Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Balatonban (valamint ennek a vízgyűjtőjében) vizsgálják az emberi gyógyszermaradványoknak a vízi ökoszisztémára gyakorolt hatását. Mint a sajtóközlemény írja: a gyógyszerfelhasználás mértéke évről évre emelkedik, de közben a különböző nagyműszeres analitikai technikák érzékenysége is folyamatosan javul, vagyis akár az alacsonyabb szennyezési szintek is kimutathatóak. Ennek köszönhetően váltak kimutathatóvá a különböző fogamzásgátlókból származó szintetikus nemi hormonok is akár néhány ng/L koncentrációban is.

Amíg az elmúlt években jellemzően az ösztrogén típusú szennyezéseket vizsgálták, addig a mostani kutatás a progesztogének (progeszteron és szintetikus megfelelői) nem célszervezeteken – pl. vízi gerinctelen és gerinces fajokon – kifejtett élettani hatásaira koncentrált. Egyébként ezen vegyületek szintje a Balatonban világviszonylatban átlagos (1-50 ng/L). A vizsgálatokban a kutatók a nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis) embrióit és felnőtt egyedeit, valamint a nagy vízibolha (Daphnia magna) frissen kikelt egyedeit vizgsálták 1-10 valamint 100-500 ng/L szennyezés mellett 6 és 21 napon át. A vizsgálatokból kiderült, hogy a hormonkezelés hatására mind a mocsári csiga, mind pedig a vízibolha szervezeteiben változások történtek. A csiga esetén fejlődési és élettani változásokat állapítottak meg, míg a vízibolha esetén jelentős molekuláris és sejtszintű változásokról lehet beszélni.

A kutatás jelentősége azonban túlmutat ezen a két állaton: mint a tudósok írják – mivel a földi vízkészlet nagysága állandó, a folyamatos és növekvő szennyezés következtében az egyáltalán nem vagy csak nehezen lebomló mikroszennyező anyagok koncentrációja növekedni fog a jövőben. Jelenleg viszont nem tudjuk, hogy a sokféle gyógyszermaradvány, valamint egyéb mérgező vegyületek miként hatnak egymásra, illetve azt sem, hogy ez miként érinti az élővilágot. A mostani vizsgálatból az látható, hogy akár az ember számára veszélytelennek tartott szint is befolyásolhatja a vízi ökoszisztémák hosszú távú stabilitását.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

Túlvilágian szép a Velencei-tó és a Balaton feletti fényoszlopokról készült felvétel Kifejezetten misztikus a látvány, de nagyon is természetes folyamatok állnak a ritka jelenség hátterében.

Ne lepődjünk meg, ha idén is több algát látunk a Balatonban A tó algásodása egyrészt a globális klímaváltozás eredménye, de az új vízszint-szabályozási rend is közrejátszik a folyamatban. Az MTA és a BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának munkatársa szerint 2020-ban is hasonlóra kell számítanunk.

Így alakult az idei nyár a Balatonon a látogatók mozgása szerint Az első és második hullám közé eső nyári hónapokban felpörgött a Balaton környéki települések forgalma. Pontos százalékok a cikkben.