Legyen bármilyen stresszes az állandó online jelenlét és egészségtelen a folyamatos képernyőbámulás, a digitális világ mára az emberek nagy részét beszippantotta. Még azoknak is, akik próbálják elkerülni, hogy a metaverzumokban éljék az életüket és alakítsák a közösségi kapcsolataikat, szükségük van az online felületekre ügyintézéshez, munkához, az ismerőseikkel való kommunikációhoz. Ebben a digitális világban a személyazonosításhoz minden egyes oldalon más-más felhasználónevet és jelszót kell megadni, a regisztráció részeként pedig sokszor a személyes adataink nagy részét, lakcímet, nevet, akár életkort vagy bankszámlaszámot is elkérnek a különböző oldalak, illetve az ezeket üzemeltető cégek.

Ez a központosított rendszer kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az embereket, akik így gyakran nem tudják követni, hogy kinél milyen adataik vannak számontartva és ezeket pontosan mire használják.

Bár ez nem okoz problémát, ha a cégeknek valóban csak nyilvántartás vagy statisztikai elemzés céljából van szükségük az információkra, de ebben teljesen biztosak soha nem lehetünk. A blokklánc alapú technológia eredetileg a Bitcoin kriptovaluta központosítatlan, nyílt, de mégis anonim módon zajló adás-vételére jött létre, de ugyanezt a rendszert lehet alkalmazni a személyazonosításnak egy teljesen új formájára is.

A Microsoft egyike az elsőknek, akik ezzel a szokatlan módszerrel forradalmasítanák az online világ ügyintézési szokásait. A cég négy éve kezdett bele az ION (Identity Overlay Network) hálózat fejlesztésébe, ami egy úgynevezett DID-t (Decentralized Identifier) decentralizált személyazonosító technológia alapját jelenti. A decentralizált technológia ugyanaz, amelyre a Bitcoin is épül, vagyis blokklánc formájában tárolja az adatokat, melyet maguk a felhasználók irányítanak és a saját adataihoz mindenki csak egy titkosítást feloldó kulcs birtokában juthat hozzá.

Vagyis nem a cégek tárolják az információkat, hanem az a magánszemélyek tulajdona marad.

A jelszavakat és felhasználóneveket pedig a jövőben el lehet felejteni. A Microsoft a következőképpen írja le a technológiát: "A DID azonosít bármilyen alanyt (személyt, szervezetet, dolgot, adatmodellt, absztrakt entitást…), melyet a DID kezelője azonosítani kíván. Ellentétben a tipikus, egyesített azonosítókkal a DID-k úgy lettek megalkotta, hogy el lehessen őket választani a központosított regisztrációs hivataloktól, személyazonosító szolgáltatóktól és tanúsítást nyújtó hivataloktól[...] A DID-k olyan URI-k (Uniform Resource Identifier, egységes erőforrás-azonosítók, olyan karaktersorozatok, melyeket online erőforrások azonosítását szolgálják, mint például egy-egy weboldal URL címe), melyek az alanyt egy DID dokumentummal asszociálják, lehetővé téve a megbízható interakciót az asszociált alany számára."

A metódus a World Wide Web Consortium felügyeletével készült, ez az a nemzetközi szervezet, amelynek tagjai nyílt program ajánlásokat alkotnak, mellyel a web megfelelő működését és fejlődését próbálják biztosítani. A konzorcium elnöke az internet atyja, Tim Berners-Lee, aki nemrégiben az internet megreformálásának fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte ugyanis a techcégek kezébe túl nagy hatalom került, ezt pedig ideje lenne visszaadni a felhasználóknak, elvégre az internet globális hálózata annak idején egyfajta demokratikus, mindenki számára elérhető, az egyenlőség eszméjére építő közösségi szolgáltatásnak készült. Elmondása szerint szeretne egy olyan internet irányába elmozdulni, amelynek működése közelebb áll ahhoz, amit ő eredetileg elképzelt, az ehhez vezető út pedig úgynevezett podokkal lenne kikövezve.

A podok olyan személyes, online adatbázisok, melyek a felhasználóról szóló minden információt, beleértve a weben töltött idejének lenyomatait is, egy helyen tárolják és a cégek csak akkor férhetnek hozzájuk, ha a tulajdonosuk erre engedélyt ad.

A Microsoft által fejlesztett digitális személyazonosító ehhez nagyon hasonló technológia és nemsokára a W3C ajánlás fázisába léphet, vagyis akár a jövőbeli web szerves részévé is válhat. A DID első verzióját már korábban elkezdték tesztelni, de most tették széleskörűen elérhetővé. A béta fázis alatt a tokiói Keio Egyetem, a flamand kormány és az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgáltatója próbálta ki a rendszert, a Wirednek nyilatkozó Joy Chik, a Microsoft felhőszolgáltató részlegének al-igazgatója elmondása szerint az új azonosító módszer rendkívüli módon felgyorsította az egészségügyi dolgozók felvételét a kórházakban, mivel a korábbi szokásokkal ellentétben most nem hónapok munkájával gyűjtötték be a megfelelő igazolásokat és ajánlásokat, hanem szó szerint öt perc alatt túlestek az azonosítás folyamatán.

Ahhoz, hogy az azonosítás valóban megbízható legyen, a Microsoft több digitális tanúsítást kínáló vállalattal is együtt dolgozott, például az Acuanttal, az Au10tix-szal, az Idemiával vagy a Vu Security-val. A rendszer tehát a Bitcoin blokklánc technológiáján alapszik és a Sidetree nyílt hozzáférésű protokollt használja (az ION a Sidetree egyik ága). A dokumentumok kezelése a tulajdonosok előjoga, akik egy titkosító kulccsal férhetnek hozzá az azonosítóhoz, a cégek és intézmények pedig kiépíthetik a saját node-jaikat, melyen keresztül zajlanak a "tranzakciók", vagyis a dokumentumok megosztása. A DID-k alanyai csak arra az időre engedélyezik a hozzáférést, amíg az azonosítás tart és bármikor visszavonhatják ezt a felhatalmazást.

A Coindesk így magyarázza el a rendszer működését: "Ahhoz, hogy hozzáférj az e-mail vagy közösségi média fiókjaidhoz egy olyan világban, amely az ION-t használja, úgy tudod igazolni magad, ha 'bejelentkezel' a DID-vel az ION fiókba. A titkosított kapcsolatnak köszönhetően, melyet az ION a Bitcoinnal létesít, a hálózat meg tudja erősíteni a szolgáltató számára, hogy te vagy a tulajdonosa annak a személyazonosítónak, amely a fiókodhoz van rendelve. Minden személyes adat, amely a fiókhoz van kötve (név, életkor, stb.) a blokkláncon kívül kerül tárolásra." A rendszer zavartalan működését biztosítja az a fejlesztés is, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre akár több ezer azonosítást is tudjon kezelni a hálózat másodpercenként, ez egy nagy ugrás a Bitcoin blokkláncának sebességéhez képest.

A nagy kérdés, ami most, hogy elindult a rendszer, talán nemsokára tisztázásra kerül, az az, hogy valóban olyan megbízhatóan fog-e működni a digitális azonosítás, mint ahogy a cég elképzelte. Elvégre a Microsoft éppen az elmúlt időkben élte át az egyik legnagyobb ellene irányuló kibertámadást, melynek több mint harmincnezer felhasználójuk esett áldozatul.

(Fotó: GettyImages, Pixabay)

Ez is érdekelhet:

Végre mosolyoghatunk is a virtuális valóságban A virtuális valóság nagy fejlődésen ment keresztül azóta, hogy az Oculus csaknem egy évtizeddel ezelőtt bemutatta a Rift sisak első fejlesztői verzióját, ám aki mostanában használt ilyen eszközt, az tudja, hogy még mindig nagyon messze áll attól az ideális állapottól, amikor majd különbséget sem tudunk tenni a virtuális és a valódi világ között. A HTC által most bemutatott Facial Tracker egy apró, ám annál fontosabb lépés ebbe az irányba.
Biztosan Gucci a pulcsi, ha segít a Bitcoin mögötti technológia Sokan emlékeznek még a bitcoin 2017-es árfolyamrobbanására, akkor egészen húszezer dollárig száguldott a legismertebb kriptopénz, kevesebben vannak azok, akik azóta is kitartanak, a felfutást követő összeomlás óta is tartogatják a coinokat. Ez a piac valóban olyan, mint a hullámvasút, a digitális pénzek mögötti technológia azonban igazi sikertörténet, sorra hódít meg újabb és újabb területeket, bemutatjuk a blokklánc működését, és eddigi eredményeit.
A Microsoft szerint a testünk helyett a hologramjaink fognak visszatérni az irodába A cég az idén online megrendezett Ignite konferenciáján mutatta be a Mesht, egy olyan kevert valóság platformot, amely lehetővé teszi, hogy hologramként bárhol jelen lehessünk és együtt dolgozhassunk másokkal.