Február 13-án, múlt szombaton Fukusima és Miyagi Prefektúra körzetében a Richter-skála szerinti 7.3-as földrengés rázta meg a környéket, romba döntve húsz épületet és megrongálva további kétezerötszázat. A rengések egészen Tokióig jutottak, és több, mint harminc másodpercig éreztették a hatásukat, de nem szedtek egyetlen halálos áldozatot sem és a százkilencven sérült közül csak néhány embernek esett súlyosabb baja. Az áramkimaradásokat és néhány törölt gyorsvasút járatot leszámítva nem történt jelentősebb kár, de a földindulás mégis rossz emlékeket idézett a helyi lakosokban, mivel pontosan tíz évvel ezelőtt, majdnem ugyanebben az időben (március 11-én) csapott le az a hatalmas cunami a környékre, amely 18 500 ember életébe került és tönkretette a Fukusima Daiicsi atomerőművet.

A jelenlegi földrengés kiindulási pontja a partokhoz nagyon közel, a sziget alatt 55 kilométerre alakult ki, emiatt, noha ez a rengés is erősnek számított, de nem fenyegetette az országot szökőárral. A cunamikat leggyakrabban sekélyebb, kevesebb, mint negyven kilométer mélységből induló offshore rengések alakítják ki, ilyen volt a 2011-es tóhokui eset is.

A mostani földmozgás után az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCO) azonnal megnyugtatott mindenkit, hogy sem a Fukusima Daiicsi reaktorai, sem a közelben található Kasiwazaki-Kariwa erőmű nem károsodtak a rengések miatt, a kormány szóvivője, Katsunobu Kato pedig azt is bejelentette, hogy az Onagawa erőmű környékén is mindent rendben találtak, egyik helyszínen sem detektáltak megemelkedett sugárzási értékeket.

De, mint kiderült, a már egyébként is rongálódott fukusimai reaktorral mégsincs minden rendben, az egyes és hármas egység hűtővizének szintje jelentősen lecsökkent az elmúlt napokban.

A TEPCO szóvivője, Keisuke Matsuo február 19-én, pénteken hozta nyilvánosságra a legújabb felmérések eredményeit, miszerint az egyes reaktor tartályának hűtővize hetven centiméterrel, a hármas egységé harminc centiméterrel esett vissza. A kettes reaktorról nincsenek hírek, mivel az itt található mérőeszközöket kiemelték a törmelék eltávolításának előkészületei során. A hűtővíz pótlása már megkezdődött, és nem bizonyosodott be, hogy a földrengés okozta a jelenséget, de ez az újabb probléma is rávilágít, hogy az erőmű, a jelenlegi állapotában, továbbra is biztonsági kockázatot jelent a környék számára, így a benne található nukleáris hulladék eltakarítása, melyet régóta halasztanak mindig későbbi időpontokra, nem várhat tovább.

A TEPCO számításai szerint az 1,37 millió tonna befogadóképességű tartályaik, melyek a már előkezelt szennyezett vizet tartalmazzák, jövő nyárra betelnek, ha még több hűtővizet kell pumpálni a reaktorokba, akkor pedig ez előbb is bekövetkezhet. A reaktorokból egyébként valamennyire eddig is szivárgott a víz a reaktor földszintje és turbinái felé, de még kezelhető mértékben. A kormány egyelőre nem döntött azzal kapcsolatban, hogy mi is legyen a radioaktív szennyezőanyagok sorsa, de elképzelhető, hogy a rendelkezésre álló alternatívák közül azt a megoldást választják, amely nem igényli, hogy további tárolókat építsenek a körzetben vagy messzire szállítsák a veszélyes anyagokat.

Ez azt jelenti, hogy egyszerűen a Csendes-óceánba engedik a vizet, amit előtte természetesen, amennyire lehet, megtisztítanak a veszélyes összetevőktől.

A többi erőműből származó hulladék tárolása is megoldatlan probléma az országban, mivel Japán, amely a fukusimai katasztrófa előtt ötvennégy atomerőművet üzemeltetett és továbbra sem mondott le teljes egészében az elektromos áram ellátásának ezen módjáról, az újrahasznosítás stratégiáját követi a radioaktív hulladék kezelésének terén: reciklikálják az urániumot és plutóniumot, majd a maradékot vitrifikálják, vagyis üveggé alakítják át. Ebben a szilárd formában a föld alatt már biztonságosan lehet raktározni, és itt egy idő után, jó hosszú idő után, nagyjából ezer év alatt, elveszti radioaktív potenciálját és már nem sugároz tovább.

Azonban a 2011-es események után felülvizsgálták a teljes atomipar működését, így a hulladék tárolási helyének kijelölése, melyet eredetileg 2025 környékére terveztek, elhúzódott. A konténerek gyűlnek az ország különböző helyszínein, de a föld feletti raktározás, a földrengésektől gyakran sújtott szigeteken veszélyeket rejt magában. Nemrégiben két, a járványhelyzet miatt elszegényedett falu, Suttsu és Kamoenai képviselői jelentkeztek a tárolóhely szerepének elvállalására, mivel ezért cserébe jelentős összeghez jutnának, összesen 37 milliárd jen ütné a markukat, bár ehhez ki kell várniuk a hosszadalmas előkészítési és engedélyeztetési folyamatot, amely akár két évtizedig is eltarthat.

De az ötletnek nem minden lakó örül, mivel az emberek nem szívesen laknak sugárzó anyagok szomszédságában, még akkor sem, ha az mélyen a föld alatt fekszik.

A radioaktív hulladék tárolása a világ más pontjain is megválaszolatlan kérdést jelent, bár a legbiztonságosabbnak módszernek mindenütt az újrahasznosítás és a geológiai tárolás tűnik.

A fukusimai erőmű ügyében egyébként a Tokiói Legfelsőbb Bíróság múlt pénteken megerősítette, hogy a kormány és az üzemeltető TEPCO egyaránt felelős, mivel a 2002-es, az ország szeizmikus aktivitását vizsgáló felmérések eredményei alapján világos kellett volna, hogy legyen számukra, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni egy esetleges szökőár veszélyeinek elhárítására. Yukio Shirai bíró ítélete szerint 280 millió jent (780 millió forint) kell kifizetniük kártérítés gyanánt a 45 felperes számára, amiért el kellett hagyniuk otthonainkat az evakuálás során.

Más körzetekben felmentették a kormányt a felelősség alól a hasonló tárgyalások során, de a Tokiói Legfelsőbb Bíróság elnöke kimondta: ha a hatóságok kényszerítették volna a TEPCO-t a megelőző lépések megtételére, akkor "a cunami hatása jelentősen csökkenthető lett volna és a létesítmény nem vesztette volna el minden áramellátását."

Az erőművel pedig további gondok is akadnak, ahogy arról az NHK World is beszámolt, a TEPCO hétfőn elismerte, hogy a reaktorokban július óta nem működtek a szeizmográfok, így nem rögzítették a jelenlegi földrengés adatait sem. A vállalat tudott a dologról, de nem javítottak a hibát. A Chron értesülései szerint ezenkívül az is kiderült, hogy néhány tartály elmozdult a helyéről és az aszfaltjárdán is repedések keletkeztek, de a létesítmény környékén gyűjtött talajvíz mintákban nem mutatták ki megemelkedett radioaktivitás szintjét.

(Fotó: Flickr/vizpix, iaea_imagebank/Giovanni Verlini, Wikimedia Commons/kantei.go.jp)

További cikkek a témában:

A csernobili reaktorból származó gombák megmenthetik az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól Csernobil lehet a kulcsa a Mars meghódításának egy új kísérlet szerint, a reaktorokon és környékükön elszaporodott gombafélék ugyanis nagy dózisban blokkolják a veszélyes sugarakat.
Új fűtőelemek kerülhetnek a paksi erőműbe - a tesztek most folynak Az új urán-dioxid tablettákat és azok cirkóniumburkolatát az Energiatudományi Kutatóközpont szakemberei tesztelik. Idén év végén kezdődik az új, víz–urán arányra optimalizált üzemanyag-kazetták tesztüzeme a Paksi Atomerőműben. Az új fűtőelemek vékonyabb burkolattal rendelkeznek, mint az eddigiek, az eddigi lyukas urán-dioxid-tablettákat tömör tabletták váltják fel.
Kínában bekapcsolták a "mesterséges napot" A fúziós reaktorok az energiaipar szent gráljának számítanak, amelyek belsejében tízszer magasabb hőmérséklet uralkodik, mint a Nap magjában. Kína most komoly lépést tett afelé, hogy a technológia egyszer valósággá váljon.