A szovjet Vega program szelleme életre kelhet egy Vénuszra indított NASA misszió során

2022 / 10 / 16 / Bobák Zsófia
A szovjet Vega program szelleme életre kelhet egy Vénuszra indított NASA misszió során
Száz napig szállnak ballonok a Vénusz kénsavas felhőiben, mikor az emberiség újra űreszközt küld a bolygó légkörébe.

A Near Space Corporation által készített "ballon a ballonban" eszközt speciális céllal hozták létre: a héliummal töltött hatalmas "lufi" szondaként szolgál majd a Vénusz légkörének felderítésében a NASA programjában, amennyiben az útjára indul valamikor a közel-, vagy esetleg távoli jövőben. A program sorsa és lehetséges időpontja egyelőre még homályos, de az biztos, hogy a NASA az elmúlt években több ízben is tesztelt olyan ballonokat, amelyek a régi idők Vega programjához hasonló küldetés részét alkothatják és a Vénusz légkörének vizsgálatát segíthetik elő olyan közeli megfigyelések kivitelezésével, amire más módszerekkel nincs mód.

A ballonos módszer előnyeit 1985-ben a Vega-1 és 2 missziók során demonstrálták, mikor a szovjetek a Vénuszhoz és a Halley üstököshöz küldött űreszközei egymástól körülbelül egy hét eltéréssel egy-egy ballonos szondát engedtek le a bolygó légkörébe, amelyek adatokat gyűjtöttek az atmoszféra jellemzőiről, többek között mérték a hőmérsékletet, a nyomást és a felhők összetételét is. A Vega-1 1985. június 11-én érkezett a Vénuszhoz (moszkvai idő szerint reggel öt órakor), ahol a kibocsátott ballon aláereszkedve a felhőréteg középső részében, 53,6 kilométeres magasságban végezte az adatgyűjtést, miközben 69 m/s-os sebességgel sodródott nyugati irányba. A mérések szerint a légköri nyomás a bolygó ezen területén 535 mbar és a hőmérséklet 300 K. Az eszköz június 13-án hajnalban küldött utoljára jeleket a földi irányítóközpontnak, majd 11 600 kilométer megtétele után elhallgatott.

A Vega-2 sorsa hasonlóan alakult: a június 15-én leengedett ballon ugyanazon a magasságon működött június 17-éig, mialatt 11 100 kilométert utazott 66 m/s-os sebességgel szintén nyugati irányba és ezalatt 535 mbaros nyomást és 308-316 K hőmérsékletet regisztrált. Mindkét eszköz 3,4 méter átmérőjű és 21,5 kilogramm súlyú volt (a mérőeszközökkel és ejtőernyővel együtt 120 kg) és a maró hatású kénsavas környezettől teflonbevonat védte őket, de a bolygón uralkodó extrém körülményeket nem tolerálták sokáig.

A Vega program az eddigi egyetlen olyan misszió, amelynek során a Vénusz felhői közé ilyen alapos betekintést sikerült nyerni, a projekt pedig emellett a Halley üstökös megismeréséhez is hozzájárult: a program ezen szakaszát segítő mérőberendezések egyikét magyar szakemberek részvételével, Szegő Károly vezetésével építették meg.

"A nyolcvanas évek elején indult a máig egyik legnagyobb magyar űrfizikai vállalkozás, a részvétel a Vénusz─Halley (VEGA) programban, amely során a felbocsátott űrszonda egy nagy sebességgel mozgó üstököst közelített meg.

A csúcsidőszakban mintegy 400 fő dolgozott a programon a KFKI-ban Szabó Ferenc és Szegő Károly vezetésével[...] A szondák műszereinek egyharmada Magyarországon, ezen belül jelentős hányada a KFKI-ban készült." - írja az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont a programról - "A Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben tervezett és épített kamerarendszer nemcsak képeket közvetített az üstökösről, ─ a történelemben először kaptunk képeket egy üstökös magjáról ─, hanem önállóan, földi utasítások nélkül megkereste és folyamatosan nyomon követte az üstökös fényes magját, illetve ráirányította a szondák műszereit. Ez volt az űrkutatás történetében az első eset, amikor valós idejű képfeldolgozás alapján történt autonóm vezérlés."

A NASA és a Near Space Corporation most tesztelt ballonja a Vega missziókban alkalmazott eszközök fejlettebb verziója, a kettős szerkezetű ballon ugyanis a külső, tetszés szerint állítható részének köszönhetően lehetővé teszi a kormányozhatóságot, legalábbis azt, hogy lejjebb ereszkedjenek, vagy feljebb szálljanak vele bizonyos határokon belül. Ennek érdekében a belső térben található héliumot egy szelepen keresztül lehet kiengedni a rugalmas külső térbe, ha emelkedésre van szükség, majd visszaengedni, ha lejjebb kell szállnia a ballonnak. A mozgásra 52 és 62 kilométeres magasság között lesz lehetőség, vagyis körülbelül a Vega szondák működési tartományával egyező régióban tudnak megfigyeléseket végezni a ballon szenzorai.

Az aerobot a tervek szerint a szelek által nyugati irányba hajtva immár nem néhány órát, hanem 100 napot tölt majd a barátságtalan légkörben

és jóval nagyobb is lesz a nyolcvanas évekbeli elődjeinél a maga 12 méteres átmérőjével. A ballon készítése során az egyik legnagyobb kihívást az atmoszféra korrodáló hatású vegyületeinek való ellenállás biztosítása jelenti, amit saválló bevonattal igyekeznek elérni a mérnökök.

A nevadai Black Rock sivatagban zajló teszten a ballon anyaga és kettős struktúrája is megfelelően működött, persze itt még nem kellett a vénuszi környezetet elviselnie az eszköznek, de a Jet Propulsion Laboratory leírása szerint az egy kilométeres magasságban elvégzett próba során a hőmérsékletet és a légsűrűséget tekintve hasonlóak voltak a körülmények, mint a távoli bolygón 55 kilométeres magassági tartományában. Jacob Izraelevitznek, a ballon fejlesztéséért felelős csapat vezetőjének elmondása szerint az eszköz megfelelően teljesített és jó állapotban maradt a kísérletek elvégzése után. Az elkövetkező időkben az adatok elemzése után a szimulációs modellek fejlesztése lesz az elsődleges cél, majd később, további fejlesztések után, előbb-utóbb következhet a Vénusz is, ahova számos más küldetést is terveznek indítani az űrügynökségek és privát cégek/egyetemek is, így a bolygó hamarosan újra szondákkal népesülhet be és a kutatók hosszú idő után többet is megtudhatnak a Vénusz kénsavas felhőiben és alatta rejtőző világról.

(Fotó: Wikimedia Commons/Daderot, NASA, Near Space Corporation)

Felfújható rája-drónokat indíthat a Vénuszra a NASA A bolygón uralkodó extrém körülmények miatt eddig egyetlen egy szonda bírta egy-két óránál tovább a Vénuszon. Egy új koncepció szerint a ráják testfelépítése rejtheti a kulcsot az égitest felfedezéséhez


Az önvezető technológia nagy áttörését nem az önvezető taxik hozzák el
Az önvezető technológia nagy áttörését nem az önvezető taxik hozzák el
Az önvezető technológia egyik jelentős szerepkörét a szállítmányozás jelentheti, az önvezető kamionok ugyanis sok problémára nyújthatnak valódi megoldást. Az autonóm módon közlekedő járművek azonban nem csak az autópályákon, hanem zsúfolt városi környezetben is megjelennek többek között az önvezető taxiknak köszönhetően. Hogyan reagálnak majd az emberek az önvezető járművek jelenlétére az utakon, milyen a társadalmi megítélése ennek a speciális technológiának? Dr. Prónay Szabolcs egyetemi docens és Halmos Gyula, a Bosch csoport mérnöke podcastban beszélt a technológiával kapcsolatos kérdésekről.
Hány ember tartózkodik jelenleg az űrben?
Hány ember tartózkodik jelenleg az űrben?
Most, hogy már két űrállomás üzemel folyamatosan és a kereskedelmi űrutazások is fellendülőben vannak, néha egész sokan utaznak egyszerre az űrbe. Ha kíváncsiak vagyunk rá, jelenleg éppen hányan és név szerint kik tartózkodnak a Földön kívül, egyszerűen utánajárhatunk.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.