Aki kockázatosabban vezet, az az élet egyéb területén is hajlamosabb felelőtlenül viselkedni, például több alkoholt és gyors ételt fogyaszt – ez derül ki egy hosszútávú, észt pszichológiai tanulmányból. A közlekedésben történő viselkedést vizsgáló pszichológiai-biológiai kutatás 2021 óta gyűjti az adatokat, és feltehetően ez az egyetlen olyan, a sofőröket monitorozó hosszútávú vizsgálat, amely mind a pszichológiai faktorokat, mind az örökletes biológiai tényezőket figyelembe veszi. A kutatás kezdetben egyébként azokat a viselkedésmintákat próbálta beazonosítani, amelyek gyorshajtáshoz vagy ittas vezetéshez vezettek, hogy ezek kialakulását megakadályozzák, de menetközben más szempontokat is elkezdtek figyelembe venni.

A kutatásban 817 sofőr vett részt (49,2 százalék férfi, 50,8 százalék nő), akiknek rendszeresen kellett kérdőíveket kitölteniük, amelyek az impulzivitást és az agressziót vizsgálták, emellett vérvizsgálatokra és genetikai tesztekre is sor került. Az eredményeket aztán összevetették a rendőrségi és a biztosító társaságok adatbázisaival, így pedig sikerült feltárni bizonyos mintázatokat, melyek felelőtlen vezetéshez vezettek. 137 olyan sofőr esetében például, akit gyorshajtáson kaptak, megállapítható volt, hogy ezeknek az embereknek az átlagosnál jobb ugyan a reakciós idejük, de erősebb hajlamuk van mind a fizikai, mind pedig a verbális agresszivitásra, valamint nagyobb mértékben fogyasztanak különböző gyors ételeket, valamint energiaitalt.

Ez utóbbival kapcsolatban például megállapították, hogy aki hetente legalább egy doboz energiaitalt megiszik, az kétszer akkora eséllyel lépi át a megengedett sebességet, mint aki nem fogyasztja ezt az italt ilyen gyakran. Az ok a kutatók szerint nem magában az italban keresendő, hanem hogy az ilyen személyek fokozottabb élménykereső tendenciákat mutatnak, és ez áll mind a fokozott energiaital-fogyasztás, mind pedig a közlekedési kihágások hátterében. Ezzel együtt megállapították, hogy aki gyorsabban hoz döntést, az 11 százalékkal hajlamosabb az átlagnál a gyorshajtásra, míg a fokozottabb élménykereső tendenciák esetén ez a szám 13 százalékkal magasabb az átlagosnál.

Egyébként a vezetés viselkedéstani szempontból egy remekül tanulmányozható platform a kutatók szerint, éppen azért, mert a kihágások után objektív adatok maradnak vissza. Így állapították meg azt is, hogy bizonyos, a hétköznapi életben mutatott mintázatok, mint tehát a gyors ételek vagy akár éppen az alkohol gyakoribb fogyasztása kapcsolatban áll a közúti forgalomban mutatott kockázatosabb viselkedéssel. Mindez kiegészül azzal, hogy ezeknek a viselkedésmintáknak genetikai háttere is lehet.

A kutatások alapján a szerotonin transzportját kódoló gén bizonyos variánsainak jelenléte összefüggést mutat a felelőtlen vezetés megjelenésével – a szerotonin egyébként egy ingerületátvivő anyag, melynek a depresszió kialakulásában is szerepe lehet, és több antidepresszáns éppen ezt a neurotranszmittert szabályozza. A genetikai háttérrel kapcsolatos megállapítások azonban még további megerősítésre szorulnak.

(Borító- és címlapkép: Flickr/Ivan Radic)

 További cikkek a témában:

150 km/h-val száguldott az önvezető Tesla, miközben a sofőrje békésen aludt Csak a rendőrautó szirénájára ébredt fel.

A jövő az utakon nem gyorsulást hoz, hanem lassulást Olyan sci-fiken nőttem fel, amik villámgyors közlekedést ígértek a jövőben. A valóság viszont egyre durvább sebességkorlátozásokat hoz.

A Tesla-tulajdonosoknak bizonyítaniuk kell, hogy jó sofőrök, mielőtt használhatnák az autójuk legújabb funkcióját Hét napon keresztül figyelik, hogy megfelelően viselkedünk-e az utakon.