A Nemzetközi Űrállomás immár 23 éve kering a fejünk felett, a bő két évtized alatt pedig felbecsülhetetlen mennyiségű információval járult hozzá az emberiség világűrről való ismereteinek bővítéséhez. Bár korábban az is felmerült, hogy az ISS már az évtized közepére elnéptelenedhet, a jelenlegi állás szerint sokkal valószínűbb, hogy az űrállomás 2030-ig üzemelni fog, és csak ezután adja át a helyét a kisebb, magáncégek által üzemeltetett egységeknek.

A Fehér Ház december 31-én jelentette be, hogy támogatják az ISS üzemben tartásának 2030-ig való meghosszabbítását, ami eddig amerikai részről hivatalosan csak 2024-ig volt garantált. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a NASA-nak még az amerikai Kongresszus jóváhagyására is szüksége lesz, valamint a partnereiket is meg kell győzniük, de mivel a japán, a kanadai valamint az európai űrügynökség már jelezték, hogy nyitottak lennének egy ilyen javaslatra, ezért az egyetlen valós akadályt a Roszkoszmosz jelentheti. Orosz oldalról az elmúlt időszakban több olyan nyilatkozatot is lehetett hallani, ami arra utalt, hogy 2025 után már nem terveznek az ISS-szel és inkább a saját űrállomásukra koncentrálnak, ugyanakkor az is tény, hogy az orosz űrügynökség alig fél éve bővítette ki az űrállomást egy új kutatólaborral valamint egy dokkolómodullal.

"Bár az ISS nem fog örökké tartani, de a NASA arra számít, hogy 2030-ig biztonságosan lehet üzemeltetni" - írja az amerikai űrügynökség január 31-én kiadott jelentése, amiben kifejtik, hogy az ISS még csak ezután fogja kiaknázni a benne rejlő teljes potenciált. Míg az űrállomás bő első tíz éve az összeszereléssel, a második tíz év pedig a tudományos és technológia fejlesztésekkel és az ISS-ben rejlő lehetőségek kiismerésével telt, addig az utolsó évtizedre minden a helyére került ahhoz, hogy az űrlaboratórium maximális fordulatszámra kapcsoljon, és rendkívül fontos kutatásoknak adjon helyet. Az ISS nem csak a mélyűri utazásokkal kapcsolatos fejlesztésekben fog kulcsszerepet játszani, de a környezettel, egészségüggyel kapcsolatos kutatásokban is fontos szerep jut neki, nem beszélve az egyre nagyobb piacot jelentő kereskedelmi projektekről: az űrállomáson már ma is húsz ilyen projekt fut, a tervek szerint pedig az Axiom Space a következő években kereskedelmi modulokkal is bővíteni fogja az ISS-t, amelyek utat nyithatnak a mainál sokkal nagyobb volumenű űrturizmusnak.

360 fokos videóban fedezhetjük fel a Nemzetközi Űrállomást Thomas Pesquet, az ISS jelenlegi parancsnoka egy különleges videóval lepte meg a Föld népét, a francia asztronauta ugyanis a visszatérése előtt még végigrepült az űrállomáson egy 360 fokos kamerával.

Az átmenet évei

Ami a mostani dokumentumból világosan kiderül, hogy eközben a NASA-nak már kész tervei vannak arra, hogyan fogják leváltani a Nemzetközi Űrállomást. A legfontosabb szempont a fokozatos átmenet, ami biztosítja, hogy az amerikai űrügynökség semmiképpen se maradjon űrállomás nélkül, ezért is döntöttek úgy, hogy 2028 helyett 2030-ig tartják üzemben az ISS-t.

Az amerikai űrügynökség tavaly márciusban hirdette meg a Commercial Low-Earth Orbit Destination (CLD) projektet, amelynek keretében tavaly decemberben három olyan magánűrállomást választottak ki, amelyek a későbbiekben átvehetik az ISS szerepét. A Blue Origin, a Nanoracks valamint a Northrop Grumman által tervezett űrállomások közül a Starlab akár már 2027-ben Föld körüli pályára állhat, azonban a NASA-nak még meg kell bizonyosodnia róla, hogy az űrállomások valóban megfelelnek az igényeiknek, emellett le kell zárniuk az ISS-en folyó projekteket is, mint amilyen például a mélyűri utazásokhoz elengedhetetlen Környezetszabályozó és Létfenntartó Rendszerek tesztelése.

Az űrügynökség terveiből kiderül, hogy a 2030-as évek elejétől évente legalább két (de valószínűleg több) NASA asztronautának vásárolnának helyet a kereskedelmi űrállomásokon, akik így folytathatnák az ISS-en végzett kutatásokat. A jelentés emellett azzal a lehetőséggel is számol, hogy külsős, az űrállomás fenntartója által alkalmazott asztronautákat is bevonnának a projektjeikbe, akik bérmunkában végeznék el a NASA által megrendelt feladatokat.

Ha minden az elképzeléseknek megfelelően alakul, akkor az átállás 2026-tól kezdődhet meg, amikortól a Nemzetközi Űrállomás fokozatosan alacsonyabb pályára ereszkedik. A végső fázis 2030 júniusában kezdődik el, amikor az ISS-t három Progressz (esetleg a Northrop Grumman által fejlesztett Cygnus) teherűrhajó segítségével irányítják 280 kilométeres magasságba, amit novemberre érhet el. Az űrállomás várhatóan 2031 januárjában lép be a Föld légkörébe, de mivel túl nagy ahhoz, hogy teljesen elégjen, így a NASA azzal számol, hogy kontrollált körülmények között a Csendes-óceán déli részén található lakatlan övezet felé irányítják, ahol a darabjai belezuhannak a tengerbe.

Bár korábban olyan tervekről is lehetett hallani, hogy a Nemzetközi Űrállomást teljesen magánkézbe adnák, úgy tűnik, hogy a NASA ezzel a lehetőséggel már nem számol érdemben. Az ugyanakkor egész biztos, hogy az ISS-en a következő években minden eddiginél több kereskedelmi beruházás fog megvalósulni, alig két hete derült például ki, hogy az Axiom Space által csatlakoztatni kívánt egyik új modul egy komplett mozistúdiót fog magában foglalni, ami a filmesek kedvét is meghozhatja ahhoz, hogy menetrendszerűen látogassanak az űrállomásra. Nagyjából ugyanebben az időben, 2024-25 környékén érkezhet meg az ISS-re a következő magyar űrhajós is, aki jelen állás szerint szintén nem egy állami űrügynökség segítségével, hanem privát vállalat által szervezett úton fog eljutni az ISS-re.

(Fotó: T. Pesquet/NASA/ESA)

Viszlát ISS, heló magánűrállomások! Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a NASA a 2030-as évek környékén elhagyná a Nemzetközi Űrállomást, most pedig ki is választották azt a három projektet, ami az évtized végére leválthatja az öregedő ISS-t.