A dolog innentől pofon egyszerű: minél alacsonyabb szám szerepel a nanométer mértékegység előtt, annál kisebb a tranzisztor, így adott felületre annál több fér el belőle. Az IBM legutóbbi tesztchipje, amit az USA-beli Alabany-ban található kutatóközpontjukban raktak össze, elvileg a világon először épül fel 2 nm-es tranzisztorokból, ami a cég közleménye szerint azt jelenti, hogy 50 milliárd tranzisztort lehetséges bezsúfolni egy körömnyi felületre. Ez jelentős áttörés 2017-hez képest, amikor egy ugyanekkora területen 30 milliárd 5 nanométeres tranzisztor fért el.

Az új architektúra előnye kétféleképp is magyarázható: vagy 45 százalékkal gyorsabb ugyanakkora energiafelvétel mellett, vagy 75 százalékkal kevesebbet fogyaszt ugyanakkora számítási kapacitás mellett, mint egy 7 nm-es chip. A cég úgy is személeti új chip képességeit, hogy egy 2 nm-es processzorral felszerelt mobileszköz jóval kevesebbet fogyaszt, mint egy 7 nm-es technológiára épülő – ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy csak négynaponta kell az adott eszközt tölteni. De például az önvezető autók is gyorsabban ismernék fel az akadályokat, és reagálnának ezekre, ha ilyen chipeket kapnának. Természetesen a fokozott tranzisztorsűrűség egyéb területeken is éreztetné üdvös hatását az adatközpontokkal kezdve az űrkutatáson át egészen akár a 6G technológiáig.

A lépéssel tehát az IBM megelőzte a konkurenciát, hiszen a TSMC 5 nm-es technológiájára épülő első chipek (Apple M1-e és az A14, a Huawei Kirin 9000-e) még csak tavaly érkeztek meg. De az AMD és a Qualcomm például jelenleg még inkább a TSMC 7 nm-es chiptechnológiáját alkalmazzák. Az Intel pedig 10- és 14 nm-es chipeket használ egyelőre, viszont ez utóbbi cég nagyobb tranzisztorsűrűséggel dolgozik, vagyis a chipjeiket nem lehet egy az egyben összehasonlítani a korábbiakkal. A TSMC közben szintén dolgozik a 2 nm elérésén, és jövőre tervezi elindítani a 4- és 3 nm-es lapkák gyártását.

Egyébként a nagy teljesítményű laptopokban 2019-ig nem is terjedt el a 7 nm-es technológia, vagyis minderre 4 évvel azután került sor – például az AMD Ryzen processzora formájában –, hogy az Intel leleplezte az első ilyen chipet, tehát a mostani bejelentést követően nagyjából hasonló idősávra lehet számítani, míg ennek széleskörű, kereskedelmi forgalomban is tapasztalható alkalmazására is sor kerül majd.

(Kép: Flickr/ziad 1)

További cikkek a témában:

Vajon valóban elbukik a Moore-törvény, vagy van még tovább? Moore-törvénye évtizedekig az informatika világítótornyaként jelezte előre a technológiai fejlődés ütemét, a bukását sokan megjósolták, de eddig még mindig megúszta.

Terahertzes hálózatok és egy terabit/s-os adatátvitel - a chip már készül hozzá 6G hálózatokhoz fejlesztettek chipet, amely lehetővé teszi a terahertzes kommunikációt és a villámgyors letöltést. Úgy tűnik, előreszaladtak az időben a japán kutatók, de a hatodik generációs kommunikáció már közeledik.

Csúszhatnak a telefonok, drágulhatnak a tévék a chiphiány miatt A Samsung Galaxy Note készülékei is veszélybe kerültek.