Fenntartható erdőstratégia

Az Unió új erdőstratégiája azért született, hogy a közösség 2030-ra legalább 55 százalékkal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 2050-re pedig elérje a klímasemlegességet. Az EU szeretné fokozni az úgynevezett természetes elnyelők által végzett szén-dioxid-eltávolítást. A stratégia átfogó megközelítést alkalmaz a társadalmi, a gazdasági és a környezeti szempontok tekintetében, és az uniós erdők sokoldalúságát szeretné biztosítani, melyben kiemelten kezelik az erdészek szerepét.

Elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást

- mondta el véleményét hétfőn Nagy István agrárminiszter az Új Erdő Stratégiáról. Szerinte a dokumentum figyelmen kívül hagyja az erdők társadalmi és gazdasági szerepét és egy olyan torz szemléletmódot képvisel, ami nincs összhangban a fenntarthatósággal és a körforgásos gazdaság eszmerendszerével.

Csökkenő biodiverzitás

"Az erdők stratégiai szövetségeseink az éghajlatváltozás és a biodiverzitás-csökkenés ellen folytatott harcban. Szénelnyelőként működnek, és segítenek csökkenteni a klímaváltozás hatásait. Lehűtik a városokat, védelmeznek a súlyos áradásoktól, és az aszály hatásait is mérséklik" - áll az EB által elfogadott dokumentumban.

Az új uniós erdőstratégia jövőképe konkrét intézkedéseket határoz meg melyek célja az erdők kiterjedésének növelése, állapotuk és ellenálló képességük javítása, védelmük és helyreállításuk felgyorsítása.

Nagy István elmondta: "Elutasítjuk azonban, hogy a fejünk fölött átnyúlva, a gazdálkodók és a társadalom érdekeit figyelmen kívül hagyva olyan egyoldalú megközelítést tartalmazó stratégiákat alkossanak, amelyek hazánkban ötszázezer erdőtulajdonost és több tízezer gazdálkodót lehetetlenít el."

Az őshonos erdők védelme

Az EB konkrét intézkedései a szénelnyelők mennyiségének növelése révén fokozni fogják a szénmegkötést, hozzájárulva ezáltal a klímaváltozás mérsékléséhez. A stratégia keretében az EU elkötelezi magát a természetes és őshonos erdők szigorú védelme, a leromlott állapotú erdők helyreállítása, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása mellett, és vállalja, hogy ennek során megőrzi az erdők által nyújtott és a társadalom számára nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

Az alkotók szorgalmazzák a leginkább éghajlat- és biodiverzitásbarát erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását, és hangsúlyozzák azt a fontos szabályt, hogy a faalapú biomassza használatát a fenntarthatóság határain belül kell tartani, és a lépcsőzetes felhasználás elvével összhangban kell ösztönözni a faanyagok erőforrás-hatékony felhasználását.

Nagy István minisztériuma közleményt adott ki, melyben kijelentik, hogy senki nem gondolhatja komolyan, hogy az erdők megőrzéséhez a gazdálkodók tönkretételét jelentő diktátumokon keresztül vezet az út.

"A klímaváltozás hatásai az erdőket is érintik, hiszen nem tudnak gyorsan alkalmazkodni, emberi segítségre szorulnak. A kormány ezért elkötelezett az erdők megőrzése, a fával borított területek jelentős növelése iránt. Ezért hozta létre az Agrárminisztérium az Országfásítási Programot, és számos további kezdeményezésük van az ITM-mel közösen" - jelentette ki. Ilyen  a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, azon belül is a születő gyermekek utáni faültetés, melynek eredményeként a belföldi erdők összesen 165 hektár őshonos fajjal gyarapodtak, az állami erdőgazdaságok pedig minden megyében létrehozták az Újszülöttek erdejét.

Az erdőgazdaságok további 515 hektár erdőt telepítettek olyan helyekre is, ahol a termőhelyi viszonyok nem kizárólag őshonos fajok ültetését tették lehetővé. A klímakvóta-bevételekből majdnem 2 milliárd forintot fordítottak csaknem 2 millió facsemete elültetésére és 40 tonna makk elvetésére.

(Forrás: MTI Kép: Unspalsh)

Ez is érdekelhet:

Magyarország elutasította az Európai Uniós klímavédelmi javaslatcsomagot Az Európai Bizottság július 14-én fogadta el klímavédelmi javaslatcsomagját, mely az Unió éghajlat-, energia-, földhasználati-, közlekedési-, és adózási politikáját igyekszik majd alkalmassá tenni a 2030-as üvegházhatásúgáz-kibocsátás célok elérésére. Magyarország nem támogatja.

Élelmiszeripari multik az Amazóniai erdőirtás haszonélvezői között A világ három legnagyobb élelmiszeripari vállalkozását az a vád érte, hogy olyan termelőtől vásároltak szóját, aki illegális erdőirtást végzett a Brazíliában található Amazónia területén.

Interaktív térképre tette a Magyarországot ellepő inváziós növényeket a Szegedi Tudományegyetem Az agresszíven terjedő inváziós növényfajok komoly problémát jelentenek, veszélyeztetik az egészségünket, árvizeket okozhatnak és az őshonos növényfajtáinkat is kiszoríthatják. A Szegedi Tudományegyetem kutatói most régóta hiányzó, új eszközt állítottak csatasorba ellenük.