Akadnak az agyunkban sejtek, melyek azután nőnek óriásira, ha meghaltunk

2021 / 03 / 24 / Felkai Ádám
Akadnak az agyunkban sejtek, melyek azután nőnek óriásira, ha meghaltunk
A tegnap, a Scientific Reports nevű tudományos lapban közölt tanulmány bár önmagában semmi meglepőt nem állapít meg, mégis fontos új szempontot vet fel a neurológiai kutatások kapcsán.

A kutatást a University of Illinois Chicago (UIC) tudósai végezték, és az eredményeket az egyetem honlapján tették közzé. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy az agyi tevékenységet irányító gének kifejeződése messze nem egyforma a halál beállta után, hanem három csoportra osztható: a gének 80 százaléka relatíve stabil marad az elhalálozást követő 24 órában, egy másik csoport, amely az idegsejtekben található, és az olyan agyi funkciókhoz köthető, mint a memória, gondolkodás, valamint például az epilepsziás rohamok kialakulása, a halál beálltához képest nagyon gyorsan, órákon belül leromlik. Ez utóbbi gének egyébként azért fontosak, mert ezeket vizsgálják a kutatók a skizofrénia és az Alzheimer kapcsán. A gének harmadik csoportja az úgynevezett „zombi gén”, ezek aktivitása pedig épp akkor aktiválódott, mikor az előbbi csoport, tehát az idegsejtekben található gének aktivitása megszűnt, és a zombi gének aktivitása a halál beálltát követő 12-edik órában tetőzött.

Mindez annyiban nem érte a kutatókat váratlanul, hogy ezek a zombi gének a gliasejtek működését irányítják. Az idegszövetünk (az agyunk ebben az esetben) ugyanis kétféle sejtből épül fel, az egyik az idegsejt (neuron) a másik pedig a gliasejt (támasztósejt). Habár az ingerületet alapvetően az idegsejtek vezetik, ebben a funkcióban a gliasejteknek is szerepe van, hiszen ez utóbbiak a neuronra csavarodva nem csak táplálják azt, de az ingerületvezetés sebességét is növelik. A gliasejtek ezen kívül egyfajta takarító, gyulladáscsökkentő szereppel is rendelkeznek, és ez magyarázza az első pillantásra talán hátborzongató, az elhalálozást követő fokozott aktivitásukat. A zombi géneknek köszönhetően a gliasejtek ugyanis az elmúlást követő órákban óriásira duzzadnak, és hosszú, karszerű függelékek jelennek meg rajtuk. Ezzel viszont csak a dolgukat végzik, hiszen azt „érzékelik”, hogy a neuron megsérült, és ezért meg kell azt tisztítaniuk. Ugyanígy viselkednek ezek a sejtek agyi sérülést, agyi oxigénhiányt vagy éppen sztrókot követően.

Újdonság mindehhez képest, hogy eddig a posztmortem agyi szövetek vizsgáltára épülő tanulmányok ezt a körülményt – tehát hogy a halál után eltérő az agyban a génkifejeződés – nem vették figyelembe. Márpedig ezek azok a kutatások, amelyek gyógyszert vagy egyéb terápiás lehetőséget keresnek olyan betegségekre, mint az autizmus, az Alzheimer vagy a skizofrénia. Mint a kutatók elmondják, eddig az volt ezeknek a szöveteknek a tanulmányozása kapcsán a kiindulási alap, hogy amikor a szív megáll, az agy is leáll. Most viszont kiderült, hogy nem ez a helyzet, és a szóban forgó tanulmány eredményeit figyelembe kell ezután venni, ha valaki ilyen szöveteket vizsgál. Mindez például azt is jelenti, hogy a vizsgálatot a halál beálltához képest mihamarabb el kell kezdeni, hogy ezek a változások még ne jelenjenek meg úgy igazán.

A vizsgálathoz egyébként nem halottakat használtak, hanem műtét során eltávolított agyszövetet (például epilepsziát szoktak így kezelni), és mivel ezen szövetekből nem a teljes mennyiségre volt szükség a patológiai diagnózis felállításához, a maradék a kutatókhoz került. Ezekből az agyszövetekből egy nagyobb tömböt aztán 24 órán át tároltak szobahőmérsékleten, hogy szimulálják a halál utáni körülményeket. Az eredményeket pedig a szövet vizsgálatával kapták meg.

(Kép: "zombi sejt", UIC/Dr. Jeffrey Loeb)

További cikkek a Rakétán:

Magyar orvosok felfedezése szerint az Ayahuasca fő pszichedelikuma segíti a sztrókbetegek gyógyulását Ismét a Semmelweis Egyetem kutatóinak sikereiről számolhatunk be, ezúttal a sztrók, avagy agyi infarktus okozta egészségkárosodás enyhítésében.

Magyar kutatók fedezték fel az agyunk fenyegetésre reagáló idegsejtjeit A Semmelweis Egyetem kutatói egészen pontosan a fenyegetettségre adott reakció során kialakuló válaszadást szabályozó sejtcsoportot azonosították az emberi agyban.

A tudósok ultrahanggal "újraindították" két kómás beteg agyát A kómában fekvő betegek sokszor évtizedekig változatlan állapotban tengetik az életüket, és az orvostudomány mindig is nagy erőkkel kutatta az állapotuk javításának lehetőségeit. A Kalifornia UCLA Egyetemén már nem az első alkalommal érnek el sokat ígérő sikereket a területen.


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Elon Musk vállalata megkapta az engedélyt, hogy chipeket ültessen az emberek agyába
Elon Musk vállalata megkapta az engedélyt, hogy chipeket ültessen az emberek agyába
A Neuralink reményei szerint az általuk fejlesztett agy-számítógép interfész segít majd a lebénult embereknek abban, hogy a gondolataikkal irányíthassák a számítógépet.
Meglepő összefüggést találtak az internethasználat és a demencia kialakulása között
Meglepő összefüggést találtak az internethasználat és a demencia kialakulása között
Azt vizsgálták, hogy az internethasználat mértéke miképpen befolyásolja a demencia kialakulásának az esélyét 50 és 65 éves egyének esetén.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.