Mint arról korábban mi is beszámoltunk, Oroszország a tervekhez képes 14 év késéssel, de július 21-én végül sikeresen fellőtte az űrbe a Nemzetközi Űrállomás egy nagyobb, emberi tartózkodásra alkalmas modulját, a Naukát. A cikkben kitértünk arra is, hogy a 13 méter hosszú, a legszélesebb ponton 4,3 méter átmérőjű és 20 tonnás modul hosszú éveket töltött várakozással, ami idő alatt már akadtak vele műszaki problémák – például fémszilánkokat találtak az üzemanyagrendszerben. Vagyis már a kilövéskor felmerülhetett egyesekben, hogy bizony nem zökkenőmentes útról fog szólni az a 8 nap, mely alatt a modul eléri a célállomását az ISS-t.

Tizennégy év késéssel juttatták fel az oroszok a Nemzetközi Űrállomás új modulját, a Naukát Ez Oroszország eddigi legnagyobb űrlaboratóriuma, és utazik vele egy robotkar is.

Sőt a SpaceNews már a kilövés napján arról írt orosz ipari források online posztjaira hivatkozva, hogy a modulban már a röppálya elérésekor több hiba lépett fel. A lap szerint sem az antennák, sem pedig a dokkoláshoz használt célpont nem nyílt ki rendesen, hibák léptek fel az infravörös érzékelőkkel, és ami talán mindezeknél is nagyobb baj: a hajtóművekkel is. Ezen hibák súlyosságára nem derült fény akkor, ám a kilövés másnapján már hírek szállingóztak arról, hogy elég nagy a baj, és messze nem kizárt, hogy a Nauka el sem éri az ISS-t, ami elég nagy fiaskó lenne az orosz űrprogramnak.

A kilövés másnapján az Űrvilág újságírója pedig arról írt, hogy „kétségessé vált, hogy kellőképpen meg tudják-e emelni a pályamagasságát ahhoz, hogy a Nauka elérje a Nemzetközi Űrállomást”. A lap az orosz N+1 hírportálra hivatkozott, akik úgy értesültek, hogy a telemetriai adatok alapján túlnyomás keletkezhetett az üzemanyagrendszerben, és a sérülés miatt szétfolyt az üzemanyag, ami miatt elképzelhetővé vált, hogy nem marad elég a hajtóművek működtetésére. Mint azt mi is megírtuk, a Nauka a kilövést követően 8 napon át önvezérléssel utazik, és ahogy arra az Űrvilág is kitér: a repülési terv alapján ezen idő alatt négyszer kell begyújtania a fő hajtóművét, hogy végrehajtsa az ISS magasságának eléréséhez szükséges pályamódosításokat, máskülönben visszahullik a Földre.

A cikk baljós hangvételének azonban akadt egy másik oka is – az, hogy egy nappal elhalasztották a Nauka dokkolóhelyét jelenleg elfoglaló Pirsz modul eltávolítását. Erre ugyanis ma, július 23-án kellett volna, hogy sor kerüljön, de az új dátum július 24. Ha ehhez hozzávesszük azt az információt, hogy a Pirsz eltávolítására csak akkor kerül sor, ha a Nauka biztosan célba ér, akkor a késlekedést tekinthetjük akár árulkodó jelnek is. Szerencsére azóta kiderült, hogy a közvetlen katasztrófa elkerülte az orosz modult – a szükséges pályamódosítás végül megtörtént, mint arról a Roszkoszmosz is beszámolt a Twitteren:

Тестовое включение двигательной установки модуля #Наука и импульс формирования орбиты отработаны штатно. pic.twitter.com/Qutw5V3W4I

— РОСКОСМОС (@roscosmos) July 22, 2021

A Gizmodo értesülései alapján pedig a probléma nem az üzemanyagrendszerben volt, hanem egy számítógépes hiba miatt nem kapcsolt be a fő hajtómű, azóta viszont a modul végrehajtotta a szükséges pályamódosítást. A hírt a lapnak a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics egyik szakértője is megerősítette: a problémát szoftveres hiba okozta. Azt viszont nem tudni, hogy az oroszok miként orvosolták a problémát – tehát sikerült-e életet lehelniük a fő hajtóműbe, vagy átváltottak a tartalékrendszerekre.

A szoftveres hiba mindenesetre kisebb bajnak tűnik, mintha elfolyt volna a hajtóanyag, viszont ezek után talán nem árt keresztbe tenni az ujjainkat, hogy a modul eljusson az állomásra, és a dokkolás is zökkenőmentes legyen. Fontos kitérni arra is, hogy az oroszoknak nem kicsit presztízskérdés is, hogy a modul célt érjen.

(Kép: 3d modell arról, ahogy a Nauka majd a tervek szerint a Zvezda modulhoz csatlakozik az ISS-en, forrás: Wikipedia)

További cikkek a témában:

Így fest a Balaton a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről A lenyűgöző képeket a francia űrhajós, Thomas Pesquet készítette.

Az űrutazás megválaszolatlan kérdései: hogyan vesznek majd tiszta alsóneműt az Artemisz küldetés tagjai és a Mars első telepesei? Indul az első Tide mosópor az űrbe, hogy ne csak hetente egyszer-kétszer cserélhessenek alsóneműt az űrhajósok, se most az ISS-en, se később a Holdon.

A kozmikus sugárzás komoly veszélyt jelent egy Hold vagy Mars misszió során, de az űrben készített máj segíthet Ha az emberiség hosszabb útra indul a világűrben és akár a Holdon, akár a Marson szeretne huzamosabb ideig tartózkodni, a sugárzás elleni védelem fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Az űrben készített májak segítenek a probléma megoldásában.