A ragadozó madarak sincsenek biztonságban a mikroműanyagtól
2020 / 06 / 01 / Perei Dóra
A ragadozó madarak sincsenek biztonságban a mikroműanyagtól
Amerikai kutatók több vízi és szárazföldi ragadozó madár, köztük sólymok, baglyok és rétisasok szervezetében egyaránt kimutatták a műanyag mikroszemcséket: hatvanhárom madárban összesen mintegy ezerkétszázat.

A Közép-floridai Egyetem (UCF) munkatársainak gondozásában készült új tanulmány igazolja a műanyag jelenlétét és mennyiségét - olvasható az Environmental Pollution tudományos szaklapban. A ragadozó madarak az ökoszisztémia pótolhatatlan szereplői, a gyomrukban felhalmozódó, öt milliméternél kisebb műanyag darabok azonban megmérgezik vagy végeznek velük.

„Ha bármelyik csúcsragadozó-populáció vagy annak egészségi állapota megváltozik, az minden, a táplálékláncban alattuk álló állat, organizmusok és élőhely körülményeire kihat” – mondta Julia Carlin, a tanulmány vezető szerzője, az UCF biológia szakos végzős hallgatója.

Az egyetem munkatársai arra is kitérnek kutatásukban, hogy bár már az 1960-as években észleltek műanyagszemcséket az állatok emésztőrendszerében, ehhez képest a közvélemény csak a 2010-es években kezdett komolyabban foglalkozni vele. Korábbi tanulmányokban halak, tengeri madarak és planktonevő gerinctelenek bélrendszerében is kimutatták a mikroműanyagokat, az elmúlt időszakban pedig főként teknősök és cetek gyomrában, amelyek vesztét szintén az útjukba kerülő műanyag tárgyak okozták.

Most először vizsgáltak ragadozó madarakat

A ragadozó madarakat eddig viszont senki sem vizsgálta alaposabban, leginkább veszélyeztetett státuszuk miatt. Carlin és kollégája a floridai Maitland ragadozómadár-központjával együttműködve jutott a szükséges információk birtokába: a központban sebesült ragadozó madarakat gyógyítanak, és hatvanhárom (Florida középső részén élő) példány gyomrát vizsgálták meg, amelyek már vagy holtan érkeztek az intézménybe, vagy befogadásuk utáni napon elpusztultak. A ragadozómadarakban kivétel nélkül jelent voltak a mikroszemcsék, hatvanhárom madárban összesen majdnem ezerkétszáz. A leggyakoribb típus (a szemcsék nyolcvanhat százaléka) mikroszál volt, ami elsősorban mosógépekből leengedett vízzel kerül a környezetbe.

A helyzet súlyosabb, mint hinnénk

Tavalyi becslések szerint évről évre átlagosan 8,8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, de előfordult már, hogy megközelítette a tizennégy millió tonnát. (Súlyra körülbelül ennyit tesz ki kétmillió elefánt.) A műanyagok ráadásul több száz év alatt is csupán apróbb darabokra bomlanak, de nem tűnnek el. Ezek az úgynevezett mikroműanyagok, melyek pontos mennyiségéről mostanáig keveset tudtunk, mivel a legtöbb tanulmány a vízfelszínen készült-írja a Business Insider. Az újabb kutatások eredményei szerint azonban a tenger mélyén legalább ennyi, ha nem több mikroműanyag felhalmozódik. Vagyis a szennyezettség sokkal nagyobb mértékű az eddigi adatbecslésekhez képest.

Mi rejtőzik a felszín alatt?

Anela Choy és csapata a kaliforniai Monterey-öböl különböző mélységeiben vizsgálta a szennyezettséget. Távirányítású mérőeszközeik még majdnem ezer méter mélységben is találtak mikroműanyagot, a legmagasabb koncentrációt azonban kettő- és hatszáz méteres mélység között mértek. A mikroműanyag aránya itt átlagosan köbméterenként tizenkét és tizenöt részecske közötti, ami megegyezik a csendes-óceáni szemétsziget szennyezettségével.

A Hawaii és Kalifornia közötti vízben viszont több mint 1,8 milliárd műanyaghulladék úszkál: már ebből a mennyiségből is mindenkinek fejenként kétszázötven darab műanyag szemét jutna a bolygón.

A Choyék által azonosított mikroműanyagok nagy része egyszer használatos csomagolásokhoz vagy a PET-palackokhoz használatos műanyagból származik. A kutatók szerint ezek a mikroműanyagok nagyjából planktonnyi méretűek, így a vörös rákok vagy a farkos zsákállatok beleiből könnyedén az óceán mélyebb szintjeibe juthat. (A mostani kutatás során mindkét állatfaj beleiben találtak mikroműanyagot.)

Megháromszorozódhat az óceánok szennyezettsége

Nem a mostani az első eset, hogy a szakemberek váratlan helyeken találnak extrém mennyiségű műanyag hulladékot. Egy 2015-ös felmérés szerint például a világ óceánjaiban mintegy kétszázhatvanegyezer tonna mikroműanyag található.

Az Indiai-óceán ritkán lakott területein felhalmozódott műanyagot legalább négyszáztizennégymillió darabra becsülik, míg a Csendes-óceán felszíne alatt több mint tízezer méterrel is műanyaggal szennyezett a víz.

A mikroműanyag ugyanakkor nem csak az óceáni világot veszélyezteti, hiszen  ahogy az ott élő állatok elfogyasztják azt, úgy az ember szervezetébe is bekerül, miután elfogyasztja az élőlényeket. És bár a műanyagevés egészségre gyakorolt hatásait jelenleg is vizsgálják, egy 2013-as tanulmány eredményei szerint a tengeri állatokban felhalmozódhatnak bizonyos vegyi anyagok, amelyek emberekben (elfogyasztását követően) növelik a rák kialakulásának kockázatát. Mindent egybevetve tehát az óceánokban jóval több műanyaghulladék van a korábban becsültnél, ez pedig figyelemfelhívás arra, hogy fel kell tárnunk a probléma valódi mértékét.

A kérdés megválaszolása egyre sürgetőbb, hiszen a tengerek, óceánok szennyezettsége a következő évtizedben megháromszorozódhat, ezzel pedig a jelenleginél is sokkal több élőlény kerül életveszélybe.

(Fotó: Needpix)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.