A testület határozata alaposan felkavarta az állóvizet, hiszen még egy hét sem telt el nyilvánosságra hozatala óta, de máris több szakértő hangot adott az ezzel kapcsolatos aggályainak. Szerintük az eset újabb ijesztő példa arra, hogy a Facebook teljes kontrollt akar minden és mindenki felett.
A testület indoklása szerint az exelnök kitiltásának meghosszabbítását a 2021. január hatodikai események indokolják, Trump felelőtlen viselkedése, valamint követőinek uszítása ugyanis szerepet játszott öt ember halálában, miután azok megrohamozták a washingtoni Capitoliumot. És mivel a felbujtás veszélye továbbra is fennáll, javasolják a tiltás fenntartását további hat hónapra. Noha a Facebook számára ez csak egy ajánlás, a platform már bejelentette, hogy ennek megfelelően jár el.
Elaine Fahey jogprofesszor szerint az Oversight Board határozata felborzolhatja a kedélyeket az emberek között: egyrészt ott vannak Trump követői, akik a szólásszabadság megsértésére hivatkozhatnak. Másrészt a testület lépése arról árulkodik, hogy a Facebook kettős mércét alkalmaz, hiszen világszerte rengeteg politikust kizárhatnának gyűlöletkeltés és uszítás miatt. Fahey úgy látja, hogy a felügyelő bizottságnak következetes döntéseket kellene hoznia, már ha valóban komolyan veszi szerepét, és független vizsgálószervként kíván eljárni.
Az Oversight Board - amit sokan az USA „Legfelsőbb Bíróságához” hasonlítanak - egy kvázi bírósági testület, amelyre a Facebook talán a legnehezebb feladatot osztotta: a tartalommoderálással kapcsolatos döntések meghozatalát. A testület jelenleg húsz tagot számlál, köztük nemzetközi emberi jogi ügyvédeket, aktivistákat, újságírókat és volt kormánytisztviselőket. A 2019-ben alapított bizottság - legalábbis a Facebook elmondása alapján - önállóan hozhat döntéseket, működését pedig a közösségi oldal százharmincmillió dollárral finanszírozza. A testület kifogásolói szerint azonban ez csupán egy eszköz Mark Zuckerbergnek, hogy kibújjon a felelősségvállalás alól,
hiszen a 'piszkos munka', vagyis a döntéshozatal a bizottsági tagokra hárul.
A testület legújabb döntésével azonban visszavágott. Szerintük eleve helytelen lépés volt átadni nekik az ügyet, és a Facebook megszegte saját szabályait azzal, hogy első körben határozatlan időre függesztette fel az exelnököt ahelyett, hogy egyenesen járt volna el az ügyben. A Vox szerint ez megdöbbentő szemrehányás a Facebook működéséről. A magazin munkatársa megkérdezte Helle Thorning-Schmidtet, a testület társelnökét a 2021. május ötödikei sajtótájékoztatón, hogy szerintük mit szól majd a Facebook ahhoz, hogy visszadobták a labdát. A társelnök szerint valószínűleg nem repesnek majd az örömtől, pedig méltányolniuk kellene tettüket. A közösségi óriás nyilatkozatban reagált: "Megvizsgáljuk a testület döntését, és egyértelmű, következetes intézkedéseket hozunk."
"Amit a Facebook, a Twitter és a Google tett, az szégyen és gyalázat országunk számára" - írta Trump nem sokkal a testület döntése után kiadott közleményében. Hozzátette: ezeknek a korrupt közösségi média-társaságoknak politikai árat kell fizetniük, hogy soha többé ne tehessék tönkre az amerikai választásokat. Az egykori elnök alighanem úgy állt a dologhoz, hogy ha kipenderítik az ajtón, majd szépen bemászik az ablakon, ugyanis idén márciusban saját kommunikációs platformot indított, bár lényegi információk erről még nem derültek ki, így például az is kérdéses, hogy a követők megoszthatják-e majd az ottani tartalmakat a Facebookon.
A Facebook egyébként intenzív politikai össztűz alatt áll úgy a republikánusok, mint a demokraták részéről; a republikánusok már régóta azzal vádolják, hogy cenzúrázza a konzervatív nézeteket, míg a demokraták szerint a vállalat nem távolítja el az oldalról a republikánus politikusok által terjesztett félretájékoztatásokat. A Facebook azonban indulása óta politikailag semleges platformnak vallja magát, így szerinte a politikai párbeszéd szabályozása nem az ő feladata; részben azért hozta létre a felügyelő bizottságot, hogy kezelje ezt a régóta fennálló problémát.
A bizottság szerdai döntése azonban egyértelműen azt üzeni, hogy nem vállalják át ezt a terhet a közösségi oldal alapítójától.
A Trump-ügy messze a legnagyobb horderejű és legszükségesebb döntés, amelyet a testület eddig hozott - annak ellenére, hogy nem is annyira deklaratív, mint azt sokan várták. A határozat jelentős következményekkel jár arra nézve, hogy a világ vezetői mit mondhatnak a közösségi médiában, valamint az internetezők szólásszabadságra. Ugyanakkor bár egyrészt megerősíti, hogy a Facebook helyesen cselekedett, amikor januárban blokkolta Trump fiókjait, egyúttal nyitva hagyja azt a kérdést, hogy
betilthatja-e egy közösségi média platform a világ vezetőit vagy sem.
Míg sokan támogatták a Facebook és más közösségi médiatársaságok döntését Trump korlátlan vagy végleges betiltásáról, mások szerint azonban függetlenül attól, hogy mennyire veszélyesek az adott közéleti személyiség bejegyzései a társadalomra nézve, a vállalat alapvető emberi jogokat korlátoz az efféle lépésekkel. Bernie Sanders egy alkalommal például arról beszélt a The New York Times "The Ezra Klein Show" című podcastjában, hogy egyáltalán nem nézi jó szemmel, hogy a közösségi oldalak egyik napról a másikra csak úgy kiraknak meghatározó politikai személyiségeket a platformjukról. Szerinte mindig találhatnak valamit, amit cenzúrázhatnak, így ki tudja?
Ma Donald Trump, holnap pedig valaki más kerülhet terítékre.
Míg a Facebook, a YouTube és a Twitter más kritikusai, köztük Lindsay Graham szenátor (R-SC) azzal érvel, hogy ezek után a Facebook és a Twitter miért nem tiltotta le a világ többi vezetőjét is, például az iráni Khamenei Ayatollahot vagy az észak-koreai Kim Dzsong Unt nagy port kavaró tweetjeik miatt és antidemokratikus offline cselekedeteik miatt? Mások ennél jóval bizakodóbbak. Kate Klonick jogi szakértő azzal érvelt a The Conversation cikkében, hogy a testület nagy potenciállal rendelkezik új precedensek létrehozására a felhasználói részvétel érdekében a magánplatformok irányítását illetően. Ez a bizottság határozatainak szélesebb körű hatása, amely lehetőséget ad a politikai döntéshozóknak, valamint a közösségi médiavállalatok mérséklő iránymutatásainak kontrollálásra, amelyek az internetes jog tágabb területére vonatkozó döntéseiket ennek következtében szükségessé teszik.
(Fotó: Pixabay, Unsplash/visuals)