Egyes szakértők szerint ez a lépés elkerülhetetlen volt tekintve, hogy a keresőcég konkurensei, nevezetesen a Firefox és az Apple Safari már meglépték ezt. Ennek ellenére érdemes fenntartással kezelni a helyzetet, hiszen amint arra a Vox egy korábbi cikke is rámutatott, a Google továbbra is gyűjti az első féltől származó adatokat - vagyis, hogy mit csinálunk, amikor bizonyos termékeit, például a YouTube-ot vagy a keresőt használjuk -, és ez alapján vesz célba a hirdetésekkel. A harmadik féltől származó sütik kiesésével az első féltől származó adatok még értékesebbé válnak a hirdetők számára, ami jó hír a Google-nek, ám kevésbé előnyös a hirdetőknek mivel egyrészt még nincs kiforrott alternatíva egy új megoldásra, ami megkönnyítené a hirdetők átállását, másrészt a Google bevételeinek nagy része a keresőben található hirdetésekből származik - a legfrissebb negyedéves jelentés szerint egészen pontosan több mint a fele, ami jóval több, mint amennyit a jelenleg harmadik féltől származó sütikre támaszkodó hirdetési hálózata generál. Harmadrészt a Google kvázi már eddig is megkerülhetetlen volt a hirdetői piacon, most viszont valóban egyeduralkodóvá válhat. Ahogy az sem biztos, hogy felhasználóként valóban fellélegezhetünk, és teljes biztonságban tudhatjuk adatainkat.

Magyarországon is elindul a Facebook tényellenőrző programja A közösségi oldal az AFP-vel együttműködésben Magyarországon is elindítja a tényellenőrző programját, amelynek célja, hogy független tényellenőrző szervezetek bevonásával felülvizsgálják a tartalmak pontosságát, ezzel pedig kiszűrjék a félrevezető vagy hamis híreket.

Sütik a jelenben és a jövőben

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mit is értünk süti, azaz cookie alatt: olyan információkat, amelyeket az általunk felkeresett weboldalak eltárolnak a számítógépen. Néhány böngészőben minden süti egy fájl, míg mások minden sütit egyetlen fájlban tárolnak, mint például a Firefox. A sütik gyakran tárolnak a weboldalakkal kapcsolatos beállításokat, mint az alapértelmezett nyelv vagy hely. A weboldalra visszalátogatva a böngésző elküldi az adott weboldallal kapcsolatos sütiket, ez lehetővé teszi a webhely számára, hogy személyre szabott információkat nyújtson. A sütik számos információt tárolhatnak, beleértve a személyes azonosításra alkalmas adatokat (mint a név, cím, e-mail cím vagy telefonszám). Azonban ezek csak olyan információk, amelyeket a weboldalnak megadunk - olyanokat nem kapnak, amit a felhasználó nem kíván megadni, valamint nem férhet hozzá a számítógépen tárolt fájlokhoz sem. Alapértelmezés szerint a sütik adatgyűjtése és elküldése észrevétlen a felhasználó számára. Azonban lehetőség van azok módosítására, amelynek hatására jóváhagyható vagy elutasítható többek között a sütik tárolására, vagy azok törlésére vonatkozó kérés.

A sütik segítségével a hirdetés hatékonyabbá tehető, enélkül a hirdetők nehezebben tudják elérni közönségüket, és nehezebb követniük a megjelent hirdetéseket, valamint, hogy mennyien kattintanak rájuk. Számos weboldal, például híroldal és blog működik együtt a Google-lal annak érdekében, hogy hirdetéseket jelenítsenek meg látogatóik számára. A partnereikkel folytatott együttműködés keretében különféle célokból használhatnak sütiket, így például arra, hogy ne jelenjen meg többször ugyanaz a hirdetés, hogy észleljék és megakadályozzák a kattintásos csalásokat, illetve hogy relevánsabb hirdetéseket (például az általuk felkeresett webhelyeken alapuló hirdetéseket) jelenítsék meg. A Google által megjelenített hirdetéseket továbbá naplófájljaikban is feljegyzik. Ezek a szervernaplók általában tartalmazzák az internetes kérelmet, az IP-címet, a böngésző típusát, a böngésző nyelvét, a kérelem pontos időpontját, illetve legalább egy sütit, amely egyedileg azonosíthatja a felhasználó böngészőjét.

Ezeket az adatokat számos okból tárolják, amelyek közül a legfontosabb szolgáltatásaink fejlesztése és a rendszer biztonságának megőrzése.

A naplóadatokat névtelenítik az IP-cím egy részének (kilenc hónap elteltével történő) és a cookie-információk (tizennyolc hónap elteltével történő) eltávolításával. A Google a jövőben viszont változtatna cookie-kezelési stratégiáján, és ahelyett, hogy továbbra is személyre szabott hirdetésekkel bombázná a netezőket, a "SimHash" nevű algoritmusnak köszönhetően egy csoportba osztja az azonos érdeklődési körű felhasználókat, így voltaképpen "beolvadhatunk a tömegbe", és nem mi leszünk az egyedüliek a célkeresztben. (A számítástechnikában a SimHash eredetileg egy olyan technika, amellyel gyorsan megbecsülhető, mennyire hasonlít egymásra két halmaz. A Google a duplikált oldalak keresésére használja ezt az algoritmust).

Komoly aggályok az új rendszerrel kapcsolatban

Ha valakinek ismerős a Google új üzleti modellje, az nem csupán a véletlen műve, az ugyanis kísértetiesen hasonlít a Facebook által alkalmazott modellre. Emiatt viszont problémássá válhat az új profilalkotás, ahogy az már a Facebook esetén is megtörtént: 2016-ban kiderült, hogy a Facebook lehetővé tette lakáshirdetők számára, hogy faji származás alapján kizárjon felhasználókat. A közösségi oldal azóta ugyan végrehajtott pár módosítást, ám a The Conversation cikke szerint a hirdetők ennek ellenére is diszkriminálhatják a regisztráltakat.

Szintén problémás az az eset, amire az Apple hívja fel a figyelmet: a vállalat a közelmúltban tette kötelezővé a fejlesztők számára, hogy tüntessék fel az App Store-ban elérhető alkalmazásaik mellett, hogy milyen típusú adatokat gyűjtenek a felhasználókról, ellenkező esetben nem frissíthetik applikációjukat. Az áruházban három kategóriába sorolták az appok tevékenységét átláthatóbbá tevő információkat: a felhasználók követésére használt (más helyekről származó, főleg hirdetések célzására alkalmas), a hozzájuk kapcsolódó (vagyis minden olyasmi, amivel beazonosíthatóak), illetve a nem hozzájuk kapcsolódó adatok (például böngészési előzmények). Az Apple húzását a Facebook elsőként kifogásolta, aminek hangot is adott egy terjedelmes tiltakozási szöveg formájában. Ami érthető, hiszen lassacskán mindenki számára nyilvánvalóvá válik:

rengeteg adatot gyűjt rólunk a közösségi óriás.

Az amerikai Forbes nemrég közölt is egy összehasonlítást arról, hogy más népszerű csevegőprogramokhoz képest mennyi mindent listáz rólunk a Facebook Messenger. Az összehasonlításból kiderül, hogy a legkevesebb adatot - mindössze a felhasználó telefonszámát - a Signal kéri. Az Apple iMessage a névjegyzékhez és a keresési előzményekhez szeretne hozzáférni, a Messenger azonban mindent visz azáltal, hogy hozzáférést kér többek között a keresési és letöltési előzményekhez, helyadatokhoz, a felhasználói tartalmakhoz (fotók, videók, játékelőzmények). 2022-ig mindenesetre még sok víz lefolyik a Dunán, így talán reménykedhetünk, hogy a Google mégsem indul el ezen az úton.

(Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

Most bárki kipróbálhatja, hogy mi maradna az internetből Facebook, Google, Amazon és Microsoft nélkül Nagyjából semmi.

Új korszak kezdődik a neten. Tényleg vége a megfigyelésnek, vagy csak új nevet kapott? Rövidesen már a Google Chrome sem teszi lehetővé az eddig megszokott reklámcélú adatgyűjtést.

Egyre több ország adóztatja a nagy tech cégeket A kormányzói vétó ellenére Maryland lett az első amerikai állam, amely különadót vetett ki a nagy technológiai vállalatokra, illetve azoknak a digitális hirdetési bevételeire.