Az új közlekedési mód fejlesztésében eddig elsősorban amerikai cégek, például a Virgin Hyperloop és a HyperloopTT jártak az élen, a következő években viszont felzárkózhat melléjük a Hardt Hyperloop is, akik most egy 15 millió eurós támogatást kaptak az Európai Bizottságtól az európai zöld megállapodás (European Green Deal) keretében - írja a Designboom. Az ebben a megállapodásban foglaltakat az EU idén júniusban emelte törvényi hatályra az európai klímarendelet elfogadásával, amelynek fontos részét képezi a közlekedésből fakadó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a Hyperloop fejlesztése ennek az egyik kézenfekvő módja lehet, hiszen a légritkított csőben közlekedő, elektromos hajtású kapszulák jóval kevésbé szennyezik a levegőt, mint a légi közlekedés, miközben annál akár gyorsabb utazásra is lehetőséget adnak.
A Hardt Hyperloop tervei szerint az első európai vonal Amszterdam és Rotterdam között valósulna meg valamikor a következő évtizedben, ennek első lépéseként pedig Groningenben 2023-ban felépítik az Európai Hyperloop Központot, amely lehetőséget nyújt a világ minden tájáról érkező cégeknek, hogy a Hyperloophoz kapcsolódó technológiákat fejlesszenek és teszteljenek. A központ részeként elkészül egy 2,7 kilométer hosszú tesztpálya is, amelyben akár 700 km/h-s sebességgel is tesztelhetik a megoldásaikat a fejlesztők.
Ahogy arról a The Next Web beszámol, októberben az Európai Vasúti Infrastruktúra Üzemeltetők Szövetsége megállapodást írt alá a világ hét legnagyobb Hyperloop-fejlesztésekben érdekelt vállalatával, amely szorosabb együttműködést tesz lehetővé az olyan cégek között, mint a Virgin Hyperloop, a HyperloopTT és a Hardt Hyerploop az európai Hyrperloop-infrastruktúra fejlesztése érdekében. A Hardt Hyperloop korábban az UNStudio építészirodával összefogva már néhány látványtervet is bemutatott arról, hogy hogyan fog kinézni az amszterdami Hyperloop-pályaudvar, amely a tervek szerint mindössze 53 percre rövidítené le az Amszterdam-Frankfurt távolságot.
