Európa épp azzal küzd, hogy minél jobban függetlenítse magát az orosz energiaimporttól, így különös aktualitása lett annak, hogy az Európai Parlamentben a héten úgy döntöttek, nem lehetetlenítik el a leginkább környezetszennyező kriptopénzek előállítását. A bitcoinok bányászata több elektromos áramot igényel, mint egész Norvégia; önálló államként a huszonhetedik lenne az országok energiaigény szerinti rangsorában - írja a The Verge.

Azzal, hogy Kína tavaly betiltotta a bányászatot, valószínűleg rontott a helyzeten, ugyanis az országban részben vízerőművek szolgáltatták ehhez az elektromosságot, míg a jelenleg legtöbbet bányászó államokban, az USA-ban és Kazahsztánban arányaiban több szenet és földgázt használnak fel a bányászok. Európában Írország és Németország a legaktívabbak, a világ bitcoin-termelésének az öt-öt százalékával. Nem meglepő tehát, hogy a kriptopénzek szabályozásakor a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe szeretné venni az Európai Unió, miközben a szakemberei az Egyesült Államokhoz hasonlóan egy átfogó keretrendszeren dolgoznak.

Kizöldül vagy elsorvad a bitcoin? A Bitcoin értéke nagyot zuhant az elmúlt napokban, de Elon Musk egy újabb tweet üzenetével egy lehetséges menekülőutat villantott fel: a „zöld bitcoint” – nem kizárt azonban, hogy a környezetbarát bitcoin éppen ezen valuta alapelvei miatt dől majd dugába.

Az energiaéhség hátterében az áll, hogy a kriptovaluták kereskedelmét és tulajdonlását nem egy központi szervezet, például egy bank intézi, illetve tartja nyilván. A bitcoin tranzakciók mind egy óriási főkönyvben kapnak helyet, amely rengeteg azonos példányban létezik az úgynevezett bányászok számítógépein. Ezek az emberek arra áldozzák a legtöbbször erre a célra összeállított számítógépeik kapacitását és energiafelhasználását, hogy azok egyre bonyolultabb matematikai feladványokat oldjanak meg. Amelyik gép először megfejti az aktuális kriptográfiai rejtvényt, kriptovalutát kap jutalmul, miközben az összes többi bányász géppel együtt azon dolgozik, hogy fenntartsa, illetve kiegészítse a főkönyvet, vagyis szavatolja a blokklánc megbízhatóságát. Ezt a technológiát hívják proof-of-worknek, vagyis a munka bizonyítékának, és ez az, amely kis híján illegális lett az Unióban.

A The Verge cikke emlékeztet, hogy a bizottsági munka során létrejövő javaslat még messze nem jogszabály: később a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak is meg kell majd egyeznie abban, hogy hogyan szabályozza az ilyen digitális fizetőeszközöket.

(Borítókép: Pixabay)

A Magyar Nemzeti Bank elnöke is betiltaná a kriptovalutákat Matolcsy György egy Facebook-bejegyzésben osztotta meg az álláspontját a kérdésről, ami a szakértőket is egyre inkább megosztja.