A Hallgatói Önkormányzat igényére is reagálva a kutatócsoport a kutatás első fázisában a hallgatóktól kértek visszajelzést a távolléti oktatás első hónapjának tapasztalatairól. A felmérés célja az volt, hogy az eredmények gyors feldolgozása és kari megosztása révén még ebben a félévben is segítsék a távolléti oktatás eredményes folytatását a hatékony kommunikációs, tanítási és értékelési módszerek finomhangolásával. A téma fontosságát és a hallgatók érdeklődését mutatja, hogy a kérdőíves felmérésben hatszázkilencen részt vettek, ez az ELTE TÓK hallgatói létszámának harminchat százaléka.

A diákok a távolléti oktatás előnyeként említik a rugalmas időbeosztást, az otthonról tanulás kényelmét és az önfejlesztés lehetőségét.

A legjelentősebb nehézségek három területen tapasztalhatók; ezek a személyes kapcsolatok és kommunikáció (hallgatótársak és az oktatók hiánya), az önszabályozott tanulás (felületek menedzselése, a határidők tartása, önmaguk motiválása) és a technikai problémák. A felmérésből az is kiderült, hogy általában ketten osztoznak egy számítógépen, jellemzően kétféle eszközt, laptopot és okostelefont használnak. Bár a távolléti oktatást támogató rendszerek (Canvas, Moodle) a hallgatók többségének nem voltak teljesen újak, az oktatók által kezdeményezett kiegészítő alkalmazásokkal együtt koordinálásuk már kihívást jelent, hiszen átlagosan hat-hét csatornáról érkeznek a tanulnivalók, feladatok, üzenetek a diákokhoz. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a távolléti tanulás sikeres teljesítéséhez a hallgatók leginkább kevesebb feladatot, egyértelműbb követelményeket, rugalmasabb határidőket és az online felületek egységesebb használatát igénylik.

Fontosak számukra az online órák, konzultációk, videochatek, ahol az interaktív kommunikáció valóságosabb tanulásélményt teremt.

A távolléti oktatás kihívásaival való megküzdést segíti az észlelt társas támogatás a hallgatótársaktól, az otthoni környezettől és az oktatóktól. A diákok szubjektív jólléte mérsékelten kielégítő, de az állapotuk a távolléti oktatás kezdete óta kissé romlott. Ehhez olyan tényezők is hozzájárulnak, mint a zsúfoltabb lakhatási körülmények, a foglalkoztatottság változása és az egyelőre még csak kisebb hányadukat érintő romló anyagi helyzet. A TÓK hallgatói összességében közepes mértékben elégedettek a távolléti oktatással. Ennél kicsivel magasabb az általános támogatottság érzetük a kar részéről, amely az oktatók elérhetőségével, rugalmas segítőkészségével, a követelmények egyértelműségével és a kurzusok teljesíthetőségével van összefüggésben. Az oktatók többségének a távolléti oktatás első fázisában feltehetően nehézséget jelentett az online tanítás technikai hátterének és platformjainak kialakítása, hiszen nagyon rövid idő alatt kellett egy eddig sosem tapasztalt helyzethez alkalmazkodva új tanítási-tanulási stratégiákat kialakítani. Mind a hallgatóknak, mind oktatóknak új kihívásokkal kellett szembenézniük, ezzel a hallgatók a kérdőív tanulságai szerint nagyrészt sikerrel megküzdöttek. Érdekes lehet majd a kutatás második fázisában, júniusban megvizsgálni a további hallgatói, például értékeléshez kapcsolódó tapasztalatokat és az oktatói élményeket. Arra ugyanakkor már a mostani eredmények is rámutatnak, hogy

a távolléti oktatás eredményes megvalósításához a hallgatók és oktatók kölcsönös együttműködésére van szükség, a hallgatók tanulásának segítésében kulcsszerepük van az oktatóknak.

A kutatás jelen feldolgozottsági szintje is megerősítette, hogy a pedagógusképzés – legyen offline vagy online , elsősorban emberek közötti kommunikáció, amelynek minősége elenyésző mértékben múlik a technikai adottságokon, izgalmas vizuális megoldásokon, kreatív e-learning felületeken. A képzés minősége továbbra is az emberi tényezőn, egymás tiszteletén, segítőkész támogatásán, elfogadó megértésén múlik, a technikai feltételek szükségesek, de nem elégségesek hozzá.

(Forrás, Fotó: Needpix)