A virtuális valóság segíthet feltárni a migrén okait
2021 / 08 / 03 / Perei Dóra
A virtuális valóság segíthet feltárni a migrén okait
Az nem újdonság, hogy a vidámparkok egyik legkedveltebb játéka, a hullámvasút, sokaknál émelygést és szédülést okoz. Ám azt talán kevesebben tudják, hogy a migrénre hajlamosak körében az elmúlt évek kutatásai alapján gyakoribbak a rosszullétek a szórakozás során.

Gabriela Carvalho, a Lübecki Egyetem kutatója és jelen kísérlet vezetője szerint ráadásul minél jobban megvisel valakit a migrén, többnyire

annál eltérőbb az agyműködése a virtuális hullámvasúton azokhoz képest, akik ritkán, vagy soha nem szenvednek tőle.

A kutatási eredményeik alapján Carvalho és társai arra következtettek, hogy a migrén alkalmával jelentkező fájdalomért felelős agyi területek és az émelygéssel, illetve a szédüléssel kapcsolatos régiók mintegy átfedésben vannak egymással. Mindez annyit tesz, hogy a migrénre hajlamos személyek, akik nem egyszerű fejfájásról számolnak be, hanem gyakran tapasztalnak olyan tüneteket, mint amelyek az utazási rosszullétnél jelentkeznek, azoknál ez nagy hatással lehet az életminőségére. Vagyis lényegében a kísérlet során a kutatók megpillanthatták, milyen folyamatok zajlanak a migrénesek agyában.

Carvalho és csapata negyven önkéntes alanyon végzett fMRI-vizsgálatokat, miközben a jelentkezők harmincöt percig egy virtuális hullámvasúton 'repeszthettek'. A tudósok beszámolói alapján a résztvevők ötven százaléka rendszeresen migrénnel küzdött mindennapjai során, míg a többiekre ez nem volt jellemző. Az átlagéletkor mindkét csoportban harminc év volt, a résztvevők nyolcvan százaléka pedig nő volt.

A virtuális hullámvasutazás során egyik résztvevőnél sem jelentkezett migrén, az erre hajlamos csoport több mint fele (hatvanöt százaléka) azonban szédülésről számolt be, míg a kontrollcsoport mindössze harminc százaléka panaszkodott ugyanerre. A migrénes csoportban emellett közel kétszer annyian émelyegtek a kontrollcsoporthoz képest, és

mind a szédülés, mind az émelygés átlagosan háromszor annyi ideig tartott, mint az ellenkező csoport tagjainál.

A kutatók a kísérlet után kérdőívek formájában szerezték meg a szükséges információkat, az adatokat pedig az fMRI-felvételek is megerősítették. A migrénes csoport tagjainál magasabb aktivitást mértek a látóközpontban, a fájdalomérzetért, a szenzomotoros feldolgozásért, az egyensúlyért és a émelygésért felelős agyi részeken. Ezen kívül a migrénre hajlamosak esetén úgy tűnik, hogy szorosabb kapcsolat áll az imént említett agyi régiók és az agy más területei között, mint a kontrollcsoport esetén.

Első alkalommal ültették be a világ legfejlettebb mesterséges szívét a humán kísérletek után Az Aeson a valódi szívet utánozza: gyorsabban ver, ha a tulajdonosa sportol, ideges vagy izgul. A tesztek során korábban problémák léptek fel a szívvel, de a hibát kijavították és most sor került az első hivatalos beültetésre, amelyet nem kísérleti jelleggel végeztek.

A migrénes csoportban ugyanakkor alacsonyabb kognitív funkciókat mértek, különösen a figyelem fókuszálását jellemző aktivitás terén. Valamint arra is fény derült, hogy minél erősebb valakinél a migrén,

az agya annál nagyobb eltéréseket produkál virtuális hullámvasutazás közben a kontrollcsoporthoz képest.

Mivel a kutatás alacsony létszáma miatt nem tekinthető reperezentatívnak, a kutatók szeretnék megerősíteni eredményeiket egy nagyobb létszámú vizsgálatban is. Hiszen Carvalho szerint eléggé úgy fest, hogy a migrénnel küzdők és a nem migrénesek agya másként dolgozza fel a mozgással és a gravitációval kapcsolatos információkat. A kutató reméli, hogy adataik egy napon lehetővé teszik hatékonyabb kezelések kidolgozását is a migrén ellen.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Magyar kutatók fedezték fel az agyunk fenyegetésre reagáló idegsejtjeit A Semmelweis Egyetem kutatói egészen pontosan a fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosították az emberi agyban.

Az emberi "miniagy" nyithat ajtót a jövő gyógyszereinek A miniagy tanulmányozása az orvostudományban nem újdonság. Viszont most kidolgoztak egy új, rettenetesen hatékony módszert ezek tanulmányozására. Mindez segíthet a személyre szabott gyógyszerek kifejlesztésében is.

Megtalálták az intelligencia helyét az agyban A parieto-frontális integrációs elmélet nem egy szitokszó, hanem válasz a kérdésre, miszerint hol található az agyban az intelligencia?


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.