Be lehet rúgni a világ legöregebb gerinceseinek, az akár négyszáz éves grönlandi cápáknak a húsától

2020 / 12 / 27 / Felkai Ádám
Be lehet rúgni a világ legöregebb gerinceseinek, az akár négyszáz éves grönlandi cápáknak a húsától
A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának tüskéscápa-alakúak (Squaliformes) rendjébe tartozó faj.

A grönlandi cápa arról híres, hogy nagyon sokáig, évszázadokig él. Ebből volt is némi kavarodás 2017 környékén, amikor több lap úgy hozott le egy hírt egy akkori kutatásról, hogy az állat akár fél évezredig is élhet. Ez így ebben a formában nem teljesen igaz, de erről később. Akárhogy is, a grönlandi cápa azért mindenképp a leghosszabb életű gerinces a Földön.

A legfrissebb genetikai kutatások alapján a cápának két geográfiai szempontból eltérő populációja ismert: az egyik vadászterülete Kanada közelében, az északi sarkkör felett található. A másik csoporté pedig az Atlanti-óceánon, Norvégia környékén. A cápák 244-427 centiméteresek lehetnek, a legnagyobb kifogott példány 640 centiméter hosszú volt. A súlyuk legfeljebb 730 kilogramm. A méretük alapján csúcsragadozók, az egyedüli fenyegetést rájuk az óriás ámbráscet jelenti. A színük szürkétől a barnáig változik, a testükön pedig sötét keresztsávok vagy apróbb világos pontok is előfordulhatnak.

A vízfelszín és a 2200 méteres mélység közt élnek, jellemzően 1200 méter mélyen, távol a partoktól, a nyílt vízben. Kifejezetten a hideg 1-12 °C közötti vizet kedvelik. Mindezek együtt elég nehézzé teszik a megfigyelésüket. Méretéhez és matuzsálemi korához megfelelően nyugodt, lassan mozgó halfaj, és nagyjából mindent megeszik a kisebb halaktól kezdve, a többi cápán, fókán és kisebb ceteken át akár a medúzákig vagy a döghúsig. Egy 2016-os tanulmány szerint legkorábban 134 évesen válik ivaréretté. A porcos halakhoz hasonlóan belső megtermékenyítéssel szaporodik, és ál-elvenszülő: vagyis a kölykök kikelnek még az anyaállát méhében, és itt felfalják a kevésbé fejlett testvéreiket és a meg nem termékenyített petéket.

A legérdekesebb azonban az állat életkora. A Koppenhágai Egyetem 2016-os tanulmányát elég sokan félreértelmezték 2017 környékén. A Julius Nielsen tengerbiológus által vezetett kutatás ugyanis a 28 nőstény grönlandi cápa szeméből vett szövetből radiokarbonos kormeghatározással próbálta megállapítani ezen élőlények korát. Ugyanakkor ez a kormeghatározásozási módszer nem a legpontosabb, vagyis nem egy egzakt kort határoztak meg, hanem egy tartományt: a nőstények életkora a 272 és 512 éves korok között mozoghattak. A legidősebb közülük pedig valószínűleg 392 éves volt. Mivel azonban az 512 a legnagyobb szám, sokan erre hivatkoztak a főcímekben.


Hákarl (Forrás: wikipedia)

Arról ugyan nem tudunk, hogy grönlandi cápa valaha emberre támadt volna, fordítva azonban már ez nem igaz. Habár az állatot ipari mértékben nem halásszák, a sporthorgászok kedvelik, a legtöbbet közülük az őslakosok fogják ki. Egyesek pedig igazi csemegének tartják a húsát. Hangozzék pedig bármilyen szenzációsan, a cápák húsa valóban a részegséghez, sőt a komolyabb drogfogyasztáshoz hasonló tüneteket okoz az embereknél.

A cápahús ugyanis egy trimetilamin-oxid (TMAO) nevű vegyületet tartalmaz, amely a cápát a hideg és a vízalatti magasnyomás kedvezőtlen hatásaitól védi. Az emberi szervezetben azonban a TMAO komoly mérgezést okoz, ami egy vaskosabb berúgáshoz hasonló szimptómákkal jár, amit aztán napokig tart kiheverni. A National Geographic-nak egy újságíró, Morten Strøksnes, egyenesen cápa-részegségről (shark drunk) beszélt. Létezik azonban eljárás, mellyel a hús megtisztítható ettől a vegyülettől: ehhez az izlandiak légmentesen lezárt konténerekben préselik össze a húst, majd kilógatják száradni hónapokon át. Ezután a húst apró kockákra vágva tálalják, amit Hákarlnak neveznek. Strøksnes szerint azonban a hús még megfelelően elkészítve is elég undorító, és a legrosszabb dolog, amit valaha kóstolt.

Akkor pedig már talán bölcsebb lenne inkább békén hagyni ezeket a csodálatos élőlényeket.

(Címlapkép/nyitókép: wikimedia commons/Hemming1952)

További cikkek a Rakétán:

Tényleg egy sas kap ki a tengerből egy cápát ezen a videón? A Twitteren nagyot ment egy videó, amelyen az látható, ahogy egy sas lecsap, és kiragad egy cápát a tengerből. A videó nincs szerkesztve, a valóságot látjuk, de azért akadnak félreértések az ügyben. Ugyanakkor készült már ennél is meglepőbb, ráadásul teljesen valódi felvétel. (Mutatjuk azt is.)

Milyen gyorsan terjed a vér a vízben (cápaügyileg értelmezve)? Természetesnek tűnhet, hogy a többségünk számára -  akik már landoltak forró égövi óceánon vadászgéppel egy balul sikerült dogfight után, és még terveznek is ilyet - fontos kérdés, hogy mégis mennyi időnk maradt egy esetleges vérző sebbel, amíg megérkeznek az elmaradhatatlan vacsoravendégek. A tudomány erre is segít felkészülni.

Mi szalad ott? Egy cápa! A szárazföldön mászkáló cápákat eddig B-kategóriás horrorfilmek szereplőjeként, esetleg videójátékok ellenségeiként tudtuk elképzelni. Pedig néhány faj evolúciója, úgy tűnik, ebbe az irányba tart.


Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Az Alpokban kirándult, 280 millió éves elveszett világot fedezett fel
Olyan ősi ez az ökoszisztéma, hogy még a dinoszauruszok előtti időből származik.
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Ekkor és így halnak ki az emlősök – Köztük mi is
Egész váratlan dolog nyír majd ki minket (ha addig minden mást megúszunk): egy új szuperkontinens, a Pangea Ultima. Időpontra is van ötlet.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.