A CL1 hivatalos bemutatójára 2025. március 2-án került sor Barcelonában, és várhatóan jelentős hatással lesz a tudományos és orvosi kutatásokra. A hagyományos, szilíciumalapú mesterségesintelligencia-chipekkel ellentétben, amelyek hatalmas mennyiségű adatot és energiát igényelnek, a CL1 emberi sejtekből épített neurális hálózatai gyorsan és rugalmasan képesek tanulni, így az organikus intelligenciát eddig nem látott hatékonysággal utánozzák – írja a New Atlas. A Cortical Labs vezérigazgatója, Dr. Hon Weng Chong kiemelte a fejlesztés jelentőségét:

„A mai nap egy olyan vízió megvalósulását jelenti, amely közel hat éve vezérel bennünket. Kutatásaink, köztük a Neuron folyóiratban publikált tanulmányunk, bebizonyították, hogy tenyésztett neuronok képesek egy szimulált játékvilágban működni. Végső célunk azonban ennek a technológiának a széles körű elérhetővé tétele a kutatók számára világszerte.”

A CL1 bevezetésével a Cortical Labs elindítja a „Wetware-as-a-Service” (WaaS) szolgáltatást, amely lehetőséget biztosít a kutatóknak, hogy vagy közvetlenül megvásárolják a bioszámítógépet, vagy távolról, a felhőn keresztül férjenek hozzá neurális hálózatokhoz. Ez a megoldás új távlatokat nyit a mesterséges intelligencia és az orvosbiológia területén, a gyógyszerkutatástól kezdve egészen a fejlett robotikáig.

A Cortical Labs már 2022-ben felhívta magára a figyelmet a DishBrain nevű, önadaptáló neurális hálózat fejlesztésével, amely képes volt megtanulni a klasszikus Pong játékot. Azóta a technológia tovább fejlődött: a korábbi CMOS-alapú rendszerekhez képest a CL1 egy egyszerűbb, de stabilabb elektródasort alkalmaz, amely lehetővé teszi a precíz neurális stimulációt és a hálózat folyamatos integritását. Brett Kagan, a vállalat tudományos főigazgatója szerint a cél egy „minimális életképes agy” létrehozása – egy olyan rendszeré, amely dinamikusan dolgozza fel az információkat, miközben elkerüli a felesleges bonyolultságot.

A CL1 neuronjait egy speciális életfenntartó egységben tartják optimális körülmények között, így a kutatók valós időben tanulmányozhatják és manipulálhatják az idegi kölcsönhatásokat. A felhőalapú hozzáférés biztosítja, hogy a világ bármely pontjáról végezhetők élvonalbeli kutatások anélkül, hogy speciális laboratóriumi felszerelésre lenne szükség.

Az első kereskedelmi egységek várhatóan 2025 végén válnak elérhetővé, mintegy 35 000 eurós induló áron – bár ez elsőre borsosnak tűnhet, valójában jóval kedvezőbb, mint a hasonló neurotechnológiai rendszerek, amelyek akár 80 000 euróba is kerülhetnek. Emellett a CL1 energiatakarékos is: egy teljes szerelvény mindössze 850–1000 W energiát fogyaszt, így jelentősen hatékonyabb, mint a hagyományos számítógépes modellek. A CL1 alkalmazási lehetőségei ráadásul messze túlmutatnak a mesterséges intelligencián: a rendszer neurológiai kutatásokban is forradalmi változásokat hozhat, például az epilepszia vagy az Alzheimer-kór kezelésének fejlesztésében. Az állatkísérletek kiváltásával a technológia elősegítheti az etikusabb tudományos kutatási módszereket is.

(Kép: Cortical Labs)