A rendszer legmagasabb riasztási szintje a vörös, az eggyel enyhébb fokú készültséget pedig a sárga (amber) jelzi – és ez utóbbit adták most ki, alig egy hónappal az egész rendszer bevezetése után. Mint azt a hivatal írja, a rendszer kidolgozására azért volt szükség, hogy a meglévő időjárással kapcsolatos figyelmeztetések mellé felkerüljön a riasztási listára az extrém hőség is. A forróság miatti figyelmeztetések kiadása pedig az eddigiekhez hasonló módon működik: tehát a kiadásukra az adott időjárási körülmény hatása miatt kerül sor, nem pedig azért, mert például egy adott területen bizonyos hőmérséklet uralkodik éppen.

A MET Office megemlíti azt is, hogy az extrém forróság hatásai a klímaváltozás miatt az Egyesült Királyság teljes területén növekednek – az egészségügyi hatások mellé az áramfogyasztás növekedése, valamint a különböző infrastruktúrák amortizációja is társul többek között ezekben az időszakokban. Mindehhez társul, hogy a szigetországban a 2018-ban tapasztalthoz hasonló, extrém meleg nyári hőmérsékletek harmincszor nagyobb valószínűséggel következnek majd az ipari forradalom előtti periódushoz képest. Sőt a meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a hasonló kánikula fog normává előlépni a 2050-es évekre. A 2020-as hőhullámok alatt egyébként 2256-tal emelkedett meg az elhalálozások száma, amely a legmagasabb szám volt, mióta csak erről feljegyzések születtek.

A rendszert egyébként különböző egészségügyi partnerekkel közösen dolgozták ki, és tegnap Wales nagy részére, délnyugat-Anglia egészére, valamint Anglia déli és középső részein bizonyos területekre adták ki csütörtök éjfélig. A figyelmeztetést nem csak a magas nappali hőmérséklet miatt adták ki, hanem mert enyhülést a melegebb éjszakák sem hoznak ebben az időszakban, melynek időbeli elhúzódása is számos kockázatot okoz.

Mint a Gizmodo írja, az Egyesült Királyságban az átlag júliusi hőmérséklet 1981 és 2010 kötött 15 Celsius-fok volt, míg most bizonyos területeken a hőmérő higanyszála akár 33 fokig is kúszhat.

A mai hőhullám csak egy átlag nyári nap lesz a jövő Magyarországában Muszáj lenne mindent megtenni a változások mérséklése érdekében, de az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez elkerülhetetlen lesz. A legrosszabb Budapesten lesz a helyzet.

Ha valakinek a fent leírtak: az extrém hőhullámok, illetve ezek jövőbeli „normalizálódása” ismerős, az nem véletlen. Korábban – a fenti cikkünkben – mi is írtunk hazai szakemberek előrejelzéséről, akik szerint a klímaváltozás Magyarországon épp ilyen körülményeket teremt majd a jövőben, és a hatás a leginkább a fővárosban lesz érezhető.

(Kép: Flickr/Mark Langdon)

További cikkek a témában:

Reális esély van rá, hogy már öt éven belül elérjük a 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést A világ országai a 2015-ös párizsi klímaegyezményben 1,5 Celsius-foknál húzták meg azt a határt, ami felé semmiképp sem lenne szabad emelkednie a bolygó átlaghőmérsékletének az iparosodás előtti időszakhoz képest ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.

Egy 1911-es hőhullám egy hét alatt kétszáz emberéletet követelt Sokan hőgutát kaptak, de még többen szó szerint beleőrültek a forróságba: a manhattani Pike Streetnél például egy fiatalember ugrott le a mólóról a vízbe, miután sehol sem tudta lehűteni testét, miközben ezt kiáltotta: „Nem bírom ezt tovább!” Eközben Harlemben egy munkás megpróbálta magát a vonat elé vetni, őt kényszerzubbonyban vitte el a rendőrség.

Tombol Ausztrália legszörnyűbb hőhulláma, 49,9 Celsius fokban már az országutak is olvadnak Ausztráliában a bőrükön érzik az emberek a klímaváltozás szélsőségeinek borzalmait. Sydneyben több mint 100 kilométer per órás szél, 40-50 Celsius fokos kora nyár van, a bozóttüzek füstje mindent beborít.