Az emberiség IQ-ja egy állandó, és egyre többen leszünk, legalábbis Norvégiából úgy tűnik
2021 / 05 / 29 / Justin Viktor
Az emberiség IQ-ja egy állandó, és egyre többen leszünk, legalábbis Norvégiából úgy tűnik
Mondhatni ijesztő kutatási adattal álltak elő norvég tudósok, akik szerint az emberiség intelligenciahányadosa erős csökkenésben van, ami valljuk be, nem túl hízelgő adat. Elbutulunk, és ez ellen sürgősen tenni kellene valamit. De vajon lehet?

Megdöbbentő fordulat

A norvégiai Ragnar Frisch Közgazdasági Kutatóközpont kutatói körülbelül 730 ezer norvég férfi IQ-eredményeit tanulmányozták 1962 és 1991 között. Megállapították, hogy az 1962 és 1975 között született emberek intelligenciahányadosa évtizedenként közel három százalékponttal nőtt, de 1975-ben ez a folyamat megfordult, és azóta a pontszám generációnként nagyjából hét százalékponttal csökkent.

Az intelligencia hányados (IQ) és kognitív kontroll képességeink közötti kapcsolat tudományosan alaposan bizonyított. Az intelligencia összetevőit két nagy csoportba sorolják, a „folyékony” és a „kristályos” intelligenciáéba. A folyékony (vagy fluid intelligencia) azt mutatja meg, hogyan értjük meg és hasznosítjuk az új információkat, vagyis az újszerű feladathelyzetekben nyújtott teljesítményt méri. A rögzült, vagy kristályos intelligencia pedig azt mutatja meg, hogy a tanult ismereteket, élettapasztalatokat mennyire hatékonyan tudjuk alkalmazni.

Ole Rogeberg svéd kutató eredményei szerint a mai fiatalok és a 40-es generáció a folyamatos elbutulás áldozata.

Az USA kivétel, és ez nekik rossz hír

Az USA-ban kutató Evan Horowitz, az FCLT Global kutatási és kommunikációs igazgatója szerint ugyanakkor a folyamat nem érinti országa lakosságát. Erről így nyilatkozik:

"Az Egyesült Államokat egyelőre nem sújtja ez az IQ-helyzet - annak ellenére, hogy a (belföldi) politikai vita jelenlegi állapota alapján talán mást gondolhatnánk. De ne rohanjunk megünnepelni az amerikai kivételességet: Ha az IQ más fejlett országokban csökken, de itt nem, akkor ez azt jelenti, hogy valójában mi nem vagyunk fejlett ország (túl nagy a szegénység, túl kevés a szociális támogatás)."

Az amerikai társadalom tehát számos területen kiemelkedő, de az átlagos IQ értékét éppen a kevésbé okos emberek hatalmas tömege csökkenti. Így még várni kell arra egy ideig, hogy az átlag IQ a "butaság statisztikai tehetetlensége" miatti hatástól megszabadulva, kimutatható csökkenésnek induljon.

De miért butulunk?

Dr. Stuart Ritchie adhatja meg rá a választ, aki szerint a XX. század elején lezajlott a viszonylag ártalmatlan névre hallgató Flynn-effektus, mely szerint könnyebb lett bekerülni az oktatási rendszerbe, és annak minősége is folyamatosan nőtt, és ennek következtében hosszú időre nőni kezdett az átlag IQ is.

Az elmúlt 40 évben azonban soha addig nem tapasztalt segítő-eszközök egész armadája került a diákok kezébe és alkalmazásába, ami nem feltétlenül segíti, hanem inkább hátráltatja a gondolkodási folyamatokat. Egyszerűen túl kényelmes helyzet keletkezett, ahol elegendő szoftvereket futtatni azokhoz a problémákhoz, melyekhez a megelőző generációknak még a fejüket, vagy logarlécet, esetleg függvénytáblázatot kellett használniuk. Ezek a "fejletlenebb eszközök" jóval több gondolkodást igényeltek.

Az is torzíthatja az IQ-egyenlőség tájképét, hogy a gazdag családokban általában sokkal kevesebb gyerek születik, mint a szegényekben, melyeknek korlátozottabb a hozzáférése a minőségi oktatáshoz. A norvég tudósok mindenesetre elutasítják ezt a megközelítést.

Robert Morris, az USA-beli The King's University tudósa úgy véli, hogy az új technológia dömpingjében az emberek gondolkodása annyira megváltozott, hogy a hagyományos IQ teszteket gyakorlatilag kidobhatjuk, többé már nem mérik hitelesen a képességeinket. Megváltozott az intelligencia megnyilvánulásának módja, így tehát amíg nem készítettük el az új kor új tesztjeit, arról sem lesz pontos fogalmunk, hogy egészen pontosan mennyire vagyunk okosak.

(Forrás: Wikipédia Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

A mesterséges intelligencia elveszi majd a művészek munkáját? A mesterséges intelligencia algoritmusai ma már betörtek a művészetek világába is, vajon tudnak majd újat mutatni nekünk embereknek? 

A jövő tudósai #1 - egy 8 éves mexikói kislánynak magasabb az IQ-ja, mint Einsteinnek Közhely, hogy a gyerekek világa kegyetlen tud lenni, de a társaiktól viselkedésükben is különböző gyerekek mindenki másnál jobban érzik ezt. A kiközösítés, csúfolódás, a csoportosan elkövetett megalázás komoly problémát jelent világszerte. Még azok is megszenvedik ezt, akik szorgalmuknak és képességeiknek köszönhetően már gyermekként kiemelkednek még a felnőttek közül is. Iskolapélda következik.

A jövő tudósai #2 - Olivia Manning 12 éves és magasabb az IQ-ja mint Stephen Hawkingé A liverpooli Olivia Manningnek 162 pontot sikerült elérnie az IQ-teszt során, ami jóval meghaladja a 100-as átlagot.


Jól aludni – a legtermészetesebb dolog a világon vagy kifinomult művészet?
Az alvásterapeuta tippjei az alvás higiéniájáról. A fák közötti és a madárházban való alvásról – a legeredetibb alvóhelyekről. És mit csinál valójában egy alvásszakértő sommelier?
Kutyaszánozás Ausztriában: egy izgalmas kísérlet története
Zabolázatlan erő, végtelen szabadság és rengeteg friss levegő. Egy huskykaland során lehengerlő izgalmak és egyedülálló természeti élmények várnak a résztvevőkre.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.