A "Szép új világ" a sarkunkban lohol, a kérdés, hogy felkészültünk-e rá
2020 / 01 / 18 / perei.dora
A
Már a huszadik század embere is nagy reményeket fűzött a gépi intelligencia hódításához, mégis a most kezdődő évtizedben kerülhetnek igazán reflektorfénybe, hiszen az úgynevezett mély tanulási programok önálló döntéseket hozhatnak a rendelkezésükre álló nagy mennyiségű adat feldolgozásával. Hogy ez milyen irányba mozdítja majd el a világot, az jórészt rajtunk múlik.

A jó, a rossz és a veszélyes

Az MI merőben új távlatokat nyit az orvostudományban, hiszen egymaga fedezhet fel gyógyszereket, és létrehozhat diagnosztikai eljárásokat, kezelési módokat. A szkeptikusok talán azt gondolják, hogy korai még a medve bőrére inni, hiszen a kezdeti fellendülést gyors visszaesés követheti, de ha a technikai fejlődésének jelenlegi ütemét (na és persze sokrétűségét) nézzük, aligha beszélhetünk visszafejlődésről.

Tíz éven belül minden bizonnyal 'bekopogtatnak' az arcfelismerő robotok, melyek abszolút kétélű fegyvernek számítanak, hiszen egyszerre ígérnek biztonságot, és tehetnek teljesen védtelenné egész nemzeteket a feltörekvő totalitárius diktatúráknak. Az MI elterjedésének másik rizikófaktora a deep fake, azaz a hang és kép mesteri manipulálása oly módon, hogy lehetetlen megkülönböztetni a valódi hírt a hamistól.

Az igazi kihívás megtanítani a polgárokat a tudatos szelektálásra, máskülönben a társadalmi bizalom gyorsan odaveszhet.

A Black Box ugyanakkor még nagyobb gondot okozhat, hiszen ez gyakorlatilag egyenlő az MI teljes önállósodásával (gondolkodás, döntés, cselekvés), amit a tudomány nagyon nehezen kezelhet, ha egyáltalán sikerül neki. Kicsit vidámabb vizekre evezve mindemellett valószínűleg a fordító robotok térhódítása is megkezdődik, melyekkel akár folyékonyan kommunikálhatunk.

Búcsú a működésképtelen idegsejtektől

Szó se róla, az agykutatás napjainkra rengeteget fejlődött, az agy és komputer közötti (kétirányú) kommunikáció beteljesítése viszont jelenleg is várat magára. Elvégre az AI rákfenéjét a hardver jelenti, az agy ellenben élő szervezet, a kettő szinkronizálása pedig jelenleg gyerekcipőben jár. A sikerhez mindenekelőtt az IT-s szakemberek és a neurológusok hatékonyabb közreműködése szükséges, ám ha ez sikerül, akkor olyan neuro-technológiai vívmányok születhetnek, ami számos (eddigi ismereteink szerint) gyógyíthatatlan betegségre megoldást nyújthatnak.

Csak egy példa; az angliai Bathi Egyetemen nemzetközi kutatócsoportja megalkotta a beültethető „mesterséges idegsejteket”, míg a szilícium chipek száz százalékban reprodukálják az agysejtek tulajdonságait, pedig csupán egy mikroprocesszornak mindössze egymilliárdnyi felületén működnek. Az efféle elektronikus implantátumok többek között kezelhetik a szívelégtelenséget azáltal, hogy kiegészítik a szívverést és a légzést koordináló neuronokat. A kutatók hosszú távú célja a meghibásodott idegsejtek helyettesítése az implantátumokkal Alzheimer-kóros és más agyi betegségek esetén.

A génmanipuláció hajnala

Akárcsak az emberi agy, úgy a genom pontos működése is régóta foglalkoztatja az orvosokat, ennek ellenére az még ma sem ismert pontosan, hogyan kezelhető egy adott betegség a gének szintjén, vagy mi kell ahhoz, hogy ki se alakuljon. A génszerkezetbe való beavatkozás lehetősége már a 2010-es években a tudomány előtt volt, az első klinikai tesztek azonban csak tavaly készültek el. Mindez egyúttal reményre ad okot, hogy ez előttünk álló években gyógymód születhet a rákra, illetve bizonyos öröklött betegségekre.

Immunrendszerünk alaposabb megismerése szintén felhasználhatóvá válhat a hatékonyabb gyógyításhoz; a folyamatban lévő biomedicinális kutatásoknak köszönhetően hamarosan képet kaphatunk az immunrendszer genetikájáról, ami zöld utat ad a génszinten manipulált immunrendszer bevetésére. Ezáltal egy sor betegség már az első tünetek felbukkanása előtt kimutatható lehet. Az őssejtkutatás szintén új szintre léphet; a tudósok mostanra bármilyen élő szövetet létrehoznak laboratóriumi körülmények között, melyeket aztán speciális sejtekké alakítanak, hogy azok úgynevezett organoidokba szerveződjenek. Az organoidokat mostanáig többnyire laboratóriumi tanulmányozásra használták, a húszas évek végére viszont már átültethetik őket betegekbe, hogy azokkal helyettesítsék a meghibásodott szerveket.

(Forrás, Fotó: Needpix, Pixabay)


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.