Az egész Andrew Jacksonnal, az 1829 és 1837 között hivatalban lévő elnökkel kezdődött, kinek meggyőződése szerint az amerikai telepesek istentől rendelt joga a vadon meghódítása, hogy aztán annak helyén egy virágzó civilizáció születhessen. Az ültetvények és az új városok létrehozásának útjában azonban ekkor még sok helyen ott álltak az indiánok által birtokolt hatalmas területek. Jackson, elődeivel ellentétben a cél szentesíti az eszközt elvét követte, és eltörölte azon rendelkezést, miszerint az Öt Civilizált Törzs (a cseroki, a csikaszó, a csaktó, a krík és a szeminol indiánok) megtarthatja területeit a Mississippi folyótól keletre, amennyiben átveszik a telepesek életvitelét. Az elnök ugyanis úgy vélte,

az indiánokat maradéktalanul ki kell telepíteni a napjainkban Mississippi, Alabama, Georgia és Florida államokhoz tartozó területekről.

A törvényjavaslat heves vitákat gerjesztett az amerikai Kongresszusban, több politikus ugyanis barbár, erkölcstelen lépésnek tartotta Jackson rendelkezését. Végül azonban a Szenátus huszonkilenc igen és tizenhét nem szavazattal elfogadta az Indián-kitelepítési Határozatot, amelynek értelmében 1830 és 1840 között az amerikai hadsereg körülbelül hatvanezer indiánt áttelepített a Mississippi nyugati oldalára. A napjaink Oklahoma állam területén kijelölt Indián Területen átívelő „Könnyek útján” rengetegen odavesztek a kemény időjárás, a súlyos betegségek és az éhezés miatt.

Az eredeti útvonal Tennesseen, Kentucky-n, Illinoisen, Missourin és Arkansason keresztül vezetett végig, mielőtt Oklahomába ért volna. Ez a távolság nagyjából ezer mérföldet tett ki, emiatt az indiánok arra számítottak, az út maximum két hónapot vesz igénybe. A szörnyű körülmények, a silány étkezés és a súlyos betegségek következtében azonban az utazás csaknem négy hónapot vett igénybe. Egy, a "Könnyek Útját" taglaló beszámoló szerint ahogy minden másból, úgy rendelkezésre álló kocsiból is hiány volt, és azokra is csak az aggastyánokat, a kisgyerekeket, a betegeket és az édesanyákat engedték fel. A többiek azonban csak gyalog, legtöbb esetben cipő nélkül közlekedhettek télen, és nyáron. És ha ez még nem lett volna elég,

a katonák rendszeresen megverték az indiánokat, ha nem tudták tartani a lépést a kocsikkal.

Ahogy fentebb írtuk, rengetegen éhen és szomjan haltak az út során, mivel ételt csak elvétve kaptak, és vadászatra sem volt lehetőségük. Ezenkívül ugyanabban az évben szörnyű szárazság volt, emiatt az első, 1838 augusztusában útnak indult csoportnak vissza is kellett térnie az alaptáborba Chattanooga-ba, a mai Tennessee államba, mivel a patakok és folyók kiszáradtak. Amit talán kevesen tudnak, hogy a "Könnyek Útján" nemcsak a cseroki indiánok, de az ő afroamerikai rabszolgáik is tömegével hullottak, mivel nekik kellett elsőként megbirkózniuk az ösvény barátságtalan körülményeivel, mindeközben vadásztak, ruhákat mostak, betegeket gondoztak, valamint őrizték a tábort. Végezetül, az amerikaiak mindent bevettetek annak érdekében, hogy minél gyorsabban megtizedeljék az indiánok számát, és számos olyan kerülőútvonalat beiktattak, ahol a földbirtokosok csak díjfizetés ellenében engedték át a cserokikat, a fizetésképteleneket pedig vagy ott helyben megölték, vagy sorsukra hagyták. De említhetnénk akár a folyókon való átkelést is, ahol az amerikaik mindössze tizenkét centért igénybe vehették a kompokat, míg az indiánoktól ugyanezért egy dollárt kértek a telepesek.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

A történelem elfeledett fejezete, amikor zsidók és palesztinok összefogtak a nácik ellen Napjainkban talán el sem tudnánk képzelni hasonló szövetséget, pedig egykoron több mint tizenkétezer palesztin harcolt a brit hadseregben a németek ellen, bajtársaik között pedig szép számmal akadtak zsidó fiatalok is.

Máig rengeteg a kérdőjel Jurij Alekszejevics Gagarin rejtélyes balesete körül A világ első űrhajósát 1968-ban egy rutinrepülés során lelte halálát: összegyűjtöttük az asztronauta kalandos életével és titokzatos halálával kapcsolatos legfontosabb információkat.

Három férfi, akiket örökre elnyelt a történelem pöcegödre Máig nem tudni pontosan, miért érte utol a végzet talpnyalóikat, de Sztálin, Hitler, sőt a szovjet légierő is elintézte, hogy még az emlékét is eltöröljék annak, aki egyszer szálka lett a szemükben.