Maga a technológia ugyanis már csaknem százéves múltra tekint vissza, Ernest Lawrence 1929-ben építette meg az első körkörös, azaz ciklotron részecskegyorsítót, ami egészen új alapokra helyezte a fizikai kutatásokat. Az eszköz lényege, hogy töltött részecskéket (például elektronokat vagy protonokat) gyorsítanak csaknem fénysebességre elektromos feszültséggel, miközben az energiájuk a normális milliárdszorosára, vagy akár billiószorosára nő. Az ember eltűnődhet rajta, vajon mi történne, ha valaki belenézne egy ilyen gépbe.

Sokat tűnődni nem kell, hiszen egy orosz fizikus, Anatolij Petrovics Bugorszkij 1977-ben megcsinálta, vagyis belenézett egy működő részecskegyorsítóba. Ráadásul nem is akármilyen részecskegyorsítóba, hanem a protvinói Nagyenergiájú Fizikai Intézet U-70-es protongyorsítójába, ami a Szovjetunió legnagyobb energiájú részecskegyorsítója volt (és bár Szovjetunió már nincs, Oroszországban a mai napig az).

1977. július 13-án Bugorszkij éppen egy meghibásodott alkatrészt vizsgált az U-70-ben, amikor hirtelen olyan villanást látott, ami "fényesebb volt ezer napnál". Mint kiderült, a részecskegyorsító biztonsági mechanizmusa meghibásodott, így a kutató fején 76 GeV energiájú protonnyaláb ment kersztült, ami bemenetkor 200 ezer, a kimenetkor pedig már 300 ezer rad sugárdózist jelentett.

Bugorszkij rögtön tudta, hogy meg fog halni, hiszen elméletben már 500-600 rad sugárzás is halálos. Bár a baleset során egyáltalán nem érzett semmilyen fájdalmat, az arca bal oldala hamarosan a felismerhetetlenségig eldeformálódott, a bal fülére pedig megsüketült. Bugorszkij arcának bal oldalán az idegek a következő két évben teljes elhaltak, ami abból a szempontból szerencsés kimenetelnek tekinthető, hogy az orvosok a baleset után két-három hetet jósoltak neki.

A kutató azonban nem halt meg, sőt ma is él. 77 éves, házas, és van egy fia is. Az arcának a bal oldala, amit a sugárzás ért, örökre "fiatal" maradt, ugyanis egyáltalán nem látszanak rajta ráncok. Bugorszkijt emellett az elmúlt években egyre súlyosabb epilepsziás rohamok is gyötrik, de a baleset körülményeit figyelembe véve így is rendkívül szerencsésnek mondhatja magát. Bár a protonnyaláb átégette a csontjait és az agyszövetét is, csodával határos módon Bugorszkij mentális képességeire semmilyen negatív hatással nem volt a baleset. A férfi még évtizedekig dolgozott a protvinói intézményben, sőt, a baleset után nem sokkal a doktoriját is megszerezte.

Ez a cikk eredetileg 2020. 02. 21-én jelent meg a Rakétán.

(Borítókép: CERN, Forrás: Wired, Curiosity, Gizmodo, Wikipedia)

További cikkek a témában:

A Holdon annyi oxigén van, ami százezer évre elegendő lenne az emberiségnek, de a kitermelése nem lesz egyszerű Bár a Hold távolról nézve csupán egy kietlen kősivatag, valójában a víz mellett az emberek túléléséhez szükséges másik összetevő, az oxigén is meglehetősen nagy mennyiségben található meg rajta.

Az űrséta, aminek majdnem tragédia lett a vége Nem sokon múlt, hogy nyolc évvel ezelőtt Luca Parmitano meg ne fulladjon egy űrséta közben.

Mennyivel csökkenne a tengerszint, ha az összes hajó eltűnne a vízből? A globális felmelegedés miatt a tengerszint évente több milliméterrel emelkedik, de vajon mennyivel járul hozzá ehhez a hajók által kiszorított víz?