Nem az

Ez a tárgy azonban nem OOPArt (azaz out-of-place artifact). Az ősi leletet a perui Csan Csan romjai között találták meg ami így a nyugati féltekén a telefon technológiájának legkorábbi ismert képviselője lett. Chan Chan Dél-Amerika legnagyobb prekolumbián városromja, az egykori Csimu Királyság fővárosa Peru északi részén. A 18 négyzetkilométeres sűrűn beépített XIII századi városnak szabályos derékszögű úthálózata van lakótömbökkel, piramisokkal és szentélyekkel, ez gyakorlatilag a világ legnagyobb vályogból épített városa. 

Virágkorában, mely a XV. századra esett, 30-60 ezer ember élhetett itt. A csimu kézműves kultúra kerámia-, arany és ezüst dísztárgyairól lett ismert, még a fontosabb épületeiket is aranyalapokkal díszítették, páratlan művészetük jól nyomon követhető a város romos falcsonkjain.

A telefon feltalálását Bellhez kötjük, bár ez attól is függ, hogy mit nevezünk telefonnak, mindenesetre olyan készülék mellyel bőven hallótávolságon kívül is tudott két ember beszélgetni, jóval régebben létezik. A Csimu kultúra népe ugyanis épp ilyet használt.

Írás nélküli tudás

Ramiro Matos, az Amerikai Indián Nemzeti Múzeum (NMAI) kurátora úgy nyilatkozott: „Ez a lelet egyedülálló. Csak egyetlen példányt találtak fedeztek fel. Egy őslakosokból álló társadalom írásbeli nyelv nélküli tudatásából származik.”

A mechanizmus egy kezdetleges beszédátviteli eszköz, ami az évszázadok óta ismert, de igazán a XIX. században népszerűvé vált szeretők telefonjához hasonlít. Ez általában zsinórral összekapcsolt konzervdobozokból állt, melyekenkét irányban is lehetett beszélni, a Csimuk eszköze két tök tetejéből áll, melyeket egy zsinór köt össze.

A tökök, mintegy 9 centiméter hosszúságúak és gyantával vannak bevonva. A hangot képesek  továbbítani és fogadni is, ebben különösképp segíti őket, hogy az alapjuk körül kifeszített és elrejtett membránok találhatók. Maga a zsinór 22,8 méter hosszú, és pamutból készült.

Rejtélyes funkció

Az eszköz túl törékeny ahhoz, hogy a régészek fizikailag tesztelhették volna de azért az jól látható, hogy hogyan működhetett annak idején. Az már sokkal fogósabb kérdés, hogy vajon mire használták a Csimuk pontosan? 

Mivel a Csimuké felülről lefelé szerveződő társadalom volt, Matos szerint csak az elit vagy a papok osztálya rendelkezhetett ilyen értékes eszközzel. "A "mágikus" telefon a hangokat átemelte a téren keresztül, közvetlenül a vevő füléig, ami a kommunikáció vezetői szintjére utalhat.

A lelet sokáig báró Walram V. Von Schoeler porosz arisztokrata birtokában volt, akit a kjortársai egyfajta „Indiana Jones típusú kalandornak” neveztek. Az 1930-as években számos ásatáson vett részt Peruban, és valószínűleg maga bukkanhatott rá a műtárgyra Csan Csan romjai között.

(Forrás: Smitshonianmag, Wikipédia Kép: Smithsonian)

Ez is érdekelhet:

Fejlett asztrológia a bronzkori Európából, avagy négy aranysisak és egy háromezer éves rejtély Az aranykalapok olyan egyedülálló bronzkori leletek, melyeket Európa bronzkorának ősi varázslói használhattak több mint háromezer éve, akik a kalapok segítségével előre meg tudták határozni a nap és a hold jövőbeni mozgását.

Izraelben tízezer évnél idősebb ember alkotta kultúrkincsek kerültek elő Az izraeli régészek állandó harcban állnak a műkincseket fosztogató tolvajokkal, és most szerencsére megelőzték őket, számos ősi műtárgyat megmentve a Holt-tengeri barlangokból.

Egy szent koporsójában fedezték fel Európa legrégibb épségben ránk maradt könyvét Noha az első helyezett Etruszk Aranykönyv majd kétszer olyan régi, de azért a világ legöregebb könyveinek top ötös listájára is vígan ráfér az 1315 éves Szent Cuthbert evangélium.