belül indítja el a japán kormány és előtte a szennyvíz még további tisztításra kerül, közvetlenül a kiengedés előtt pedig tengervízzel hígítják majd tovább.

(Fotó: Flickr/IAEA Imagebank)

További cikkek a témában:

A Fukusima Daiicsi atomerőmű tovább rongálódott egy erős földrengés miatt Gyorsabban szivárog a hűtővíz néhány egységből, ahol az olvadt nukleáris üzemanyag maradéka található, mint eddig. Közben a Tokiói Legfelsőbb Bíróság nemcsak felelősnek találta, hanem kártérítés megfizetésére kötelezte a japán kormányt és az erőművet üzemeltető TEPCO-t.
Fukusimában elkészült a világ legnagyobb hidrogéntermelő üzeme Igazán szimbolikus, hogy a kilenc éve a szökőár által lerombolt területen egy összedőlt atomerőmű mellett a jövő tiszta energiahordozójának gyártásával indul be újra az élet.
A klímaváltozás okozhatja az atomerőművek vesztét Az energiaszektor egyik legvitatottabb kérdése, hogy szükségünk van-e, illetve kiváltható-e bármilyen alternatív megoldással az atomenergia. Egy friss jelentés szerint az atomerőművek üzemeltetése több szempontból sem egy életbiztosítás a jövőnk szempontjából.