Amennyiben elektromos meghajtású gépjárművekre cserélik a benzin- és dízelmotorokat a növekvő piacokon, azzal a vállalatok egyrészt évi kétszázötven milliárd dollárt spórolhatnak, másrészt 2030-ra akár hetven százalékkal csökkenthetik az olaj iránti globális keresletet - írja a Techxplore. A Carbon Tracker által végzett kutatás szerint ebben az akkumulátor-árak zuhanása is közrejátszik.
A világviszonylatban leginkább meghatározó, feltörekvő piacokat képviselő országok a GDP-nek átlagosan két százalékát költik kőolajimportra, valamint egyre inkább a külföldi források kiszolgáltatottjaivá válnak. Emellett a közlekedés szennyező hatásából eredendően évente kétszáznyolcvanötezer halálesetet jelent a fosszilis energiahordozó használata. Ha elektromossá válna a közlekedés,
az minimum hetvenöt százalékkal csökkentené ezt a számot, a járművenkénti energiaimportot pedig kilencven százalékkal.
A jelentés szerzői úgy látják, hogy az elektromos járművek a hagyományos gépjárművek valódi versenytársaivá válhatnak, a kiskereskedelmi árak kétharmados csökkenése révén. Ipari alapadatok segítségével kiszámolták, hogy egy átlagos autó tizenöt éves élettartamára vetítve már most tízszer annyiba kerül a szükséges kőolaj alapú üzemanyag, mint amennyibe ugyanezen energiamennyiség előállításához szükséges napelemek kerülnének. Egyedül Kína évi nyolcvanmilliárd dollárt spórolhatna, ha a fentiek szerint villamosítaná közlekedését. Az országok ugyanakkor egyre nagyobb figyelmet szentelnek az elektromos járműflottáik növelésének. A vezető szerepben tetszelgő Kína például 2019-ben buszértékesítéseinek ötvenkilenc százalékát, a kétkerekű gépjárművek értékesítésének hatvanegy százalékát tették ki az elektromos járművek. A másik hasonló ország,
India kormánya pedig 2030-ra harminc százalékkal növelné az elektromos autók eladását.
Így mindkét ország megszabadulna az idegen kézben lévő energiahordozó iránti igényektől, függőségtől, és az elektromos energiát hazai, megújuló forrásokból fedezhetnék. A szakértők szerint hasonló intézkedésekkel a 2030-ra várható kőolajigény hetven százalékkal csökkenthető. Ebből, valamint a műanyagok elleni harc erősödéséből kiindulva azonban valószínűbb, hogy az olaj iránti igény csúcsán már 2019 túljuthattunk.
A Stanford Egyetem mérnökcsapata ugyanis olyan vezeték nélküli töltési lehetőséget fejlesztett, ami leginkább egy sci-fibe illő módszerhez hasonlít. Bár okostelefonokhoz már létezik működő vezeték nélküli akkumulátoröltő pad, mozgó gépjárművek esetében a kihívás valamivel nehezebb. Hiszen ha az autókat is csak állás közben lehetne így feltölteni, semmi előrelépés nem történne napjaink vezetékes töltéshez képest. Ezért olyan eszköz kell, amely a mozgásban lévő kocsit is képes tölteni.
Három éve Shanhui Fan villamosmérnök és akkori végzős hallgatója, Sid Assawaworrarit kutatómunkájuk során mozgó eszköz esetén is működőképes töltőt alkottak az egyetem laboratóriumában, hatékonysága azonban akkor még nem volt kielégítő ahhoz, hogy élesben is alkalmazzák. Mostanra viszont sokat haladtak a megoldás felé - olvasható a Nature Electronics szaklapban, ahol közzétették eredményeiket. A technológia egy szép napon alkalmassá válik arra, hogy a vele felszerelt útszakaszokon áthaladó járműveket haladás közben töltse, a közelebbi jövőre is gondolva azonban addig is megfelelő lehet gyárakban vagy raktárakban mozgó robotok munkavégzés közbeni töltéséhez, így az eszközök állásideje szinte nullára csökkenthető.
A vezeték nélküli töltők az adóegységben olyan frekvencián oszcilláló mágneses mezőt hoznak létre, amely a vevőegység tekercseiben rezonáns vibrációkat okoz.
Ám ha az adó és a vevő csupán minimálisan elmozdul egymáshoz képest, a rezonáns frekvencia is automatikusan megváltozik. A kutatók három éve abban értek el áttörést, hogy képesek voltak leküzdeni a mozgás jelentette akadályt, egy erősítő és egy visszacsatoló ellenállás beépítésével. Ez azonban nem volt energiahatékony, mivel az erősítő rendkívül nagy energiafogyasztó pontjává vált a rendszernek, és a betáplált energiának mindössze tíz százalékát továbbította a tölteni kívánt egység felé. Jelen tanulmányban a kutatók leírták, hogy ezt a hatékonysági fokot kilencvenkét százalékra növelték azzal, hogy más típusúra cserélték az erősítőt, és évekig dolgoztak a megfelelő beállításokon.
A laborban működő eszköz 10 W energiát sugároz méternyi távolságba, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy ezt több tíz vagy akár több száz kW-ra megemeljék. A töltés csak néhány ezredmásodpercet vesz igénybe, töredékét annak az időnek, míg egy autó áthalad mondjuk egy töltőzónán. Az egyetlen korlátozó tényező az lehet, ahogyan az autók akkumulátora képes lesz befogadni az érkező energiát.
„Jó ütemben haladunk a hatékony és gyakorlatban használható, nagy sebességgel mozgó autók vagy robotok töltőrendszere felé” – mondja Fan.
Hozzáteszi: már csak az energiát kell felturbózni az autók töltéséhez szükséges szintre, aminek ő nem látja gyakorlati akadályát. Annál is inkább, mivel a robotok újratöltéséhez már most megfelelő szinten állnak. Mivel az eszköz generálta mágneses mező az egészségügyi és biztonsági előírások határértékein belül van, így nem kockázatos az emberi szervezetre. Az ugyan még messze van, hogy az autópályán beépített töltők táplálják a kocsikat, azonban robotokat, vagy még inkább a repülő drónokat igen könnyen lehetne így tölteni, amivel aztán naphosszat dolgozhatnának. „Képzeljünk el egy drónt, ami egész nap fel-alá repked, miközben néha átrepül egy-egy töltővel felszerelt háztető felett.” – magyarázza Fan. Valamint megjegyzi, hogy a töltőket a háztetőkbe építeni jóval költséghatékonyabb, mint az autópályák elnyúló szakaszaira.
A Porsche két éve tervezett egy elektromos egyterű autót, csak nem árulták el senkinek - mostanáig
Egy szupergyors elektróda új fejezetet nyithat az akkumulátorok történetében
Fizetőssé válnak az E-ON elektromosautó-töltői is november végén
(Fotó: Pixabay)