Bár sok játékos eszköz áll a tanárok rendelkezésére, melyek segítik a tananyag feldolgozását, megértését, attól még az online megtartott óra, a szemkontaktus és az azonnali visszacsatolási lehetőségének hiánya megterhelő lehet az agy számára, így komoly kihívást jelenthet a figyelem folyamatos fenntartása, a gyerekek bevonása és ösztönzése. Ezek nem csupán a pedagógusoknál okozhatnak frusztrációkat, hanem a diákok körében is.
Sajnos nem pusztán a tanulók kifáradásáról van szó: a folyamatos távolságtartás, a bizonytalan helyzet és a járvánnyal kapcsolatos hírek erőteljes jelenléte miatt a szorongás is nő a diákokban, ami miatt csökkenhet a motiváció és a tanulási kedv is. Iskolapszichológusok szerint a már meglévő mentális problémákat erősítette fel a vírushelyzet:
az eddigi kisebb gondok nőttek nagyra a fokozott stresszhelyzet miatt.
Már diagnózis is létezik arra a kimerültségre, esetenként feszültségre, fásultságra, amit egy-egy képernyő előtt töltött nap végén érzünk: a Zoom-kifáradás egy valós jelenség. Az online fáradtság és a felerősödő szorongás ellen tudatosan lehet tenni – és még ha a gyerekek ezt nem is ismerik fel, a szülőknek azonban több eszköz is van a kezünkben.
Sokat segít a fókuszálásban, ha teljes képernyős üzemmódra váltanak a gyerekek egy-egy óra alkalmával, hiszen a beérkező üzenetek nem veszik el a figyelmüket. Célszerű némítani és eltenni a telefont, rendet tenni az íróasztalon és kizárólag az órára, nem pedig a következő órai leckére koncentrálni, így fejben is jelen lehetnek.
Ösztönözzék őket szüleik arra, hogy tegyenek fel kérdéseket a tanárnak – bár könnyű megbújni a lenémítás és kameranélküliség mögött, a kérdezés fenntartja a figyelmet és segíti a motiváltság, a bevonódás kialakulását. Mindig legyen a gyerekek előtt tiszta papír vagy a füzetük, hogy leírhassák a hallottakat, így a jegyzetelés kicsit kiszakíthatja őket a digitális térből, hozzájárulva a koncentráció fenntartásához.
Bár szerencsés, ha a szülő valamilyen szinten tudja gyermekét motiválni az online oktatáson való aktív részvételre, abban való elmélyülésére, de közben fontos, hogy az oktatás utáni szabadidő eltöltése is élményteli legyen számára, valamint,
hogy mindez egyensúlyban legyen a tanulással eltöltött idővel.
A tanulást és a feltöltődést is egyaránt támogató időbeosztás kialakítása szintén nagyon fontos - ebben a szülők is sokat segíthetnek; törekedjenek arra, hogy a gyerekeknek mindennapjait képezze olyan tevékenység, ami fel-, na és persze örömmel tölti el őket; ösztönözzék őket új hobbikkal való megismerkedésre (festészet, főzés, kertészkedés, ilyesmi).
Sokat segíthet, ha a vírussal kapcsolatos hírek hosszas taglalása helyett csak röviden, a tényekre hagyatkozva beszélgetnek a gyerekekkel és tudatosan könnyedebb témák irányába is tereljék a társalgásokat; világítsanak rá a helyzet pozitív oldalára, az online élet „napos oldalára” is: később kell felkelni, lehet enni az órák alatt és a fotel is kényelmesebb, mint az iskolai székek. Végezetül a mozgásra, a szabad levegőn töltött időre naponta szánjanak időt.
(Forrás: K&H, Fotó: Getty Images Hungary)