Az Airbus a Nemzetközi Űrállomás élettartamának lejárta utáni időkre készülve saját űrállomás tervezésébe fogott, ami a többi tervezett kereskedelmi állomáshoz hasonlóan nem csak kutatási célokra, hanem űrturizmusra is használható lesz majd. A LOOP elnevezésű állomás moduláris elrendezésű lesz: három modulból áll, amelyek mindegyike más-más funkciót tölt be. Az első szint az űrhajósok és látogatók lakóegységeként szolgál, a második ad helyet a tudományos munkáknak, a harmadik pedig azt a berendezést rejti, ami a mesterséges gravitációt biztosítja a LOOP számára. A modulok azonban kívánság szerint alakíthatóak, így a jövőbeli megrendelők dönthetik el, pontosan milyen célokra szeretnék használni a különböző szinteket.

A modulok az Airbus leírása szerint a körülményekhez képest meglehetősen tágas teret nyújtanak majd a mindennapi tevékenységekhez 8 méteres átmérőjű méretükkel és sok beépített tárolóhelyükkel, emellett a középső részen egy alagutat is kialakítanak, ami többek között a helyben történő növénytermesztéshez biztosít teret, tehát egyfajta üvegházként lehet alkalmazni. Az állomás minimum négy, maximum nyolc embert képes elszállásolni egyszerre.

• Összehasonlításképpen, a frissen elkészült kínai űrállomás egy-egy modulja 4,2 méter átmérőjű és a missziók rendszerint három legénységi taggal indulnak, de két küldetés taikonautáinak váltása esetén rövid ideig hat személy tartózkodik az állomáson.
• A Blue Origin leendő űrállomásának, az Orbital Reef központi moduljának átmérője 6,2 méter lesz, azok a LIFE Habitat nevű lakórészek, amelyeket az állomáshoz a Sierra Space fejleszt, 8,2 méter átmérővel és 300 köbméteres térrel rendelkeznek és az Airbus LOOP-jához hasonlóan háromszintes teret lehet kialakítani bennük. A LIFE 4-12 űrhajós befogadására alkalmas.
• Az Axiom Space által tervezett állomás, az Axiom Station, aminek első szekcióját 2025-ben indítják az űrbe, ennél kisebbnek készül: a Thales Alenia Space gyártja le az állomás fő struktúráit, amelyekből 11 méter hosszú, 4,2 méter átmérőjű modulok épülnek majd fel.
• A Voyager Station némileg kilóg a sorból a 200 méteres átmérőjével, de ezt a nagyságot az állomás alakja indokolja: a lakótér ugyanis a körben elhelyezkedő modulokban lesz kialakítva. Maguk a modulok egyenként 12 méter átmérőjűek és 20 méter hosszúak lesznek, vagyis önmagukban sem kicsik és 24-et helyeznek el a gyűrű formájú űrszállodában. A hotelt tervező Above Space (teljes nevén Above: Space Development Corporation, korábbi nevén Orbital Assembly Corporation) becslései szerint 316-440 látogatót tud fogadni kialakítástól függően.

Az a nem teljes körű felsorolásból is látható, hogy közel sem az Airbus az egyetlen cég, amely a Nemzetközi Űrállomás utódját fejleszti és a kínai űrállomás, a Tienkung a példa arra, hogy viszonylag kevés idő alatt is ki lehet alakítani az űrben egy alacsony Föld körüli pályán keringő, több modulból felépülő, hosszú távon szolgáló állomást, ami helyet ad az űrbeli tudományos és más jellegű munkáknak vagy éppen, a kereskedelmi egységek esetén, a kikapcsolódásnak. A Tienkung első, központi modulját 2021 áprilisában indították az űrbe és 2022 novemberében már mindkét tudományos modult is hozzácsatolták, ezzel az állomás elérte teljes nagyságát, bár későbbre további bővítéseket is terveznek. Az állomáson, akárcsak az ISS-en most már folytonos az emberi jelenlét, jelenleg a Sencsou-15 három űrhajósa tartózkodik a fedélzeten.

Az ISS feltehetően körülbelül 2030-ig üzemel majd az Egyesült Államok, Kanada, Japán és az Európai Űrügynökség megegyezése alapján, így a cégek részéről nagy lehet a verseny, hogy kinek és mikorra sikerül működő és embereket fogadni képes állapotban lévő állomást létrehozni még ebben az évtizedben.

Az űrállomás építésének egyik nehézségét a modulok alacsony Föld körüli pályára való feljutattása jelenti, ami költséges folyamat és megfelelően nagy kapacitású rakétákra van szükség hozzá, ezért több cég a felfújható modulok mellett teszi le a voksát. Az Airbus megoldása nem tartozik ezek közé, a LOOP egészben érkezne meg az űrbe, de a cég leírása szerint úgy tervezték meg, hogy a jövőbeli szupernehéz hordozórakéták el bírják szállítani. Az egyben történő szállítás előnye, hogy az állomás előkészítésével sokkal kevesebb gond lesz az űrben, lényegében kész állapotban várhatja a látogatókat, csak a belső tér kialakítására kell időt szánniuk. Az Airbus arról egyelőre nem nyilatkozott, hogy mikorra tervezik a LOOP építését, de annyi biztos, hogy a modulokat számos célra igénybe vehetik majd az ügyfelek, így akár több űrállomás is épülhet belőlük.

A keringési pálya tekintetében az űrállomások elhelyezkedése hasonló lesz:

• az ISS jelenleg körülbelül 420 kilométeres magasságban kering (370 és 460 kilométer között)
• a Tienkung 360-450 kilométeres magasság között
• az Orbital Reef 500 kilométeres magasság környékén fog keringeni
• az Axiom Station az ISS-hez hasonló, szintén 400 kilométeres magasságban
• a Voyager Station kicsivel magasabban, 500-550 kilométer magas napszinkron pályán

Az 550 kilométeres magasságban keringő több mint 3600 aktív Starlink műholddal és hasonló magasságban található további többezer aktív szatellittel, plusz az elkövetkező években még további sokezer felküldött műholddal együtt az alacsony Föld körüli pálya forgalma igen zsúfoltnak ígérkezik a közeljövőben.

(Fotó: Airbus, Above Space, Blue Origin, Wikimedia Commons/a nyitókép a hetvenes években tervezett, az űr gyarmatosítására szolgáló O'Neill hengereket ábrázolja)