A globális technológiai platformokat együttműködésre bírni nem egyszerű feladat: a hatóságoknak nem a helyi politikának kiszolgáltatott cégekkel, hanem milliárdos felhasználói bázissal rendelkező, javarészt Amerikában működő szervezetekkel kell dűlőre jutniuk. De az, hogy nehéz velük, még nem jelenti azt, hogy lehetetlen őket kellemetlen helyzetbe hozni.

Az Apple például mindig is ellenállt az előre telepített alkalmazások engedélyezésének. Pedig az iparági trend nem ez: évtizedek óta jellemző, hogy egy új számítógépen vagy telefonon ott az előre feltelepített, néhány hónapig ingyenes vírusirtó, vagy épp a nagy közösségi platformok, esetleg a távközlési szolgáltató saját appjai. A szereplők közti viszonyrendszer bonyolult, de a lényege, hogy a készülékgyártónak nem fáj, ha ott van még pár ikon a kezdőképernyőn, cserébe pénzt kap, vagy a szolgáltató többször reklámozza az adott készüléket. Mindenki jól jár - kivéve az a vásárló, aki úgy érzi, nincs szüksége az appokra, így törölgetheti le azokat. Már ha egyáltalán megengedi ezt a gyártó.

Ezzel szemben eddig bárhol a világon vettük az iPhone-unkat, ugyanazok az Apple appok voltak rajta elsőre, és semmi más. Oroszország viszont 2019 óta előírja, hogy az összes, az országban eladott szórakoztatóelektronikai eszközön, az okostévéktől a számítógépekig, alapból futnia kell a Kreml által javasolt böngészőnek, üzenetküldő appnak vagy épp vírusirtónak. A szabály a Wirednek nyilatkozó jogvédők szerint egyszerre segítheti az oroszok megfigyelését és a tech piac manipulálását. A jogalkotók ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a fogyasztók így választási lehetőséghez, míg az orosz cégek némi versenyelőnyhöz juthatnak.

Az Ars Technica és a Wired most arról számoltak be, hogy Cupertino amolyan okos lányként engedett is és nem is az orosz kormánynak: változatlanul nem installálnak semmilyen plusz alkalmazást a készülékeikre, de a telepítési folyamat során felajánlják az oroszoknak, hogy próbálják ki a kormányuk által kiválasztott appokat.

A Twitter sincs könnyű helyzetben

Törökországban úgy próbálják megregulázni a közösségi platformokat, hogy előírták: minden olyan szolgáltatás, amelynek egymilliónál több felhasználója van az országban, köteles az adataikat helyben tárolni, illetve kinevezni egy helyi képviselőt, aki gondoskodik arról, hogy 48 órán belül eltávolítsák a törvénybe ütköző bejegyzéseket. Ha nem működnek együtt, akkor amellett, hogy bírságokkal sújthatja őket Ankara, a hirdetéseiket is leállíthatják, sőt, a sávszélességüket is korlátozhatják, gyakorlatilag elérhetetlenné téve a szolgáltatásokat. Korábban a kormány már megbüntette a Twittert, a Facebookot, a YouTube-ot, az Instagramot és a TikTokot is, mert nem neveztek ki török képviselőt; ezt időközben a Facebook, a TikTok és a YouTube, illetve most már a Twitter is megtette, írja a The Verge.

Míg a kormánypárt arra hivatkozik, hogy a törvény a személyiségi jogokat és adatokat védi, a kritikusaik szerint ez a felállás könnyen vezethet el oda, hogy cenzúrázzák a politikusoknak nem tetsző véleményeket. A Pro Publica korábban egy olyan belső levelezéshez jutott hozzá, amelyben a Facebook vezetői arról lamentálnak, hogy eltávolítsák-e egy kurd szervezet oldalát. Erre szólította fel ugyanis őket a török kormány, arra hivatkozva, hogy az egy terrorszervezet. A Facebook végül úgy döntött, szintén az okos lány stratégiáját választva, hogy az országon belül blokkolja az oldal elérését, ám a külföldiek láthatják azt. A Twitter most még nehezebben hoz majd meg hasonló döntéseket - hiszen ott ül Törökországban egy kollegájuk, akinek felelnie kell azokért.

Azt nem tudni pontosan, hogy lesznek-e rövid távon látványos következményei a két cég döntésének - de az biztos, hogy sok politikus szeme felcsillanhatott, hogy ha Oroszországban és Törökországban kötélnek álltak a tech óriások, akkor náluk miért ne tennék.

(Fotó: Alexander Shcherbak, Artyom Korotayev/TASS/Getty Images)

További cikkek a témában:

Magyarország külön is szabályozná a nagy technológiai cégek működését Az erről szóló törvényjavaslatot tavasszal nyújtják be az Országgyűlésnek.

Bejött Zuckerberg terve, visszatérnek a hírek a Facebookra Ausztráliában Egy hétig sem tartott a kormány és a vállalat háborújának ez a fordulója.

Úgy, ahogy van betilthatják a kriptovalutákat a világ második legnépesebb országában Egy törvénytervezet szerint nem lehet kibocsátani, bányászni, adni-venni és birtokolni sem.