Gabriela Carvalho, a Lübecki Egyetem kutatója és jelen kísérlet vezetője szerint ráadásul minél jobban megvisel valakit a migrén, többnyire
annál eltérőbb az agyműködése a virtuális hullámvasúton azokhoz képest, akik ritkán, vagy soha nem szenvednek tőle.
A kutatási eredményeik alapján Carvalho és társai arra következtettek, hogy a migrén alkalmával jelentkező fájdalomért felelős agyi területek és az émelygéssel, illetve a szédüléssel kapcsolatos régiók mintegy átfedésben vannak egymással. Mindez annyit tesz, hogy a migrénre hajlamos személyek, akik nem egyszerű fejfájásról számolnak be, hanem gyakran tapasztalnak olyan tüneteket, mint amelyek az utazási rosszullétnél jelentkeznek, azoknál ez nagy hatással lehet az életminőségére. Vagyis lényegében a kísérlet során a kutatók megpillanthatták, milyen folyamatok zajlanak a migrénesek agyában.
Carvalho és csapata negyven önkéntes alanyon végzett fMRI-vizsgálatokat, miközben a jelentkezők harmincöt percig egy virtuális hullámvasúton 'repeszthettek'. A tudósok beszámolói alapján a résztvevők ötven százaléka rendszeresen migrénnel küzdött mindennapjai során, míg a többiekre ez nem volt jellemző. Az átlagéletkor mindkét csoportban harminc év volt, a résztvevők nyolcvan százaléka pedig nő volt.
A virtuális hullámvasutazás során egyik résztvevőnél sem jelentkezett migrén, az erre hajlamos csoport több mint fele (hatvanöt százaléka) azonban szédülésről számolt be, míg a kontrollcsoport mindössze harminc százaléka panaszkodott ugyanerre. A migrénes csoportban emellett közel kétszer annyian émelyegtek a kontrollcsoporthoz képest, és
mind a szédülés, mind az émelygés átlagosan háromszor annyi ideig tartott, mint az ellenkező csoport tagjainál.
A kutatók a kísérlet után kérdőívek formájában szerezték meg a szükséges információkat, az adatokat pedig az fMRI-felvételek is megerősítették. A migrénes csoport tagjainál magasabb aktivitást mértek a látóközpontban, a fájdalomérzetért, a szenzomotoros feldolgozásért, az egyensúlyért és a émelygésért felelős agyi részeken. Ezen kívül a migrénre hajlamosak esetén úgy tűnik, hogy szorosabb kapcsolat áll az imént említett agyi régiók és az agy más területei között, mint a kontrollcsoport esetén.
A migrénes csoportban ugyanakkor alacsonyabb kognitív funkciókat mértek, különösen a figyelem fókuszálását jellemző aktivitás terén. Valamint arra is fény derült, hogy minél erősebb valakinél a migrén,
az agya annál nagyobb eltéréseket produkál virtuális hullámvasutazás közben a kontrollcsoporthoz képest.
Mivel a kutatás alacsony létszáma miatt nem tekinthető reperezentatívnak, a kutatók szeretnék megerősíteni eredményeiket egy nagyobb létszámú vizsgálatban is. Hiszen Carvalho szerint eléggé úgy fest, hogy a migrénnel küzdők és a nem migrénesek agya másként dolgozza fel a mozgással és a gravitációval kapcsolatos információkat. A kutató reméli, hogy adataik egy napon lehetővé teszik hatékonyabb kezelések kidolgozását is a migrén ellen.
(Fotó: Getty Images Hungary)
