Az irodalom lehet az emberiség talán eddigi legnagyobb válságának megoldása
2021 / 07 / 16 / Perei Dóra
Az irodalom lehet az emberiség talán eddigi legnagyobb válságának megoldása
A természet pusztulásának szörnyű valóságát aligha kell bemutatni a modern kor emberének: szinte napról napra érkeznek aggasztó hírek a szélsőséges időjárásról, a természeti katasztrófákról és állatfajok veszélyeztetetté vagy kihalttá nyilvánításáról.

A száraz hírek mellett napjaink legsikeresebb dokumentumsorozatai hívják fel a figyelmet a problémára – gondoljunk csak David Attenborough munkásságára vagy a Seaspiracy – A fenntartható halászat valódi arca című Netflix-filmre –, ahogy egyre több művészi igényességű és érzékenységű alkotás néz szembe a talán még elkerülhető sötét jövővel.

De vajon milyen rövid- és hosszú távú hatást érnek el ezek az időszerű művek? Segíthet az irodalom az emberiség talán eddigi legnagyobb válságának megoldásában? Hol végződik a tájékoztatás és hol kezdődik a művészet? És mit tehet a néző/olvasó környezetünk védelméért?

A legújabb Moobius Könyvklub-beszélgetés során Charlotte McConaghy többszörösen díjnyertes, "Az utolsó vándorlás" című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Vujity Tvrtko újságíró, televíziós riporter, Hevesi Flóra kommunikációs szakember, a Greenpeace munkatársa és Stemler Miklós, Az utolsó vándorlás című könyv fordítója ezekről a kritikus fontosságú kérdésekről beszélgetett.

Miről szól a könyv?

Valamikor a nem is annyira távoli jövőben a globális klímaváltozás miatt egymás után halnak ki a fajok, Franny Lynch eltökéli, hogy követi a sarki csérek utolsó ismert kolóniáját az egész földgolyót átszelő utazásukon. Az apró madarak évente kétszer teszik meg az északi sarkkörtől a déli sarkkörig tartó távot, és a tudósok szerint

ez lesz utolsó vándorlásuk, miután élőhelyeik pusztulása miatt nem élik túl az utat.

A fiatal nő a kihalt tengereket hiábavalóan kutató halászhajó, a Saghani fedélzetén ered a madarak nyomába a kiüresedő világban, valódi céljai azonban nem csupán a legénység többi tagja, hanem önmaga előtt is rejtettek. Milyen traumák, tragédiák és kétségbeesett remények hajtják őt és a legénységet ezen az őrült úton, Grönland partjaitól az Antarktisz olvadó jégmezőiig, és miért akar vándorlása végén Franny véget vetni az életének?

Az ausztrál írónő, Charlotte McConaghy műve első sorától kezdve rabul ejt, magával ragadó utazás a végső kétségbeeséstől az esélytelenség dacára feltámadó reményig. Az utolsó vándorlást az Amazon szerkesztői 2020 legjobb regényének választották, és A korona főszerepét játszó Claire Foy készít belőle filmadaptációt Benedict Cumberbatch közreműködésével.

A művészet szerepe a klímaváltozás elleni harcban

Stemler Miklós szerint "Az utolsó vándorlást" ökoregénynek, ökofikciónak tekinthetjük: ez egy létező műfaj, melynek történet középpontjában a környezet áll. Ide tartozik például Frank Herbert "Dűne" című műve, ám a műfaj az elmúlt időszakban vált különösen népszerűvé az olyan regények hatására, mint például Margaret Atwood: "A Szolgálólány meséje". "Az utolsó vándorlás azonban a Dűnével ellentétben nem egy sci-fi, hanem egy realista fikció. Ahogy azt Miklóstól megtudtuk, annyi benne a fikció, hogy a történet szerint az emberiség nem a kihalás küszöbén áll, hanem ez a folyamat már megtörtént.

A társadalmi igény hívta életre ezeket a műveket

Flóra szerint az elmúlt két-három évben nagy robbanás történt a tekintetben, hogy az emberek elkezdtek egyre jobban aggódni, illetve egyre többet beszélni a klímaváltozásról, valamint az előttünk álló katasztrófáról. Hozzáette: az olyan események, mint a 2017-18-as kaliforniai tűzvész sokak szemét felnyitotta. A másik fontos dolog az úgynevezett IPCC riport, amely kimondta, hogy  körülbelül tizenkét évünk van kezdeni valamit a klímaválsággal, vagy annyira elszabadul a felmelegedés,

amihez az emberi civilizáció már nem képes alkalmazkodni.

"Az utolsó vándorlás" abból indul ki, hogy a fajok zöme kihalt, a maradék egyedek pedig rezervátumban élnek. Hogy ez pont így fog-e történni vagy sem, azt nem tudhatjuk, azt viszont igen, hogy napjainkban tízszer olyan gyorsan halnak ki fajok, mint korábban bármikor, illetve legalább egymillió faj örökre kipusztult. Illetve az elmúlt évek migrációs hullámába az is beletartozik, hogy sokan azért vándoroltak el otthonuktól, mert az élhetetlenné vált.

Egy magyar kutatócsoport szerint 2100-re Magyarország kétharmada alkalmatlan lesz a mezőgazdasági termelésre, emiatt könnyen lehet, hogy nekünk is el kell hagynunk hazánkat.

Jobban kötődik az olvasó a környezethez egy ilyen regény elolvasása után

Miklós szerint a klímaválsággal kapcsolatos alkotások száma növekszik (úgy a filmek, mint a könyvek területén), ám a jó irodalom szerinte nem pusztán igényeket elégít ki, hanem olyan perspektívát nyújt, amivel az ember korábban nem rendelkezett. Az utolsó vándorlás egyik legfontosabb üzenete, hogy

mi lesz az emberekkel, ha nem lesznek állatok?

Tvrtko ezen a ponton felvetette a kérdést, hogy miért is kell tulajdonképpen aggódnunk, hiszen egy adott állat eltűnése csak a legritkább esetben befolyásolja közvetlenül az életünket. Flóra szerint azért, mert az elmúlt százötven évben hiába teremtettük meg azt az illúziót, hogy élhetünk a természet nélkül, de a technológiai fejlődés egyrészt nem halad akkora léptekkel, hogy belátható időn belül egy másik bolygóra költözhessünk, másrészt a természet mindennél és mindenkinél gyorsabban elláthat minket alapvető szükségleteinkkel, feltéve ha végre békén hagyjuk.

A könyv bemutatójának végén Tvrtko arra volt kíváncsi, hogy mennyiben változtathatja meg a közgondolkodást, ha egy híres ember, mondjuk Leonardo DiCaprio beáll a környezetvédelem ügye mögé, és filmet forgat róla. Miklós szerint adott esetben megváltoztathatja, ám ez egy kétélű fegyver: mivel a sztárok többnyire megosztott személyiségek, így nem mindenki hallgat rájuk, sőt sokan egyenesen propagandának tartják beszédüket, szereplésüket.

Az érem másik oldala pedig az, hogy mennyire tud az átlagember azonosulni a híresség által közvetített üzenettel. A művészeteknek ebből a szempontból fontos szerepük van, hiszen segítségükkel az olvasó vagy a néző könnyebben beleéli magát egy adott problémába. Esetünkben ez az adaptáció és a túlélés, a regény két alapvető témája. Végezetül abban Flóra és Miklós is egyetértett, hogy egy jó könyv ebből a szempontból hatékonyabb is lehet DiCaprionál.

(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Markus_Spiske, Matt_Palmer)

További cikkek a témában:

Hatból csak egyetlen forgatókönyv mentén kerüljük majd el a klímakatasztrófát A klímakatasztrófa nem közeleg, hanem benne élünk, elkezdődött, az időjárás változásától kezdve a tájidegen invazív élőlények megjelenéséig ezer és egy jele van. A közönyünk sokba kerülhet az utánunk jövő generációknak.

Ha élhető bolygót szeretnénk hátrahagyni, minden napnak a Föld Napjának kéne lennie Csak kiirtott erdők és egy letarolt jövő vár ránk? Vagy mindez talán már nem is a bolygó megmentéséről szól, sokkal inkább a sajátunkról? Gigler Dóra konzervációbiológussal, a WWF Magyarország környezeti nevelési szakértőjével beszélgettünk fajkihalásról, egyéni felelősségünkről a környezettudatos élet megteremtésében, na és persze Földünk jövőjéről.

Mi történne a Földdel, ha lemondanánk a húsról? Az elmúlt hatvan évben világszerte négyszeresére nőtt a húsfogyasztás: csak Magyarországon egy ember egy nap százhetvenhét gramm húst eszik, amivel jóval a világátlag felett vagyunk. A kutatók ezért kiszámolták, mi történne, ha az USA-ban eltűnne a hús az étrendből.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.