Máig rengeteg a kérdőjel Jurij Alekszejevics Gagarin rejtélyes balesete körül
2021 / 02 / 12 / Perei Dóra
Máig rengeteg a kérdőjel Jurij Alekszejevics Gagarin rejtélyes balesete körül
Az elmúlt évtizedekben rengetegen foglalkoztak Jurij Gagarin tragikus halálának körülményeivel, nem véletlenül, hiszen az akkori hivatalos vizsgálat konkrét eredményeit azóta sem közölték, emiatt sokan összeesküvést gyanítottak a háttérben.

A mosoly, ami meghódított Földet és űrt

Jurij Alekszejevics Gagarin 1934-ben látta meg a napvilágot a Moszkva környéki Klusinóban, egy falusi parasztcsalád gyermekeként, édesapja ácsként kereste kenyerét, édesanyja fejőnő volt. Az ifjú Gagarin egészen fiatalon szembesült a második világháború borzalmaival: a német hadsereg megszállta szülőföldjét, két idősebb testvérét kényszermunkára küldték, amit szerencsére mindketten túléltek. Gagarin a középiskolában csatlakozott egy szaratovi repülőklubhoz, ahol csakhamar a repülés megszállottja lett: eleinte csak a hétvégéit, majd idővel minden szabadidejét a levegőben töltötte. Belépett a hadseregbe, ahol képesítése miatt a légierőhöz került, 1957-ben pedig pilótavizsgát szervezett MiG–15-ös vadászrepülőgépen. Időközben feleségül vette a repülésirányítási központ egészségügyi osztályán dolgozó Valentyina Gorjacsevát, akitől két lánya született.

1960-ban a szovjet űrprogram eljutott az első emberi űrrepülés tervének előkészítéséhez, a Központi Bizottság parancsára a légierő húsz legjobb pilótáját pedig potenciális űrhajóssá választották. Az ideális jelölteknek harmincévesnél fiatalabbnak és százhetven centinél alacsonyabbnak kellett lenniük. A huszonhat éves, és mindössze százötvenhét centis Gagarin mindkettőnek megfelelt, így bekerült a végső hat kiválasztott közé, akiket űrhajósképzésben részesítettek. A jelölteknek kemény fizikai és pszichológiai próbát kellett kiállniuk: ejtőernyős ugrások tucatjait végrehajtották, oxigénszegény környezetben kellett életben maradniuk, vagy éppen huzamosabb időt izolációs kamrában tölteniük. Gagarin fizikai és szellemi teljesítőképességével egyaránt kitűnt társai közül, így végül őt érte a megtiszteltetés, hogy első emberként eljuthat az űrbe. Társai karizmatikus, megnyerő, pozitív kisugárzású személyiségként ismerték, aki állandóan mosolygott. Részben valószínűleg ennek köszönhette, hogy pont őt választották: a szovjet vezetés jól tudta, hogy a leendő hősnek nemcsak a küldetést kell teljesítenie, de fotogén külsővel is kell rendelkeznie a fényképezőgépek és kamerák előtt.

Vigyázz, kész, kilövés!

Gagarin 1961. április tizenkettedikén a Bajkonurról indult útnak Vosztok–1 űrhajó fedélzetén, és ezzel új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Mivel akkoriban mindenki csak találgatott, hogy vajon milyen hatással van a világűr az emberi szervezetre, a küldetés tervezői és végrehajtói nagy fába vágták fejszéjüket. Miközben az űrprogram vezető mérnöke, Szergej Koroljov a vezérlőben nyugtatókkal próbált könnyíteni saját helyzetén, Gagarin nyugodtan, félelem nélkül utazott a kapszulában, jól viselte a felszállást, és a súlytalanság állapota sem zavarta különösebben. A Vosztok–1 egyszer kerülte meg a Földet, száznyolc percet töltött az űrben és háromszázhuszonhét kilométeres magasságban repült. Az űrben töltött rövid idő alatt Gagarinnál étel és ital is volt, figyelemmel kísérte a fedélzeti rendszereket – az űrhajó irányításáért azonban nem ő felelt. Habár beépítettek számára a kapszulába egy vészirányító-rendszert, mellyel kezébe vehette volna az irányítást, erre nem került sor.

Miután a Vosztok–1 visszatért a légkörbe, Gagarin katapultált a kabinból és ejtőernyővel landolt a földön.

A szovjet propagandagépezet azonnal világgá kürtölte a sikeres űrutazás tényét, Gagarint pedig állami hősként ünnepelték. Az űrhajós Nyikita Hruscsovtól megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést, a sajtóban pedig csak úgy emlegették, mint „a kozmosz Kolumbusza”. A következő négy hónapban Gagarin bejárta a világot, hogy terjessze a Szovjetunió dicsőségét és persze saját hírnevét. Gagarin többek között Magyarországra is ellátogatott, az Egyesült Államokban azonban nem kértek belőle, John F. Kennedy elnök ugyanis nehezményezte, hogy a szovjetek előbb küldtek embert a világűrbe.

Ünnepelt hősből lecsúszott iszákos

A világ körüli turné után Gagarin beiratkozott a légierő mérnöki akadémiájára. Felettesei többször előléptették, kinevezték a kozmonautaképzési központ vezetőjévé és az űrhajós-különítmény parancsnokává. Minden eszközt bevetettek annak érdekében, hogy eltérítsék a repüléstől és a földön tartsák, elvégre ki akarta volna, hogy az ország legnagyobb hőse végzetes légi balesetet szenvedjen? Arra persze nem gondoltak, hogy a hírnév és annak feldolgozása hamarabb kikezdik Gagarint, minthogy kimondanák: űrrepülés. Az asztronauta egyre többet ivott, ami aggasztotta feletteseit. Végül mégis visszatért az űrhajózáshoz: kijelölték a Szojuz–1 tartalék űrhajósává az új űrhajótípus első repüléséhez, de végül nem volt szükség rá, a Szojuz berepülését az első számú jelölt, Vlagyimir Komarov végezte.

A küldetés tragédiával végződött: az űrhajó sima leszállás helyett a földbe csapódott, Komarov pedig szörnyethalt.

A következő évben Gagarin felhagyott az ivással, újra vadászgépre pattant és bekapcsolódott egy újszerű, többszöri útra alkalmas űrhajó kifejlesztésének mérnöki munkáiba. 1968. március huszonhetedikén kiképzőjével, Vlagyimir Szerjoginnal rutin gyakorlórepülésre indult egy MiG–15-ös fedélzetén. Nem sokkal felszállás után a vadászgép Kirzsacs város mellett lezuhant, és a balesetben mindkét utas életét veszítette. A szovjet hatóságok sem tétlenkedtek sokáig, rögtön megpróbálták elsimítani a repülőgép-szerencsétlenség részleteit, ami kedvezett a különböző összeesküvés-elméletek és más teóriák születésének, melyek megpróbáltak magyarázatot találni rá, miért végződött tragédiával egy egyszerű gyakorlat. Az elképzelések többsége természetesen megmaradt a találgatás szintjén, 2013-ban azonban Gagarin kollégája, Alekszej Leonov űrhajós hosszas kutatómunka után bizonyítékokra bukkant, melyek magyarázatot adhatnak a légi baleset valódi okára.

A Leonov által feltárt (hivatalosan meg nem erősített) információk szerint a balesetet egy másik repülő hibája okozta.

Gagarin repülésével egy időben zajlott ugyanis a MiG-nél jóval nagyobb méretű Szu–15 vadászgép tesztje, amelynek során a kísérleti repülő meghibásodott, és az előírt magasság helyett sokkal alacsonyabbra süllyedt, vészesen közel kerülve Gagarinék gépéhez. A keletkezett légörvény miatt Gagarin elvesztette irányítást a gépe fölött, és a MiG alig egy perccel később lezuhant. Nyilván ezt sem tudhatjuk biztosan, de elég valószínű, hogy a szovjetek számára borzasztóan kínos lett volna bevallani, hogy egy csúcstechnológiájú kísérleti vadászrepülő meghibásodása miatt vesztették el a nemzet hősét.

További cikkek a témában:

Létezik egy összeesküvés-elmélet arról, hogy honnan ered az összeesküvés-elmélet kifejezés A teóriának, mely szerint az összeesküvés-elmélet szópárosítást a CIA találta ki a hatvanas években, két változata is van: egy vadabb, valamint egy némileg hihetőbb.

Létezik-e Black Knight, a műhold, amely évezredek óta kering a Föld körül? A Fekete Lovag-története egy népszerű összeesküvés-elmélet egy Föld körül keringő, idegen műholdról. Ugyanakkor az elméletben akad egy tényleges rejtély, az LDE, amelyet máig nem igazán tudunk megmagyarázni.

Amerika legőrültebb összeesküvés-elméletét szinte mindenhol betiltják Rövid idő alatt a Facebook és az Etsy is nekiment a QAnonnak.

(Fotó: Wikimedia, Getty Images Hungary)


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.