Brisbane Ausztrália harmadik legnagyobb városa, és 2013. november 21-én egy Airbus A330-200 repülőgép próbált a levegőbe emelkedni a helyi reptéren. Azonban a pilóták már a kifutón érzékelték, hogy valami nem stimmel: a műszereken fura sebességadatok jelentek meg. A gép két óra késést követően ismét megkapta a felszállási engedélyt, ám a kifutón, amikor az Airbus épp készült a levegőbe emelkedni, a sebességmérő ismét megőrült. Ekkor már nem lehetett mást tenni: a gép felszállt, de mivel a műszerek továbbra is hibásan működtek, a pilóták segélyüzenetet adtak le, majd visszafordultak a géppel, és végül biztonságos kényszerleszállást hajtottak végre. Az alaposabb vizsgálatok során egy darázs maradványát találták meg a Pitot-csőben.
A Pitot-cső, vagy teljes nevén: Pitot–Prandtl-cső egy nyomásérzékelő műszer, amellyel az áramlások sebességét lehet mérni. A repülőgépeken ez a sebességmérő készülék, és mint ilyen, a megbízható működése kiemelten fontos a járat biztonságos közlekedése szempontjából.
Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire rendszeresen költöznek ezek az állatok ezekbe a csövekbe, és okozhatnak-e az imént leírtnál is komolyabb problémát. A Pachodynerus nasidens szerepe felmerült egy tényleges légi szerencsétlenség kapcsán. 1996 februárjában egy Boeing 757-es emelkedett fel a Dominikai Köztársaság repteréről, majd nem sokkal később le is zuhant. A fedélzeten tartózkodó 189 ember mind az életét vesztette. A baleset azért történt, mert a pilóták rosszul ítélték meg a gép sebességét, amit a Pitot-cső meghibásodása okozhatott. A meghibásodás okaként ekkor a darazsat jelölték meg, de mivel a Pitot-cső sosem került elő a roncsok közül, ezt biztosan nem lehet kijelenteni.
A Pachodynerus nasidens invazív faj, mely hajózással és légi szállítással terjedhetett el az Egyesült Államokban, a csendes-óceáni térségben, valamint Ausztrália keleti részén. A 10-12 milliméter hosszú darázs magányosan él, önmagának pedig résekben és nyílásokban épít fészket. Azonban ahogy az egy friss kutatásból kiderül, ez az állat viszonylag gyakran okoz problémát azzal, hogy házának egy-egy Pitot-csövet választ. 2013 novembere és 2019 áprilisa között 26 olyan incidens történt, mely a darázshoz köthető. Ezek egy részében volt szükség vészhelyzeti eljárásokra, mint amilyen például a kényszerleszállás. Mindez annyiból igen veszélyes, hogy az állatvilág jelentette kihívások nagy részét, így például a madarak okozta kihívásokat a repterek már megtanulták orvosolni. Azonban az aránylag friss fenyegetést jelentő, invazív darázs egyelőre még meg tudja a szakembereket lepni.
A mostani kutatás azért is készült, hogy felmérjék ezen állatok viselkedését. A kutatásban különböző, valódi gépeken is használt Pitot-csövek 3D-nyomtatott mását helyezték el Brisbane repülőterének a különböző pontjain. Az eredmények ijesztőek: a 39-hónapos vizsgálat alatt 93-szor tömítette el egy-egy darázs a Pitot-cső mását. Ráadásul az állatok az összes csőbe beköltöztek, kivéve a legkisebb, 3 milliméteres nyílással rendelkezőeket. Az állatok az év minden hónapjában szívesen költöztek ezekbe a csövekbe, azonban a területek közül a legnépszerűbb a reptér füves része volt. Illetve a nyári hónapokban, 24 – 31 Celsius fokok közti hőmérséklet esetén több fészek épült.
A tanulmány szerint a repterek a legeredményesebben úgy küzdhetnek meg a problémával, ha a várakozó gépek Pitot-csöveit befedik, illetve csapdákkal megpróbálják a darázspopulációt csökkenteni a repülőtér környékén.
(Címlapkép/nyitókép: wikimedia commons/gailhampshire)
További cikkek a Rakétán: