A világ legveszélyesebb fájának még a füstje is mérgező
2021 / 10 / 10 / Bobák Áron
A világ legveszélyesebb fájának még a füstje is mérgező
Ha a Karibi-térségben, esetleg Floridában vagy Mexikóban nyaralsz, és a homokos tengerparton vadalmaszerű gyümölcsöket találsz, ne is gondolj rá, hogy megkóstold őket. Bár az íze elsőre a gyömbérre fog emlékeztetni, amire ezután számíthatsz, az egyáltalán nem az, ahogyan az ember elképzel egy ideális vakációt.

Ami azt illeti, ha valaki ilyen gyümölcsökre lesz figyelmes, érdemes olyan messzire mennie, amennyire csak tud, ugyanis azt jelzik, hogy a közelben egy manszanilyafa található, amit a Guinness Rekordok Könyve "a világ legveszélyesebb fájaként" tart számon. "A törzséből származó nedv annyira mérgező és savas, hogy az emberi bőrrel való legkisebb érintkezés is hólyagokat okoz, és ha az ember szemébe kerül, vakságot okozhat. Ha esőben alatta állunk, már önmagában az is hólyagosodást okozhat, ha a bőrt a fa nedvét tartalmazó esőcseppek érik. A kis zöld, almaszerű gyümölcsének egyetlen harapása is hólyagosodást és erős fájdalmat okoz, és akár halálos kimenetelű is lehet. Ha pedig e halálos fák egyikét elégetik, a keletkező füst vakságot okozhat, ha az ember szemébe jut" - sorolja a Guinness Rekordok Könyve, hogy milyen veszélyekkel kell szembenéznünk, ha a fa közelében tartózkodunk.

A manszanilyafa (Hippomane mancinella) egy a Karib-térségben, Közép-Amerikában, Észak-Amerika déli valamint Dél-Amerika északi részén őshonos növény, ami nagyjából 15 méter magasra nő, és apró, vadalmaszerű termése van. A mikulásvirág távoli rokonaként a kutyatejfélék családjába tartozó növény főleg homokos strandokon, mocsaras területeken fordul elő, és a gyökerétől a leveleiig olyan nedvekkel van tele, amelyek erősen mérgezőek. A tejszerű anyag többek között hippomanint, mancinellint, apigenint, fizosztigmint és forbolt tartalmaz - utóbbi önmagában is annyira maró hatású, hogy képes felmarni egy autó fényezését is, ráadásul kiválóan oldódik vízben, ami megmagyarázza, miért nem érdemes egy manszanilyafa alatt menedéket keresni egy trópusi eső elől.


Egy manszanilyafán elhelyezett tábla, ami arra figyelmeztet, hogy esőben ne álljunk a fa alá (Fotó: Getty Images)

A Today I Found Out egy konkrét esetet is felidéz, ami még 1999-ben történt, és szerencsés módon a történetet végül maga az elszenvedője, Nicola Strickland radiológus osztotta meg egy évvel később a British Medical Journal szakfolyóirat hasábjain: az orvos az egyik barátjával éppen Tobago szigetén vakációzott, amikor egy néptelen tengerparton felfigyeltek a kókuszdiók és a mangók között, a homokban rejtőző apró, sárgás színű gyümölcsökre. Nem tudván, hogy mi az, az orvos és barátja megkóstolták a gyümölcsöt, amitől először a torkuk dagadt be annyira, hogy nyelni is alig tudtak, majd a nyaki nyirokcsomóik duzzadtak meg hosszú órákra. Amikor elmesélték, hogy mit ettek, a helyiek hitetlenkedéssel és rémülettel hallgatták a történetüket, hiszen a fa gyümölcse olyannyira mérgező, hogy az is csodával határos, hogy életben maradtak.

A fa mérgező hatása régóta ismert, olyannyira, hogy még a tudományos nevét is erről kapta: a Hippomane Mancinellát magyarra úgy fordíthatnánk, hogy "alma, ami megőrjíti a lovakat". Ez a fa mérgének egyik jellemző tünetére utal, ugyanis a manszanilyafa mérge elfogyasztva az erős torokfájás, a duzzanatok, a hányás és a bélfájdalom mellett pszichés zavarokat, szélsőséges esetben halált is okozhat. Bár a modern történelemben nem jegyeztek fel olyan esetet, amikor a fa mérgétől valaki meghalt volna, hogy volt erre példa, az több mint valószínű: a fát Kolumbusz Kristóf "a halál kicsi almájának" (Manzanilla de la Meutra) nevezte el, a Karib-térség őslakosai pedig a nedveit régóta használták méregként, többek között mérgezett nyilak készítéséhez. Állítólag a manszanilyafa mérgéből készült nyílvessző végzett a Puerto Ricót gyarmatostó spanyol hódítóval, Juan Ponce de Leonnal is, akit a mai Florida területén sebesítettek meg az őslakos indiánok 1521-ben.

A helyi lakosok ugyanakkor nem csak méregként, de gyógyszerként is régóta alkalmazzák a manszanilyafát, amelynek szárítótt gyümölcsét és nedvét többek között ödéma és húgyúti problémák kezelésére is használják. A fát emellett építkezéshez is használják, ehhez persze először jó alaposan ki kell szárítani, hogy eltávolítsák belőle a méreganyagokat. A több helyen veszélyeztetett fajként számon tartott manszanilyafa a környezet szempontjából is fontos funkciót tölt be, hiszen a gyökerei segítenek megkötni a földet, ezáltal pedig csökkenteni az eróziót a tengerpartokon. A turisták által is látogatott partokon a fákat általában körbekerítik, vagy vörös festékkel, esetleg figyelmeztető feliratokkal jelzik, hogy nem érdemes a közelébe menni.

(Borítókép: Getty Images)

További cikkek a témában:

Miért magasabbak ma az emberek, mint régen? Az emberiség az elmúlt százötven évben igencsak megnyúlt. Hogy miért, arra van egy pofonegyszerű magyarázat.

A déli félteke legszennyezettebb városában a levegővétel is veszélyes Ausztrália szellemvárosát 2007-ben a térképről is letörölték és hivatalos figyelmeztetésben kérték a hatóságok, hogy senki ne menjen oda az azbesztveszély miatt, de az utazók még mindig látogatják.

Budapesten is be tudunk gurulni az életmentő árokba, ha a metrósínre estünk? Az interneten terjedő, életmentőnek tűnő megoldás, hogy ha a sínre kerültünk, begurulunk a pályán az ilyen esetekre kialakított helyre. Utánajártunk, mennyire működik ez Budapesten, és egyáltalán, mit tegyünk a fővárosi vonalakon, ha a sínekre estünk.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.