Az Egyesült Királyság nemrégiben bejelentett nemzeti infrastrukturális stratégiája az egyensúlyteremtő cselekvés irányítására összpontosul: a kormány tervei között szerepel az ország „megreccsent nemzeti anatómiájának” megújítása „több százmilliárd fontból” magán- és állami beruházásokkal a közlekedés, az energiaszektor és a telekommunikáció területén. A nemrégiben bejelentett célkitűzés teljesítéséhez, miszerint szén-dioxid-kibocsátásuknak 2030 végére az 1990-es szinthez képest legalább hatvannyolc százalékkal kell csökkennie a jelenlegihez képest sokkal keményebb dekarbonizációs intézkedések szükségesek - írja a BBC. Gondos tervezéssel azonban lehetőség van az ígért infrastrukturális kiadások oly módon történő megcélzására, hogy ezáltal valóban csökkenjen az emisszió, a gazdaság pedig fenntarthatóbbá váljon. A szakértők szerint az alábbi területeken kellene változtatásokat végrehajtani:

A tengeri szélenergia olyan olcsó lesz, hogy a fogyasztók pénzt kapnak vissza Az Egyesült Királyságban épülő tengeri szélerőműparkok legutóbbi hulláma csökkenti majd a háztartások energiaszámláját, mivel nagyon olcsón állítják elő a villamos energiát. A megújuló energia projektek eddig állami támogatásban részesültek, ám ennek következtében többen panaszkodni kezdtek, hogy a tiszta energia növeli a számlákat. A helyzet most megfordulhat.

Nemzeti infrastrukturális bank alapítása

Az Egyesült Királyság kormányának mindenekelőtt fel kellene állítania egy nemzeti infrastrukturális bankot Észak-Angliában, amely országszerte finanszírozza a projekteket, miközben további magánbefektetéseket próbál elérni. A bank intézményi súlya bizalmat és garanciát nyújt a magánbefektetők számára, és regionális infrastrukturális projektekkel segítheti a helyi hatóságokat.

Az Európai Beruházási Bank (EIB) százhatvanötmilliárd eurót biztosított az Egyesült Királyság projektjeihez 1973 és 2017 között.

Mivel átlagosan a teljes projektköltség körülbelül egyharmadát finanszírozta, ez körülbelül húszmilliárd euró támogatást jelentett a Brexit előtti években (2016). A nemzeti infrastrukturális banknak nemcsak illeszkednie, de meg is kellene haladnia az EIB által a Brexit után nyújtott támogatás szintjét, különös tekintettel a világjárványt követő gazdasági újjáéledés égető szükségére. A banknak kezdettől fogva arra kell törekednie, hogy a szén-dioxid-semleges vagy a kibocsátás csökkentéséhez hozzájáruló projektek - mint például a meglévő infrastruktúra energiahatékony korszerűsítése vagy új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású tömegközlekedés - elsőbbséget élvezzenek a finanszírozásban. Valamint folyamatosan igazolást kell nyújtani arról, hogy a beruházások a környezet és a közösségek számára ígért előnyöket nyújtják.

2. Kiegyenlítő alap

A kormány négymilliárd fontot különít el az úgynevezett „kiegyenlítő alap” számára, ami ígérete szerint csökkenti a regionális egyenlőtlenségeket az Egyesült Királyságban azáltal, hogy lehetőséget kínál a helyi önkormányzatoknak pályázatok benyújtására. Ez akár húszmillió fontnyi projektfinanszírozást is jelenthet. Az RTPI nevű szervezet egy zöld ügyekért felelős bizottság felállítását tanácsolja, akik javaslatokat tehetnek helyi projektek finanszírozására. Ennek célja ugyanakkor elsősorban az ötletelés lenne, nem pedig hosszas tárgyalási folyamatok elindítása pályázó és finanszírozó között.

A kormány a közelmúltban felülvizsgálta beruházási szabályait annak biztosítása érdekében, hogy a projektértékelések meghaladják az előny-költség arányokat, és fontolóra vegyék, hogy az egyes projektek hogyan szolgálhatják a stratégiai prioritásokat, például a regionális megújulást vagy a zéró-szén-dioxid-kibocsátást. Ha lehetővé tenné a közösségek számára a helyi prioritások meghatározását, a projektek vezetését és a beleszólást a finanszírozásba, az jelentős támogatást generálhat az új zöld infrastruktúra számára.

3. Lakhatás és energiahatékonyság

A kormány célja évi háromszázezer új otthon felépítése, ezek mindegyikének meg kell felelnie a legmagasabb energiahatékonysági követelményeknek, a lehető legjobb minőségű szigeteléssel és hőszivattyúkkal. Hasonló ambiciózus felújítási program szükséges a meglévő épületek számára,

amely magában foglalja a gázfűtési rendszerek cseréjét, valamint a falak és ablakok utólagos cseréjét.

Az Egyesült Királyság magánbérleti szektorában általában alacsonyabb a lakhatási színvonal, ezért azokat az ingatlanokat, amelyek nem teljesítik az energiahatékonysági célokat, a forgalomba hozatal előtt fel kell újítani. Eközben az olyan ösztönzők, mint az adókedvezmények vagy a támogatások, elősegíthetik az energiahatékony intézkedések szélesebb körű elfogadását.

4. Útépítés

Az útépítésre szánt huszonhétmilliárd font bejelentése nem kelt sok bizalmat az iránt, hogy a kormány képes teljesíteni a zéró-kibocsátási célt. Ennek ellenére mégiscsak akad lehetőség az úthálózat zöldebbé tételére, már amennyiben gondosan költik el a pénzt. Az új útépítési projektek az utazási idők és a torlódások csökkentésére összpontosíthatnak azáltal, hogy a szakemberek meghatározzák a leghasznosabb útvonalakat, elemzik az óránkénti forgalmi adatokat, és intelligens beavatkozásokat fogadnak el a körforgalmaknál a sorban állás csökkentése érdekében.

A távoli vidéki területeknek új közúti összeköttetéseket kell kialakítaniuk, beleértve az új buszjáratokat és a tömegközlekedési eszközöket, hogy csökkentse az emberek függését az autóktól. Az elektromos járművek gyors töltőközpontjainak minden új autópályán és közúti töltőállomáson helyet kell kapniuk. Az új utaknak és a meglévők meghosszabbításainak tartalmazniuk kell extra busz- és kerékpárutakat. A Highways England vállalat ezen felül korábban bejelentette, hogy virágos réteket létesítenek az összes új főút szélén - idővel pedig kiterjeszti azokat a meglévő utakra is.

5. Új szén-dioxid-árképzési rendszer

A legtöbb energiaigényes ipar, mint például a villamosenergia-termelés, az acélgyártás és a légi közlekedés, jelenleg ingyenes és forgalmazható egységeket kap, amelyek mindegyike egy tonna szén-dioxid kibocsátást tesz lehetővé az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében. Az összes résztvevő által az üvegházhatást okozó gázok összkibocsátására „felső határt” vagy korlátot határoznak meg,

amelyet idővel lejjebb visznek a teljes kibocsátás csökkenésének biztosítása érdekében.

A részt vevő vállalatok vagy intézkedéseket hoznak kibocsátásuk csökkentése érdekében, vagy más vállalatoktól, esetleg állami aukciókon keresztül további értékesíthető kibocsátási egységeket vásárolnak. A Brexit után pedig az Egyesült Királyság elfogadhat egy úgynevezett helyettesítő szén-dioxid-árképzési rendszert. Számos lehetőség adott tehát arra, hogy az ország a jelenlegi EU-s terveknél tovább menjen azáltal, hogy erőteljesebben csökkenti a kibocsátás felső határát, és több szennyező tevékenységet kontrollál. Ez biztosítja a felső határ alacsonyan tartását, ugyanakkor elősegíti az Egyesült Királyság vezető szerepét a zéró-kibocsátás elérésének globális versenyében.

További cikkek a Rakétán:

Újabb társadalmi egyenlőtlenségre világított rá a koronavírus-járvány

Valóságos robothadserege lehet az Egyesült Királyságnak a 2030-as évek végére

Anglia víz alatt: Egyre több, egyre hevesebb eső a jövőben

(Fotók: Pixabay)