Az első autóba épített navigációs rendszerben papírtekercseket kellett cserélgetni
2021 / 01 / 02 / perei.dora
Az első autóba épített navigációs rendszerben papírtekercseket kellett cserélgetni
Az autós “navigáció” története a klasszikus összehajtott, a kesztyűtartóban elhelyezett autós térképekkel indult, napjainkban pedig szinte minden okostelefonon találhatunk műholdas navigációs rendszert. A közlekedés a belsőégésű motor feltalálása után felgyorsult, léptéket váltott, és egyre több aktív közlekedő igényelte azt is, hogy útja során választ kapjon a kérdésre, miszerint: "Merre menjek?”

Valós idejű navigáció a GPS előtt

A GPS-alapú navigációs lehetőségek megjelenése előtt is voltak olyan próbálkozások, melyek valós időben mutatták, hogy merre járunk a térképen. Az olasz fejlesztésű Iter Avto az 1930-as években bemutatta első, járműben elhelyezett, de még nem GPS-alapú rendszerét. Az eszköz konzolosan csatlakozott a műszerfalhoz, és egy üveglappal fedett térképet rejtett.

A térképlapokat tekercsformátumban állították elő, melyeket a sofőrnek kellett indulás előtt kiválasztani és befűzni.

Az eszköz összeköttetésben állt a jármű sebességmérőjével, így a haladás sebességével arányosan lapozta a befűzött tekercset. Ha a sofőr letért a kiválasztott útvonalról, vagy nagyobb elágazáshoz érkezett, térképlapot kellett cserélnie a csomópont száma alapján.

Így navigál a világ 2020-ban: az amerikai GPS és az orosz GLONASS A két ország a hidegháború óta vetélkedik egymással földön, vízen, levegőben, világűrben. De az ellentétek néha kiegészítik egymást, a műholdas navigációs rendszereik kollaborációban érik el legjobb hatásfokukat.

A következő jelentős mérföldkő az 1980-as években a Honda fejlesztésével megjelent Electro Gyro-Cator. Mivel ez idő tájt a GPS-rendszer csak az amerikai hadsereg számára volt elérhető, egy giroszkópos rendszert fejlesztettek ki: speciálisan ehhez a rendszerhez készítettek térképlapokat, melyeket egy monokróm képernyő elé kellett becsúsztatni. Ezen a képernyőn lehetett látni a jármű aktuális helyzetét, ami a giroszkóptól származó elfordulás érzékeléséből, illetve a megtett távolságból adódott.

Három kazetta, egy város

A digitális korszak kezdete 1985-re tehető, ekkor jelent meg ugyanis az Etak Navigator. Az immár digitális adatokat kazettákon tárolták, egy-egy nagyobb város térképe három-négy darabra fért rá. A rendszer relatív helymeghatározással számította a jármű helyét, amihez iránytűt, fedélzeti számítógépet és a keréknél elhelyezett mágneses szenzorral működő kerékfordulatszám-mérőt használtak.

A Toyota 1987-ben mutatta be a Crown Royal Saloon G modelljét, amely a világon elsőként kapott beépített, CD-alapú autós navigációs, színes kijelzős rendszert.

Clinton elnök 2000-ben bejelentette a GPS-rendszer pontosságát befolyásoló zavaró jel, az SA (Selective Availability) eltörlését, s ezzel megnyitotta az utat a polgári navigációs rendszerek gyors fejlődése előtt. A navigációs rendszerek adatbázisaiban rögzítésre kerül metrikus információként a koordinátaadat, az elemek topológiai viszonyai és a különböző leíró adatok például utcanevek, forgalmi irányok.

A statikus térképektől a kereshetőségig

A digitális kor beköszöntével a térkép adatbázisalakot öltött, majd a forgalmi információk bevonásával dinamikussá vált. Kezdetben statikus weboldalakon, interaktivitás nélkül lehetett a térképeket megtekinteni, ám emellett viszonylag gyorsan megjelent az igény a különböző szolgáltatások, helyek kereshetőségére. A felhasználói kereslet kiszolgálására 1999-ben a MapQuest létrehozta az ingyenesen hozzáférhető, tetszőlegesen nagyítható és mozgatható online térképszolgáltatását. (Népszerűsége a Google Maps 2005-ös megjelenésével és térhódításával lecsökkent.)

A következő nagy állomásnak az elektronikus személyi asszisztensek, ismert nevükön, a PDA-k tekinthetők a következő nagy állomásnak. Ezek voltak azok az eszközök, amelyek a járműben felerősítve tudtak térképet mutatni, kezelni azok frissítését és a navigációs alkalmazásnak köszönhetően menet közben instrukciókat adni a vezetőnek. 2005-ben indult világhódító útjára az NNG által fejlesztett iGO navigáció – ekkor még internet nélkül. Érdekesség, hogy 2006-ban a teljes Európa térkép egy gigabájtot, ebből Magyarország tizenöt megabájtnyi helyet foglalt az autó SD kártyáján.

Ma Magyarország háromszáz megabájtot, Európa pedig huszonnyolc gigabájtot foglal el.

Mára az internet szinte bárkinek, bárhol elérhető, nem kell PC-vel frissíteni a térképeket, hiszen erre ott a webes felület. Az okostelefonok, az állandó internet hozzáférés az internetes applikációk előretörését hozták. A 4G és a ma már egyre több helyen elérhető 5G a navigációs technológiáknál egyre inkább az azonnali információ átadást jelentik. Mára az autós navigációs eszközök az autózás alapelemei közé tartoznak, legyen szól akár az okostelefonos szolgáltatásokról, akár a gyárilag beépített autós infotainment rendszerekről, amelyek jelentős része az NNG fejlesztése.

Úton az önvezetés felé

Egyelőre a navigációs rendszerek még a sofőrnek adják az utasításokat, idővel azonban majd a Drive-By-Wire, vagyis az elektronikus vezérlésnek adnak hasonló utasításokat.

A rendszer működőképességéhez mindenekelőtt nagy felbontású (HD) adatokkal, valamint szenzorok segítségével felépített környezeti modell kell.

Navigáció közben ugyanis nem a vezető számára megjelenített 3D-s látvány (domborzatmegjelenítés, satöbbi) a lényeges, hanem a részletes adatbázis-tartalom, amivel az erre alkalmas eszközzel felszerelt autók hatékonyabban szabályozhatják sebességüket, tarthatják a forgalmi sávot, vagy akár kezelhetik fényszóróikat. A HD adatok általában már csak streamelve elérhetőek, merthogy túl nagy és túl gyorsan (jelenleg naponta, hamarosan óránként) változó adatmennyiségről beszélhetünk. Természetesen a térképek eltérő sebességgel fejlődnek az egyes régiókban, azonban fontos, hogy a változás hírét az autó gyorsan megkapja. A végső cél a connected car rendszer, a haladás közben folyamatosan frissülő, valós idejű térkép elérése.

További cikkek a Rakétán:

Ha Kaliforniában laksz, jövőre már egy robotjármű szállíthatja ki a pizzádat A kaliforniai közlekedési hatóság első alkalommal adott ki olyan engedélyt, ami lehetővé teszi, hogy egy gyártó kereskedelmi szolgáltatásként, vagyis pénzért üzemeltessen robotjárműveket az államban.

2024-ben érkezhet az Apple önvezető autója A Reuters információi szerint gőzerővel folyik az Apple Car fejlesztése, ami teljesen önvezető lesz, az újfajta akkumulátortechnológiának köszönhetően pedig sokkal hosszabb távokat tud majd megtenni egy feltöltéssel, mint a mai elektromos autók.

Német–francia–spanyol összefogásban készülhet el a jövő európai lopakodógépe A Future Combat Air System (FCAS) lenne Európa válasza az amerikai F-35-re, és mindent tudna, amit az. Ráadásul az európai gazdaságnak és iparnak is jót tenne.

(Forrás: Twitter/NNG_News, Fotó: Pexel/RiccardoBresciani, Pxhere)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.