Fura hal a cápa

A cetcápák életkorát nem könnyű megbecsülni, mivel mint a cápákból általában, hiányoznak belőlük az otolitnak nevezett csontos szerkezetek, melyeket a tudósok más halak életkorának felmérésére használnak.

Joyce Ong a New Jersey-i Rutgers Egyetemről, Steven Campana az Izlandi Egyetemről, és Mark Meekan a Nyugat-Ausztráliai Tengerészeti Tudományok Intézetétől, most új felhasználási lehetőséget dolgoztak ki a hidegháborúból visszamaradt nukleáris maradványanyagok tulajdonságainak tudományos célú felhasználására.

A cetcápák (Rhincodon typus) életkorának meghatározásában pontosabban meghatározva a hidegháborús vízalatti atomrobbantások során létrejött radioaktív anyag szolgál segítségül. Az sem hátráltatta a kutatást, hogy ennek a cápafajnak a csigolyái úgy jönnek létre, hogy a porcalkotási folyamat során a fák évgyűrűihez hasonló növekedési gyűrűk keletkeznek bennük. Az "évgyűrűknek" is tekinthető gyűrűk száma az idő múlásával gyarapszik, az azonban eleinte nem volt egyértelmű, hogy évente hány ilyen gyűrű keletkezik.

Izotóp kirakós

A kutatások a szén C-14 izotópjának mérésével indultak, mivel ez egyfelől természetes úton is keletkezik, másfelől az atombombák robbanásai is előállítják. Referencia összehasonlítási pontnak az 1950-es, 60-as évek légköri mintáiban mért C-14 értékeket jelölték ki.

 "A C-14 izotóp szintjének növekedése először a légkörre majd az óceánokra is jellemző volt. A vízből az izotóp hamar az élőlények szervezetébe jutott a táplálékláncon keresztül. Ott ezek után a különböző szövetekben lerakódott, a cetcápák esetében a porcaikban"

- mondta el Joyce. A kutatók ennek következtében már meg tudták állapítani a vizsgált állatok életkorát. Az első nagy felfedezés az volt, hogy a porcokban minden egyes gyűrű egy évnek feleltethető meg.

A tengeri fajok esetében fontos pontosan megállapítani a növekedés gyorsaságát. Ebből következtetni lehet arra, hogy az adott faj mennyire ellenálló az olyan környezeti veszélyekkel szemben, mint például a túlhalászat. A gyorsabban növekedő és megújuló fajok ellenállóbbak, mivel nagyobb veszteségeket is elviselhetnek. A lassabban növekedő fajok populációi viszont ugyanezen okokból sérülékenyebbek.

A megvizsgált múzeumi cápapéldányok legidősebbje 50 évesnek bizonyult, 10 méteres testhosszal. A becslések szerint azonban az állat mind ennek a hossznak, mind pedig az életkornak a dupláját is elérheti.

(Forrás: Nature, Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Az írott történelem leghangosabb zaja tízezer hirosimai atombomba hangja volt egyben Vannak a történelemben megakatasztrófák, és vannak gigantikus méretskálájú, civilizációpusztító katasztrófák, mint a Szantorini szigetét elpusztító vulkánkitörés i.e. 1500 körül, de ezek mind az ókorban vagy régebben történtek, gondolhatnánk, és tévednénk, 200 éve is volt egy.

A szovjet taktikai atombomba-táskákból 100 darab hiányzik Rossz kezekben a taktikai nukleáris fegyverek lehetnek a végső terrorfegyverek. A taktikai nukleáris eszköz-paletta egyik eleme az úgynevezett „hátizsák” vagy „bőrönd-bomba” - lényegében egy olyan kis méretű nukleáris eszköz, amelyet hátizsákban vagy személyi poggyászban is lehet szállítani.

Második világháborús Japán bombát találtak az USA egy középnyugati államában. De hogy került oda? Japán minden bizonnyal nagyon szerette volna bombázni az Egyesült Államok területét, de ennek az ominózus Pearl Harbour-i támadás kivételével a közelébe sem jutottak. Legalábbis eddig így tudtuk, ám most egy Japán birodalmi bombát találtak Missouri államban. Lehetséges, hogy tévedtünk?