A hír valószínűleg izgalmasabbnak hangzik, mint a valóság, hiszen egyrészt a gyémántékszer a Pandora forgalmának csak egészen kis részét teszi ki, másrészt ennek az alapvetően annyira nem értékes drágakőnek amúgy is szüksége van az újrapozicionálásra ékszerként. A vállalat vezérigazgatója, Alexander Lacik úgy fogalmazott a BBC-nek, hogy a cég manapság a mindennapi viseletre alkalmas ékszerekre koncentrál, még akkor is, ha ezek nagy részét az emberek ajándékba veszik egymásnak. Mint Lacik elmondta, az egész gyémántipar az ajándékozásra alapítva jött egyáltalán létre, ami alatt elsősorban az eljegyzési gyűrűket kell érteni (erre egyébként még mindjárt visszatérünk). Lacik szerint a mesterséges gyémántok használata a helyes döntés, ugyanakkor mindez az árak esését is eredményezni fogja – egy mesterséges gyémánt harmadannyiba kerül, mint egy bányászott. A jövőben tehát ezeket az olcsóbb és elérhetőbb ékszereket az emberek maguknak is megvásárolhatják akár. Hozzátette ugyanakkor, hogy a változás legfőbb mozgatórugója azonban nem az, hogy ma mennyire veszik vagy nem veszik az emberek ezeket az ékszereket, hanem a fenntarthatóság.

A gyémántüzletág tele van súlyos visszaélésekkel, amit többen régóta kritizálnak, és régóta meg is próbáltak tenni ellene. Túl a bányászat környezetromboló hatásán, a gyémántok kinyerésekor az emberi jogok is sérülnek, hiszen a drágaköveket nem ritkán az Afrikában dúló véres háborúk pénzelésére használják. Emellett nem lehet szó nélkül hagyni a bányászok veszélyes körülmények közt végzett, rabszolgamunkáját (napi 1 dollárt keresnek) sem. Persze történtek lépések a változás irányába, a 2000 óta hatályban lévő Kimberley Process kormányok, civilszervezetek és az ipar képviselői bevonásával próbálják megakadályozni, hogy a drágakövek a helyi konfliktusokat pénzeljék. Tavaly pedig a Human Rights Watch is arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos vállalatok jobban be tudják tartatni, hogy etikailag megfelelő forrásokból szerezzék be a köveket, ugyanakkor a jelentés azt is megemlítette, hogy a legtöbb vállalat egyáltalán nem lehet abban biztos, hogy az általuk forgalmazott kövekhez nem kapcsolódik az emberi jogok megsértése. Egyébként a jelentésben kiemelt, egyik legfelelősségteljesebb vállalat éppen a Pandora volt.

A gyémánt története egyébként nem túl régi, ám elég tanulságos, azt is mondhatnánk, hogy ezek a drágakövek valójában a világ legügyesebben reklámozott kavicsai. A gyémántipar a hatalmas, dél-afrikai gyémántbányák felfedezésével vette kezdetét. A bányákat üzemeltető britek pedig arra jöttek rá egy idő után, hogy a kövek valójában már attól is értékesek lesznek, ha az emberek ritkaságnak gondolják azokat. Ennek a fikciónak a valóságossá tételéhez pedig nem is kellett mást tenniük, mint átvenni az irányítást a gyémántforgalmazás felett – a De Beers Consolidated Mines (ma már szimplán csak De Beers) kartell pedig éppen ebből a célból alakult 1888-ban, és fokról-fokra be is habzsolta a teljes gyémántkereskedelmet.

Ment is a szekér egészen a nagy gazdasági világválságig, amikor is nem a gyémánt szerepelt az emberek sovány bevásárlólistájának a tetején. Ezért aztán 1938-ban Harry Oppenheimer, a De Beers alapítójának a fia felfogadott egy New York-i reklámügynökséget, az N.W. Ayer-t. Az Ayernél aztán kitalálták, hogy meggyőzik a fiatal férfiakat arról, hogy a gyémánt (és kizárólag a gyémánt) a szerelem szinonímiája, egyben a mértéke egy férfi elkötelezettségének, és nem mellesleg a pénztárcájának. Ezzel együtt a fiatal lányokat azzal etették be, hogy az udvarlás a gyémántjegygyűrűvel kell, hogy záruljon. 1940-ben aztán az Ayernél megszületett a reklámszlogen is, amit a De Beers azóta is használ: „A Diamond Is Forever”, tehát: a gyémánt maga az örökkévalóság. Innentől pedig ez a kő befektetésként is jó ötletnek tűnhetett, és az is volt egészen addig, amíg valaki meg nem próbálta ténylegesen is eladni őket, mert akkor szokott jönni a koppanás, hogy majdnem lehetetlen megszabadulni ezektől a kövektől normálisabb áron.

Mindehhez társul az is, hogy a BBC szerint a fiatalabb, az 1980 után született generációk már igencsak megnézik, hogy ezek a kövek honnan származnak, milyen emberi jogi visszaélések történtek a bányászatukkor, valamint mennyire környezetszennyező a kitermelésük.

A változás tehát már a küszöbön van, ennek egyik példája lehet, hogy 2020-ban a mesterséges gyémántok előállítása majdnem 7 millió karátra nőtt, miközben a bányászott gyémántok tavaly 111 millió karátra zuhantak a 2017-es, 152 millió karátos tetőzés után. A természetes gyémántoknak a koronavírus sem tett jót: a fentebb említett De Beers, mely cég még mindig a bányászott gyémántok piacának az ötödét uralja, arról számolt be, hogy a kitermelés tavaly 18 százalékkal esett vissza. A szakértők szerint pedig a mesterséges gyémántokat sokan már csak az áruk, és a jobb dizájnjaik miatt is választják. Egyébként a kétféle kő között ma már csak a szakértők tudnak különbséget tenni precíz műszerek segítségével.

Azonban a mesterséges gyémántok kapcsán sem teljesen felhőtlen a helyzet, hiszen az előállításuk nagyon energiaigényes folyamat. A legtöbb mesterséges kő Kínából származik, ahol nagy hőfokon és magas nyomáson keletkeznek a gyémántok (high-pressure, high-temperature technology/HPHT), amihez az áramot az ország nem túl környezetbarát szénerőműveiből nyerik. Igaz, Amerikában is állítanak elő mesterséges gyémántot, és az ország legnagyobb termelője, a Diamond Foundry vízenergiát használ, és így 100 százalékig kibocsájtásmentes. A Pandora egyébként egy brit forgalmazótól szerzi be a köveket. Illetve meg kell említeni, hogy a már létezők mellett újabb technológiák is születnek a gyémánt-előállításra, amire már csak az ipari felhasználás miatt is szükség van. Egy ígéretes eljárásról mi is írtunk a lenti cikkünkben:

Szembeszállni a természeti törvényekkel: percek alatt sikerült szobahőmérsékleten gyémántot előállítani Normál körülmények között ehhez évmilliárdokra, borzasztó nyomásra és iszonyatos forróságra lenne szükség.

A változást az ékszerekhez használt gyémántok kapcsán tehát több tényező is indokolhatja, sőt a generációs szemléletváltások idővel talán megkerülhetetlenné is teszik. A bányászott-gyémántipar szereplőit tömörítő World Diamond Council (WDC) azonban hangsúlyozza, hogy a kézműves és a kisebb gyémántbányák számára a bányászat leállítása a fő bevételi forrásuk megszüntetését jelentené, ami pusztítóan hatna ezeknek az embereknek a megélhetésére, így is fokozva a nyomort, valamint az erőszakos cselekmények megjelenését.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

A gyémántnál is keményebb anyagot találhat a mesterséges intelligencia Orosz kutatók nemrégiben létrehoztak olyan gépi tanulási módszert, amely kristályszerkezet alapján felkutatja a szuperkemény anyagokat: a kezdeti kísérletekben százhúszezer kristályszerkezet keménységét és ellenállóságát már fel is mérték, és bár egyelőre mindez csupán elmélet, de talán létezhet a gyémántnál keményebb anyag is a természetben.

Tudományos áttörés nanoméretű gyémánttűkkel, és a szén egy új formájával A gyémántok az ember által ismert legkeményebb ásványi anyagok. Nanoméretekben azonban a gyémánt meghajlik és deformálódhat is, ausztrál tudósok nemrég egy speciális, érintkezés nélküli módszert fejlesztettek ki erre.

Nagyon benézték az amerikai határőrök a "hamis" AirPodokat Az Amerikai Vámügy és Határőrség büszkén számolt be arról, hogy lefoglaltak kétezer olyan fülhallgatót, amelyek az Apple AirPod-jaira hasonlító hamisítványok. Az sem zavarta őket, hogy a dobozon ez áll: OnePlus Buds.