Felépült a kínai űrállomás

2022 / 11 / 02 / Bobák Zsófia
Felépült a kínai űrállomás
A második tudományos munkákra szánt modul is megérkezett a Tienhóhoz, az űrállomás központi egységéhez, ezzel a Tienkung elérte (egyelőre) teljes nagyságát.

A Tienkung Kína első olyan űrállomása, amelyet nem csak átmeneti időre, hanem állandó használatra szánnak:10-15 éves élettartama miatt valószínű, hogy túléli az ISS-t is. A Nemzetközi Űrállomás a tervek szerint 2030-ig marad szolgálatban, amennyiben addig biztonságosan meg lehet oldani az üzemeltetését, majd három Progressz vagy Cygnus teherűrhajó segítségével 280 kilométeres magasságba vezetik, 2031 elején pedig kontrollált körülmények között a Csendes-óceánba irányítják azon darabjait, amelyek nem égnek el a légkörben, legalábbis ez a terv a NASA januárban publikált jelentése szerint. Addigra a magánűrállomások átvehetik az ISS funkcióját, így lehetőség nyílik az űrbeli kutatások és tudományos munkák folytatására a jövőben is, de ezek a tervezett állomások még nem kezdtek el megépülni, a kínai űrállomás viszont már az idei év végére készen állhat a teljes körű használatra.

Jelenleg a Tienkung, ha még nincs is teljesen készen, de a modulok tekintetében elérte végső formáját, miután tegnap a második tudományos modul, a Mengtien is megérkezett és sikeresen dokkolt a Tienhóhoz. A július végén csatlakozó Ventiennel és a központi egységgel együtt így az űrállomás teljes nagyságában felépült, a továbbiakban a jelenleg a fedélzeten tartózkodó legénység és az őket nemsokára leváltó Sencsou-15 küldetés űrhajósai már a beüzemelési munkákkal foglalkoznak majd.

Kína legerőteljesebb hordozórakétájával, a Long March-5B rakétával az űrbe szállított Mengtienen a tudományos kísérletek már most elkezdődnek, de egyelőre csak a kínai taikonauták részvételével, azonban a kínai űrügynökség tervei szerint később az űrállomást megnyitják a nemzetközi együttműködés előtt is. A Nature korábbi beszámolója szerint legalább 1000 tudományos kísérletnek ad majd helyet az állomás, és a munkákat nem csak kínai űrhajósok végzik majd, hanem 17 nemzet összesen 23 intézményének kutatói.

A Tienkung T-alakú struktúrája a későbbiekben lehetséges, hogy bővül további egységekkel, mivel hat modul összekapcsolására is alkalmas a kialakítása, de erre csak abban az esetben lesz szükség, ha a jelenlegi területe túlságosan szűkösnek bizonyul az űrhajósok számára. Az állomás lakható területének nagysága körülbelül 110 köbméter, vagyis az ISS-nél jóval kisebb: a Nemzetközi Űrállomás 932 köbméteres belső terének több mint harmada, 388 köbméter használható élettérnek.

(Fotó: Getty Images/Edwin Tan)

Kína újabb jelentős lépést tett az állandó űrállomása üzembe állítása felé Sikeresen dokkolt a Ventien modul a Tienhóhoz, így már egy tudományos munkákra alkalmas egységben is dolgozhatnak a taikonauták. A második modul októberi érkezésével már teljes nagyságában felépülhet az állomás.


“Nincs semmi értelme” – a csillagászokat megdöbbentette a “lehetetlen” csillagpár
“Nincs semmi értelme” – a csillagászokat megdöbbentette a “lehetetlen” csillagpár
A csillagpárok általában egymás ikertestvérei – a most felfedezett páros egyik tagja azonban nem csak fiatalabb, mint a másik, de mágneses is. A szokatlan duó viszont megoldott egy csillagászati rejtélyt.
A NASA készül rá, hogy a Holdra lépő emberek tevékenységét élőben közvetítse
A NASA készül rá, hogy a Holdra lépő emberek tevékenységét élőben közvetítse
Az előkészületek kezdeti fázisában egy lézerkommunikációs megoldást teszteltek, és a segítségével először küldtek 4K videót légi járműről a Nemzetközi Űrállomásra, majd vissza.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.