Ez első ránézésre közel sem magától értetődő, hiszen a Holdnak csupán nagyon ritkás légköre van, ami főként hidrogénből, neonból és argonból áll - írja John Grant, az ausztrál Southern Cross Egyetem talajkutatója a The Conversationön megjelent cikkében. Az élet fenntartásához szükséges oxigént egészen máshol kell keresni, mégpedig az égitest felszínét borító törmelékes kőzetben, a regolitban, ami az évmilliárdok során bekövetkezett számtalan meteorbecsapódás következtében alakult ki.

A földi ásványokhoz hasonlóan a holdkőzetekben is rengeteg oxigén található, többek között szilícium-dioxid, alumínium-, vas- és magnézium-oxid formájában. Becslések szerint ezek a kőzetek nagyjából 45%-ban tartalmaznak oxigént, amit elektrolízissel ki lehetne termelni, igaz, ezt mondani sokkal könnyebb, mint megcsinálni.

A Holdon történő oxigéntermeléssel az egyik probléma, hogy rendkívül sok energiát igényelne: az elektrolízishez az ásványokat először cseppfolyós halmazállapotúvá kell alakítani, majd elektromos áram segítségével szétválasztani a fémet és az oxigént. Ezt az eljárást a Földön már régóta alkalmazzák a fémkohászatban például alumínium gyártására, aminek melléktermékeként oxigén keletkezik. A Holdon az oxigén előállítása tehát gazdaságilag is jövedelmező lehetne, hiszen melléktermékként olyan, széles körben használt alapanyagok jönnének létre, mint az alumínium, a magnézium vagy a szilícium, ugyanakkor az ehhez szükséges eszközök eljuttatása az égitestre, és ott az ásványok megolvasztásához, valamint az elektrolízishez szükséges megfelelő mennyiségű energia biztosítása rendkívül nehéz feladat lenne.

A probléma megoldásán már az Európai Űrügynökség és a NASA is dolgozik, előbbi például az idén kötött megállapodást a belga Space Applications Services nevű startupppal, akik 2025-ig olyan kísérleti reaktort szeretnének eljuttatni a Holdra, ami garantálná az égitesten az energiatermelést. A NASA októberben az ausztrál űrügynökséggel kötött együttműködési megállapodást, aminek értelmében az ASA holdjárója fogja leszállítani a NASA-nak azokat az ásványokat, amikből az Artemis-program keretében a Holdon felállított laboratóriumban próbálnak majd meg oxigént előállítani. A tervek szerint ez a projekt legkorábban 2026-ban indulhat el.

Mennyi az annyi?

Grant azt is megpróbálta kiszámolni, pontosan mennyi oxigén állhat rendelkezésre a Holdon. A talajkutató szerint ha a mélyebb rétegeket nem, csupán a felszíni regolitot vesszük számításba, akkor úgy számolhatunk, hogy egy köbméter regolit nagyjából 1,4 tonnányi ásványt tartalmaz, amiben hozzávetőlegesen 630 kg oxigén található. Mivel a NASA számításai szerint egy embernek naponta nagyjából 800 gramm oxigénre van szüksége az életben maradáshoz, így egy köbméter regolit két évig biztosíthatná az életben maradáshoz szükséges oxigénmennyiséget egy ember számára. Ebből kiindulva, ha a Hold felszínének a legfelső tízméteres rétegét tökéletes hatékonysággal tudnánk kitermelni, akkor az így kinyert oxigén nagyjából százezer évre elegendő lenne a Földön jelenleg élő összes, közel nyolcmilliárd embernek.

"Mindazonáltal elég jól megvagyunk itt a Földön is, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megvédjük a kék bolygót - és különösen annak talaját, ami anélkül is fenntartja az összes földi életet, hogy ezért tennünk kéne valamit" - zárja gondolatait Grant.

(The Conversation, Borítókép: Harrison Hagan Schmitt holdkőzeteket gyűjt az Apollo-17 misszió során, Fotó: Space Frontiers/Getty Images)

További cikkek a témában:

A NASA támogatásával készülhet el a magyar találmány, amivel feltérképezhetik a Hold vízkészletét A Puli Space által kifejlesztett "vízszimatoló" rendkívül fontos szerepet játszhat a Holdra tervezett bázis megvalósításában.

Két hónapig éltek a semmi közepén, hogy bizonyítsák a holdbázisuk működőképességét Az origamiszerűen felépülő Lunark az összehajtott méretének 750-szeresére hajtogatható ki, és meglehetősen komfortos lakóhelyül szolgálhatna a Holdra készülő asztronauták számára.

Túl a Földön és túl a Holdon is az emberiségre minden eddiginél nagyobb kihívások várnak "Az egyetlen bolygót benépesítő fajok nem maradnak életben hosszú távon" - idézték John Young asztronauta szavait a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusán, ahol a Hold és Mars küldetések nehézségeiről és lehetőségeiről számoltak be a résztvevők.