A Business Insider értesülése szerint a Nike új programjában a cég vállalja, hogy a vásárlástól számított hatvan napon belül visszaküldött lábbeliket kitisztítják, kézzel felújítják, majd kedvezményesen ismét piacra dobják őket. Ezen a ponton fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a kezdeményezés nem érinti az agyonhasznált darabokat, erről a Daily Mail írt részletesebben: a cikk szerint a Nike egyes és kettes kategóriákba sorolja a beérkező cipőket, melyek közül az egyes az 'újnak' vagy a 'tökéletes állapotban lévőnek' felel meg, míg a kettes az 'alig használt, apró hibákkal rendelkezőknek.'

A cipőfelújítási programot első körben tizenöt amerikai üzletben próbálják ki, siker esetén pedig belátható időn belül kiterjesztik a programot az Egyesült Államokon kívüli piacokra is. A CNBC szerint a Nike a pazarlás ellen kíván fellépni új szolgáltatásával, ám, hogy mekkora kereslet lesz erre, egyelőre kétséges. A hatvan napos időkeret ugyanis nem túl hosszú egy új cipő esetén, ráadásul ahogy, azt fentebb írtuk:

jóformán csak a kifogástalan állapotban bevitt darabokra vonatkozik.

Az Economic Times szerint ez elsősorban azok számára lehet vonzó, akik kéthavonta lecserélik sportcipőiket. Ebből a szemszögből nézve viszont a kezdeményezés inkább egy újabb marketingfogásnak tűnik, bár az elmúlt időszak eseményeinek tükrében erre szüksége is van most a Nike-nak.

Emberi vérrel átitatott cipők

Minden csoda három napig tart, kivéve, ha olyasmit hall az ember a világ egyik legnépszerűbb sportszergyártójáról, hogy az egyik termékéből (Nike Air Max 97) hatszázhatvanhat darab, emberi vérrel átitatott darab került a márkaboltokba, ráadásul a Nike beleegyezése nélkül. Az ötletgyáros az a MSCHF nevű kollektíva, amely már korábban is felborzolta a kedélyeket egyebek mellett egy szentelt vízzel töltött Jézus cipővel.

A hatszázhatvanhat pár számozott cipőt az egy csepp emberi véren kívül bronz pentagramokkal, és egy bibliai idézettel díszítették: „Láttam a sátánt: villámként bukott alá az égből” (Lukács 10, 18). Mint kiderült, a bizarr cipő Lil Nas X rapper egyik videójához készült, és a gyártó szerint egy pár kivételével - amelynek tulajdonosát maga a zenész jelölte ki - percek alatt elkapkodták. A Nike védjegyelkobzás miatt perre ment a gyártóval, és végül megállapodtak, visszahívják a cipőt. A MSCHF azt nyilatkozta, a visszahívás ellenére is elégedett a helyzettel, mert az akció elérte célját.

Az elmúlt évek legnagyobb divatipari botrányai

Bizonyára még sokan emlékeznek a 2011-ben kirobbant homokfúvás botránya, amely minden idők legnépszerűbb ruhadarabját, a farmert övezte: az anyag koptatása mechanikai és kémiai úton egyaránt megvalósítható, és bár utóbbi némileg olcsóbb, de halálos szilikózist is okozhat, ha a koptatást végző munkások belélegzik a keletkező szilikátot. Több tucat halálos baleset után Törökország 2009-ben betiltotta ezt a fajta gyártási eljárást, Kínában azonban továbbra is engedélyezett volt. A tíz éve indult kampány nyomán azóta több divatcég  technológiát váltott,

az olasz Dolce & Gabbana azonban ügyet sem vetett a botrányra és az ellene induló kampányra.

A világ még ki sem heverte az előzőt, de már jött is a következő tragédia: egy 2012-es, dakkai ruhagyárban keletkezett tűzben több mint száztízen odavesztek, az eset pedig ismét bebizonyította, hogy milyen körülmények között készülnek az üzletekben kapható konfekcióruhák. Majd 2013-ban, egy szintén Bangladesben összedőlt gyár (ismertebb nevén a Rana Plaza tragédiája) több ezer varrónő halálát okozta. A divatcégek többsége hárította a felelősséget, noha a romok között talált ruhacímkék egyértelműsítették a gyártók kilétét. A fentiek ellenére az első komolyabb változásra 2020 februárjáig várni kellett, a bangladesi legfelsőbb bíróság akkor ugyanis több mint kétszáz textilüzemet bezáratott, noha nem a dolgozók, hanem a rendkívül szennyezett folyók védelme érdekében.

Az újrahasznosított műanyag nem menti meg a bolygót, de a cukoralapú szövet talán fordíthat a dolgon Ha pár éven belül sikerül piacra dobni egy valóban környezetbarát, száz százalékban lebomló szövetet, akkor akár otthonunkban is komposztálhatjuk megunt, feleslegessé vált ruháinkat, majd a végtermékkel táplálhatjuk növényeinket.

Hogy kétségkívül Kína a világ nagyobb textilgyártója, és a tevékenységéhez köthető környezetszennyezés is egyre súlyosabb, arra egy 2012-es jelentés hívta fel elsőként a figyelmet. Szerzői egyebek mellett leírták, hogy a globális negyvenkilenc vezető, nyugati divatmárkák azok, akik közvetett vagy közvetlen módon felelősek ezért. Ami pedig a Nike-t illeti, Richard Locke, az MIT professzora vizsgálta a márka munkakörülmények ellenőrzésére irányuló kezdeményezéseit: a professzor szerint még ha foglalkoztatják is a cégeket a dolgozói munkakörülmények, és mondjuk auditot tartanak a bedolgozóiknál, azzal sem biztos, hogy a helyzetükön kívánnak javítani. Sokkal inkább arról van szó, hogy amennyiben

egy adott üzemmel túl sok a felmerülő probléma, akkor nemes egyszerűséggel máshová szervezik ki a termelést.

Változó fogyasztói szokások

Öröm az ürömben, hogy egyre több cég felismeri a transzparens ellátási lánc fontosságát, valamint enged a fogyasztói nyomásnak, hiszen számos nemzetközi szervezet dolgozik azon, hogy minél többször, és minél gyakrabban új információkkal lássa el a fogyasztókat a textilgyártás árnyoldaláról. Erre jó példa a Fashion Revolution 2020-as kutatása, melynek során öt európai ország több, mint ötezer vásárlóját kérdezték arról, mit gondolnak az ellátási láncok átláthatóságáról, illetve mit tartanak ennek kapcsán fontosnak. Eredményeik szerint a korábbi jelentéseikhez képest évről-évre egyre fontosabb az embereknek, hol is készülnek a ruháik. A megkérdezettek hetven százaléka szerint a kormányok felelőssége a fenntartható ruhagyártás, vagyis a környezet és az alapvető munkajogok megóvása.

(Fotó: Unsplash/Josh_Redd)

További cikkek a témában:

Milyen gyakran mosod a farmerod? Alkalmanként 56000 mikroműszál is leszakadhat róla Kanadai kutatók üledékmintákat gyűjtöttek a sarkvidék bizonyos mélytengeri részén, a Nagy-tavak, valamint Torontó külvárosi régióinak állóvizeiből: kilogrammonként átlagosan 1930, 780 és 2490 mikroszálat találtak a száraz üledékben, és ez még nem minden.

A Google és az Adidas kifejlesztett egy high-tech cipőtalpat, amivel FIFÁ-zhatsz is Farmerdzseki és hátizsák után most focicipőn dolgozik a Google.

Használt farmerből készít napszemüveget egy férfi Jack Spencer közel egy évtizede gyárt napszemüveget régi farmerből. Hosszas próbálkozások és tévedések, és alighanem több prototípus legyártása után, mint amennyit meg tud számlálni, végül kitalált egy módszert, amely csúcskategóriás, mégis praktikus kiegészítővé teszi a használt ruhadarabot.