Nathan Copeland 2004-ben egy autóbalesetben sérült meg olyan súlyosan, hogy kerekesszékbe kényszerült a hátralevő életére, bár a vállát valamennyire tudja mozgatni, de az ujjait már nehezen érzékeli és járni sem képes. A férfi a baleset idején még csak egyetemista volt, a Penn State-re járt, ahol nanotechnológiával foglalkozott, de a sérülése miatt később sem tudott munkát vállalni. Ez részben megváltozott 2014-ben, amikor kísérleti alanynak jelentkezett a Pittsburgh Egyetem kutatási projektjébe, ahol mozgássérültek terápiájával foglalkoztak agyi implantátumok segítségével. Copeland összesen négy implantátumot kapott, kettőt az agyi motoros kéregbe, amely a mozgásmintákat tárolja és a mozdulatok kivitelezéséért felelős, kettőt pedig a szomatoszenzoros kéregbe, amely fogadja és feldolgozza a különféle érzeteket, legyen az fájdalom, hő vagy tapintásból származó információ.

A férfi az első olyan személy a világon, aki a szenzoros kéregbe beépített eszközzel éli az életét.

Bár elmondása szerint a Utah array típusú mikroelektróda tömb rajta kívül körülbelül még húsz másik páciens mozgását is segíti a világon. A beépített eszköz segítségével heti tizenkét órában az egyetemi laboratóriumban különféle teszteken vesz részt, ahol az orvosok analizálják, hogy az elektródák mennyire tudják hatékonyan továbbítani az agyból származó elektromos jeleket, melyeket aztán a számítógépen megjelenő utasításokká alakítanak, így a férfi pusztán a gondolataival képes irányítani a kurzort, a robotkart, de akár videójátékokkal is tud játszani. Copeland legkedvesebb elfoglaltsága a Sonic Hedgehog nevű játék, de szeretné kipróbálni a Final Fantasy XIV-et is, és időnként gyakorolja a Pong nevű egyszerű asztalitenisz játékot is.

Ez az a játék, amelyet nemrégiben Pager, a Neuralink technológiai cég kísérleti majma is kipróbált, miközben az agyába integrált Link névre keresztelt implantátumot viselte. Az Elon Musk által alapított Neuralink ambiciózus célja, hogy egy teljesen újszerű, az eddigieknél sokkal hatékonyabb agy-gép interfészt hozzanak létre, amely már nem néhány tíz vagy száz, hanem több ezer elektróda alkalmazásával, külső egység nélkül tudna működni. Ez azért fontos, mivel a régebbi típusú implantátumokhoz tartozó, fej tetején viselt kiegészítő készülék problémát okozhat a páciensek számára, tisztán kell tartani, a haj kihullásához vezethet, és feltűnővé teszi viselőjét. A Link rengeteg elektródája pedig a precizitáshoz és a jobb adatátvitelhez járul hozzá, mivel minél több huzal érintkezik az agykéreggel, annál több idegsejt aktivitását érzékeli és továbbítja az eszköz.

A neuronok 'tüzelése' jelzi egy agyi terület működését: ha egy ember cselekszik, vagy csak szimplán gondol a cselekvésre, az specifikus idegsejtek aktivizálását eredményezi és ezt az implantátum le tudja fordítani a számítógép számára értelmezhető jelekké. Vagyis a gondolatok által vezérelt gépek jövője már nem a jövő, hanem nagyon is a jelen valósága azoknak, akik ilyen készüléket integrálnak az agyukba. Erre ugyan képesek a régebbi típusú Utah array eszközök is, de ezek ijesztő külsejű készülékeknek tűnhetnek az emberi körömnél alig nagyobb, letisztultabb formájú Linkhez képest. A Neuralink interfésze hajszálvékony drótokon át működik, míg a Utah tömb hegyes és a legkevésbé sem flexibilis tűkben végződik, amelyek közvetlen érintkezésben állnak az idegsejtekkel. Copeland szerint azonban megvan a veszélye a hajlékony huzaloknak is:

"A vezeték nélküli technológia kevésbé kockázatos. De a mód, ahogy a Neuralink elektródái elhelyezkednek...hajszálvékonyak és sok van belőlük. Ha valami rosszul alakulna és ki kellene operálni, az igazán bonyolult feladat lenne."

- mondta az MIT Technology Review-nak adott interjúban 2019-ben. A férfi ennek ellenére már akkor úgy nyilatkozott, hogy szívesen kipróbálná az új típusú implantátumot a négy másik helyett, amelyet folyamatosan visel. És hogy mire használná a Linket? "Játékokat játszanék vele. Komolyan, ez az amivel szeretnék foglalkozni. Régebben is szerettem videojátékozni, de már nem tudom ugyanazon a szinten csinálni."

- mondta két évvel ezelőtt Copeland és most, hogy a Neuralink cég közzétette a Pongot irányító Pagerről a videót, új ihletet kapott a játékhoz és nyilvánosan is kihívta a majmot egy játszmára. A Technology Review beszámolója szerint a kihívás a Science Friday című rádióműsor pénteki adásában történt, ahol a férfi az agy-gép interfészek témakörével kapcsolatban szerepelt meghívott vendégként. A versenyt a Twitch platformján keresztül közvetítenék és Copeland a héten már meg is kezdte a felkészülést a Pittsburgh laboratóriumában. A műsort a sciencefriday.com oldalon hallgathatjuk meg teljes hosszában (angol nyelven), a kihívás a nyolcadik perc környékén következik. Egy akadály áll már csak az útban: a Neuralink egyelőre nem adott választ arra, hogy valóban lehetségesnek tartják-e a meccs kivitelezését, a Technology Review megkeresésére a pénteki cikk szerint még nem reagált a vállalat.

Bármilyen abszurdan hangzik is, hogy egy majom és egy ember álljon ki egymással egy gondolatok útján irányított ping-pong meccs alatt, a kihívás valójában ennél sokkal többről szólna: lehetőséget adna rá, hogy össze lehessen mérni a Utah array és a Link kapacitását, a régi és új technológiát, a vezetékes és vezeték nélküli implantátumok gyorsaságát, egyszóval érdekes betekintést nyújtana a műszaki fejlesztések olyan régióiba, amelyet eddig nem lehetett tesztelni, mivel a Neuralink eszköze még csak most került beültetésre egy (illetve több) élőlénybe. Mivel a humán pácienseken való tesztelés még várat magára az állatkísérletek végéig, ezért egyelőre csak ebben a szokatlan formában valósulhatna meg az összehasonlítás.

Persze az egész kihívás szólhat pusztán Copeland Neuralink iránti kíváncsiságáról is, de az biztos, hogy meg lenne az előnye, ha az agy-gép interfészek nagyobb figyelmet és szerepet kaphatnának a világban, elvégre rengeteg mozgás-, vagy látássérült ember életét tudná pozitív irányba változtatni, és az önállóságukat legalább részben visszaadni, ha ez a technológia megbízhatóan, hosszú távon és nagy kockázatok nélkül tudna működni, akár a Neuralink, akár más kivitelezésében.

(Fotó: GettyImages/Just_Super)

További cikkek a témában:

A tokiói kávézó robotjait lebénult emberek irányítják A kávézóban felszolgáló robotok mögött "pilóták" fekszenek valahol egy kórteremben, lebénulva, akik a robotok irányításával újra kapcsolatba kerülhetnek a világgal, az emberekkel.
Reménysugár a sötétben: a tizenhat éve vak nő újra lát az agyi implantátumnak köszönhetően A bionikus szem-implantátumok jelenthetik a fényt az alagút végén a vakok számára. A technológia egyre jobban teljesít a teszteken.
Agyba ültethető eszközzel idéznék fel az elfeledett emlékeket Igaza volt az összeesküvés-elméleteknek, tényleg be akarnak az agyba ültetni egy elektronikai eszközt. Ezt azonban egyrészről gyógyítási céllal teszik, másrészt hasonló technológiát – agyi implantátumot – orvosi felhasználásból már alkalmaznak egy ideje.