Az XPRIZE-t a világ legégetőbb kihívásainak a megoldáséért hívták életre, 2020-ban például COVID gyorstesztre, valamint következőgenerációs maszkokra is kerestek ötleteket (a díjat akkor egy párásodás nélkül használható arcfedő terve nyerte). Idén azonban Elon Musk alapítványa, a Musk Foundation ajánlott fel összesen 100 millió dollárt a diákok számára meghirdetett Gigaton Scale Carbon Removal projekt keretében. A 2021-es nyerteseket tegnap hirdették ki – a győztes csapatok két kategóriára szétosztva részesültek az összesen 5 millió dolláros díjból, melyből tovább csiszolhatják az ötletüket, és versenybe szállhatnak 2025-ben a fődíjért. A részvétel feltétele az volt, hogy a csapat legalább fele rendelkezzen aktív hallgatói jogviszonnyal, miközben egy egyetemi tanár vagy üzleti vezető lehetett a csapat mentora. Idén 23 csapat nyert, akik 10 országot és 31 nemzetközi tanintézményt képviseltek.

A két említett kategória közül az első a szén-dioxid-kivonás működő bemutatása akár a légkörből, az óceánokból vagy a szárazföldről (Carbon Dioxide Removal Demonstrations), illetve a méréseket, valamint beszámolók készítését célzó projektek (Measurement, Reporting, and Verification Technologies) – ez utóbbiak tehát nem közvetlenül járulnak hozzá a CO2 kivonáshoz, hanem a mérési módszereket érintik, vagy esetleg áttételesen oldanák meg a klímaválságot okozó problémát. Az előbbi kategóriából került ki a nyertesek zöme, és itt csapatonként 250 ezer dollárt osztottak szét, míg a Measurement, Reporting, and Verification Technologies kapcsán 100 ezer dollárt lehetett nyerni. A Measurement, Reporting, and Verification Technologies kategóriában csak amerikai tanintézetek vitték haza a 100 ezer dollárt, míg a nagyobb díjjal járó „Carbon Dioxide Removal Demonstrations” kapcsán kanadai, ausztrál, kínai, maláj, kenyai és indiai intézetek is részesültek a pénzjutalomból. A nyertesek teljes listája itt található.

David Attenborough hét és fél percben összefoglalta a klímaválság lényegét A 95 éves Attenborough energikusan és drámai tömörséggel adta elő a skóciai klímacsúcson, mi a baj és mit kellene tennünk.

A fődíj megnyeréséhez komoly erőfeszítésekre lesz szükség, mivel ehhez olyan működő megoldásra van szükség, amely segítségével évente legalább 1000 tonna szén-dioxid vonható ki akár a légkörből, akár az óceánokból, és emellett költségvetést kell készíteni arról, hogy évi egymillió tonna CO2 kivonása mennyibe kerülne, valamint be kell mutatni, hogy az elképzelés miként lehetne felskálázható éves szinten gigatonnás mennyiségre, és mindezt egy harmadik félnek is jóvá kell hagynia.

Lelkesedésnek és innovációnak a csapatok nem voltak híján: a kanadai E-quester csapat például elektrokémiai folyamat segítségével megújuló energiaforrások felhasználásával kötné meg a légköri CO2-t. A spanyol és amerikai kollaborációban működő Biosorra bioszenet állítana elő földműveléshez, az ausztrál Blue Symbiosis hínártelepeket hozna létre a már nem műkdödő olaj és gázfeltáró helyeken, és így állítanák helyre az óceánok élővilágát. Az oxfordi CyanoCapture pedig az ipari termelés következtében keletkező CO2-t kötné meg ott helyben egy olyan eljárással, amely olcsóbb, mint a kibocsájtás után járó adó. A szenet aztán elásnák.

A Stanford Egyetem Holocene Climate nevű csapata igen ambiciózus, mivel nem kevesebbet ígérnek, mint hogy a szerves kémiát felhasználva távolítják el a légköri szén-dioxidot, méghozzá mindörökre. A kanadai Skyrenu Technologies három legyet is ütne egy csapásra: az azbeszt bányászata során keletkezett veszélyes mellékterméket használná fel a légköri szén-dioxid megkötésére méghozzá a bezárt bánya területén, így szállításra sem lenne szükség, valamint a veszélyes anyagot is sikerülne ártalmatlanítani, miközben a légköri CO2-t évmilliókra lehetne ebben a formában megkötni.

Az amerikai ACIDD szintén bányászati mellékterméket használná fel, és megújulók segítségével ebből állítana elő olyan lúgos anyagot, amely az óceánban a savasodás ellen hatna, és így segítene abban, hogy az óceán több CO2-t kössön meg, valamint a veszélyeztetett élőhelyeket, így a korallzátonyokat is megmentené.

A fenti csak pár, igen érdekes, kiragadott példa a díjazott pályaművekből, a nyerteseket egyébként 195 benyújtott pályázatból választották ki.

(Fotó: Pixabay/Bessi)

További cikkek a témában:

Modern kori Atlantisszá válhat egy óceániai állam, ahol arra készülnek, hogy teljesen elnyeli őket a víz Tuvalu igazságügyi minisztere elmondta: próbálják kitalálni, hogyan őrizhetnék meg jogi státuszukat akkor is, ha az óceán elnyeli a szigeteket.

Komoly lökést kapott az első európai Hyperloop-vonal építése Az Elon Musk által megálmodott Hyperloopban az utasokat szállító kapszulák egy légritkított csőben közlekednek több mint 1000 km/h-s sebességgel, így akár a légi közlekedésnél is gyorsabb utazást tehet lehetővé.

Kiszámolták, hogy mennyi idő alatt regenerálódik a klíma magától Korábban már sor került a bolygó történetében egy gyors és jelentősebb hőmérséklet-emelkedésre, most pedig már azt is tudjuk, hogy az éghajlat akkor mennyi idő alatt állt helyre.