Az űrből buktatná le az illegális halászflottákat az USA
2021 / 08 / 28 / Perei Dóra
Az űrből buktatná le az illegális halászflottákat az USA
Az USA Védelmi Minisztériumának reményei szerint a szintetikus apertúrájú rádiólokátorok (Synthetic Aperture Radar, SAR) segíthetnek az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek nyomon követni az illegális halászokat szerte a világon. 2021. augusztus végén ezért a Védelmi Innovációs Egység százötvenezer dolláros pályázatot hirdet olyan megoldásokra és eszközökre, amelyek SAR-t használnak az illegális halászflották azonosítására.  

A törvénytelen halászat mostanra nemzetbiztonsági problémává nőtte ki magát a DIU szerint, mivel az érintett országok és régiók stabilitását egyaránt veszélyezteti egyrészt a halállományok romló egészsége, valamint a halászflottákat működtető csoportok és kormányok.

Jó ötlet-e Japán részéről a fukusimai radioaktív vizet beleönteni a Csendes-óceánba? Habár a víz önmagában nem veszélyes bizonyos szakértői vélemények szerint, azért akadnak vele problémák, és a terv végrehajtása rengeteg problémát okozhat az élővilágon kívül a japán társadalomban, valamint a diplomáciai kapcsolatokban is.

Heidi Berg ellentengernagy egy közelmúltbeli konferencián Kínát nevezte meg a gond egyik fő forrásának: szerint az Afrika keleti vagy nyugati partjainál 'tevékenykedő' illegális halászhajókat maga a kínai állam szponzorálja azáltal, hogy fedezésképp katonai hajók kísérik ezeket a halászflottákat. Berg szerint Kína ezzel támogatja a korrupciót, és folyamatosan saját önkényuralmi rendszerének fenntartásán dolgozik. Ezzel viszont tönkreteszi a térség engedéllyel működő halásztársaságait.

Berg továbbá rámutatott a tengerparti ipar és a halászat fontosságára a nyugat -afrikai országok gazdaságaiban. Szerinte Kína szándékosan olyan helyeket céloz meg, amelyeket instabil intézményi rendszer, rossz kormányzás és gyenge lábakon álló jogállamiság jellemez.

Érvek és ellenérvek a SAR alkalmazása mellett

A szintetikus apertúrájú rádiólokátorokat (angolul Synthetic Aperture Radar, SAR) főleg térképezésre használják. Felbontásukat úgy növelik meg, hogy egy nagyobb területen elhelyezett több, kis rádiólokátort használnak, vagy a megfigyelt terület felett a radart mozgatják. A mozgó radar, vagy a több helyen elszórt radarok által észlelt jelekből megfelelő feldolgozás után olyan felbontású kép nyerhető,

mintha egyetlenegy, nagy (a mozgó antenna által bejárt útnak megfelelő, vagy a kisebb antennák által lefedett területnek megfelelő) méretű radarral állították volna elő.

Leggyakrabban a föld felett haladó repülőgépen, vagy égitestek körül keringő űreszközökön használják.

Hared Dunnmon, a Védelmi Innovációs Egység mesterséges intelligencia ágazatának műszaki igazgatója szerint ugyanakkor rendkívül nagy technológiai kihívás elé állítják őket a megfelelő felbontású SAR -adatkészletek az olyan gépi tanulási modellek létrehozásánál, amelyek azonosíthatják és jellemzést is adnak az illegális halászhajókról.

A műszaki igazgató egyúttal azt is megjegyezte, hogy a SAR-ok ily módon történő felhasználási trendje jelenleg növekedési szakaszban van, ezért ha sikerül olyan automatizált algoritmusokat létrehozni, amelyek gyorsan elemzik a gyűjtött adatokat, akkor nemcsak az illegális halászatot követhetik nyomon az űrből, de az egész óceánt sokkal hatékonyabban felügyelhetik olyan módon, amely korábban lehetetlen volt.

A vonóhálók legalább akkora kárt okoznak a bolygónak, mint az illegális halászat

Mivel Földünk népességét egyszerre veszélyezteti a tenger csökkenő biodiverzitása és a klímaváltozás, kutatók egy csoportja készített egy tanulmányt, melyben kifejtették, hogy a biodiverzitás megóvásával a károk mérsékelhetőek lennének, amivel mindenki jól járna. A kutatók első alkalommal próbálták felmérni a vonóhálós halászat karbonlábnyomát is.

Kiderült, hogy az körülbelül ugyanannyi szén-dioxid kibocsátásáért felelős, mint a légiközlekedés.

A tanulmány szerzői ezért a halászat mérséklésében és védett területek kijelölésében látják a megoldást. Ezen határok kijelölését az alapján lehetne eldönteni, hogy mire helyezünk nagyobb hangsúlyt: a biodiverzitás megőrzésére, a halászatra vagy a karbonkibocsátásra. Enric Sala, a kutatás vezető szerzője szerint ezek nem zárják ki egymást, csak a hangsúlyok változnak, a védett területek kijelölése pedig mindannyiunk számára előnyös lenne.

A halászat szempontjából szerinte az óceánok huszonnyolc százalékát védetté kellene nyilvánítani: ezeken a területeken a tengeri élőlények zavartalanul szaporodhatnának, és utánpótlást biztosíthatnának a halászható vizeknek. Jelenleg a Föld tengereinek mindössze hét százaléka védett, a túlhalászat pedig számos faj létét veszélyezteti.

Végérvényesen ki kellene iktatni a vonóhálókat

A vonóhálók betiltása pedig környezeti szempontból még hasznosabb lenne: amennyiben a halászok háborítatlanul hagyják a tengerfeneket, jóval kisebb lenne az iparág karbonlábnyoma, ami már így is hatalmas méreteket öltött. Egy 2020-as kutatás szerint már csak azzal, ha több nagy hal maradna a tengerben, huszonöt százalékkal csökkentené a halászat emisszióját. Egy másik gond, hogy a hajóknak egyre nagyobb utat kell bejárniuk a zsákmányért, így több üzemanyag is szükséges a halászathoz.

Sala szerint a fenékvonóhálózás ráadásul a halászoknak sem előnyös, hiszen rengeteg üzemanyagot fogyaszt, ráadásul alig fognak vele valamit a gyakran halászott területeken, állami támogatás nélkül pedig még pénzt sem keresnének tevékenységükkel. Pedig egy korábbi kutatás során már bebizonyosodott, hogy miután harmincöt százalékkal csökkentették azt a területet Kalifornia partjainál, ahol homárra lehetett halászni,

a fennmaradó területeken hat év múlva kétszázhuszonöt százalékkal nőtt a fogás.

Sala szerint a fenékvonóhálókat végérvényesen ki kellene vonni a forgalomból, de miután ez a legkevésbé költséghatékony halászati módszer, a kutató bízik benne, hogy a döntéshozók felmérik az emissziós költségét is, és előbb vagy utóbb betiltják a használatát.

(Fotó: Getty Images Hungary)

További cikkek a témában:

Konténerbe szerelt, napelemes sótalanítók oldhatják meg közel félmillió ember vízigényét Egy konténer óránként 3500-7000 liter édesvizet tud előállítani, a sótalanítás pedig teljes egészében napelemekből nyert energiával történik.

Mostantól hivatalosan is öt óceánja van a Földnek a National Geographic szerint A Csendes-, Atlanti-, Indiai- és az Északi-sarki-óceán (nálunk ismertebb nevén Jeges-tenger) egy víztömeget alkot, de külön elnevezéssel, ezek mellett a Déli-óceánt is gyakrabban jelölhetik a térképeken a jövőben, miután a National Geographic Society is hivatalosan elismerte a létezését.

Olyan mértékű az olvadás, hogy még a Föld kérge is mozogni kezdett Ha olvad a jég, egyre kisebb súly nyomja le bolygónk kérgét, így az bizonyos helyeken feljebb emelkedik, ami végső soron több változást is beindít a Föld felszínén.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.