Az intézmény munkatársai számos dunai és tiszai holtmeder halállomány-szerkezetet felmértek az elmúlt két évben, amelyhez a korlátozott körülmények között bevethető, hagyományos módszereket (elektromos halászgépet és kopoltyúhálót), valamint az új környezeti DNS-vizsgálatot alkalmazták.

Kiderült, hogy utóbbi esetén elég mindössze néhány liter víz átszűrése, és a csapdázott DNS-darabkák beazonosítása.

Czeglédi Istán hangsúlyozta, hogy a DNS meghatározásban segítségükre volt egy francia laboratórium, ám reményeik szerint hamarosan a BLKI-nak is lesz egy hasonló létesítménye, ahol elvégezhetik a szükséges vizsgálatokat.

A begyűjtött adatokat a BLKI kutatói dolgozták fel. Czeglédi István szerint az új módszernek köszönhetően több fajt sikerült beazonosítaniuk, így összességében pontosabb becslést adtak a halállomány összetételéről a környezeti DNS-módszer segítségével.

Mindez szerinte bebizonyította, hogy a hagyományos technológiáknál jóval egyszerűbben és pontosabban felmérhették a vizsgált víz halállományát anélkül, hogy a halak megsérültek volna.

A kutatók a lehető leghamarabb szeretnék alkalmazni módszerüket a Balatonon és annak vízgyűjtőjén. Czeglédi István szerint ha idejében megkapják az ehhez szükséges forrásokat, akkor, akár már pár éven belül viszonylag pontosan megbecsülhető a balatoni halállomány szerkezete.

Több mint félmilliárd forintos pályázati alap klímavédelemre a Balaton körül A több mint 538 millió forinthoz pályázati úton juthatnak hozzá a balatoni önkormányzatok. A forrás klímavédelmi intézkedésekkel összefüggő beruházások megvalósítására fordítható.

A kutató továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a hasonló vizsgálatokkal remélhetőleg pontosabban kimutathatóak a hagyományos eszközökkel nehezen gyűjthető fajok, mint például a busa vagy a törpeharcsa mennyiségi viszonyai is. "Különösen fontos lehet a módszer alkalmazása a tó vízgyűjtőjén, ahol az inváziós amurgéb terjedése a fokozottan védett lápi póc állományait fenyegeti, azonban a halállomány összetétele a sűrű növényzet miatt hagyományos módszerekkel nem mutatható ki" – összegezte mondandóját a szakember.

(Fotó: Unsplash/Krisztián_Reischl)

További cikkek a témában:

Így fest a Balaton a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről A lenyűgöző képeket a francia űrhajós, Thomas Pesquet készítette.

Így hatnak a gyógyszermaradványok a balatoni élővilágra A kutatók azt bizonyították, hogy az emberre nem veszélyes mértékű szennyeződés is hatással lehet az ökoszisztémára.

Kihalás szélére került Magyarországon egy őshonos halfaj, a lápi póc, és ez csak a nagyobb baj kezdete A kutyahalnak is hívott lápi póc egykor mindenhol nagy mennyiségben jelen volt a Kárpát-medence vizeiben, még állati takarmányként is felhasználták. Ma védett állat, és egy példány értéke 250 ezer forint. Sajnos egyre kevesebb vízterületen találkozhatunk vele, és ez még nagyobb bajok jele lehet.