Hivatalosan ugyanis nem kellett lehúzniuk a rolót, ugyanakkor a járvány idején hozott kormányrendelet szerint a lakhelyünk csak alapos indokkal hagyható el.

Az edzőterem látogatása pedig nem alapos indok a lista szerint (szemben például a fodrász vagy a manikűrös felkeresésével).

Most viszont, hogy lassanként talán újraindul az élet, a vidéki termek után a budapestiek is kinyitnak. Ennek pedig sokan örülnek/örülünk – hiszen ideig-óráig el lehet lenni az otthoni edzéssel is, ám akadnak olyan sportok, amiket nem tudunk teljes mértékben áttelepíteni a nappaliba.

Ilyen sport például a CrossFit: vásárolhatunk ugyan különböző súlyzókat, de az egész kecót nem fogjuk CrossFit teremmé alakítani, mivel egyszerűen nem fogunk annyi sporteszközt beszerezni, ráadásul ezt el sem tudnánk helyezni egy átlagos fővárosi lakásban.

Persze némi találékonysággal megoldhatjuk így-úgy az életet, de a sport sok szépségéről – ilyen például éppen a sokszínűség – leszünk kénytelenek lemondani.

Ugyanakkor a koronavírust sem szeretné senki elkapni, vagyis felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben biztonságos-e visszatérni kedvenc sportunkhoz.

A New York Times kórházi orvosokat, kutatókat és más szakértőket kérdezett éppen erről, tehát az edzőtermek látogatásának a jelenlegi kockázatáról.

Persze a hivatalos számok alapján az Egyesült Államok bizonyos részeit jobban megütötte a járvány, mint minket, és a tegnap közölt adatok szerint nálunk az átfertőzöttség sem tűnik jelentősnek, de ettől függetlenül bizonyos alapelvek mindenhol érvényesek.

Abban a legtöbb szakértő megegyezik, hogy az edzőtermekben eddig sem lehetett volna éppenséggel ebédelni a fekvenyomó padról – egy idén publikált tanulmány adatai alapján a kutatók a termekben a vizsgált felületek negyedén találtak rezisztens baktériumtörzseket, influenza vírust és más kórokozókat. A tanulmányhoz négy edzőtermet vizsgáltak meg.

A publikáció egyik szerzője, Dr. James Voos szerint ez nem is csoda, hiszen zárt helyekről van szó, ahol relatíve sokan verődnek össze, és együtt izzadnak, lihegnek – ami miatt a fertőző betegségek is könnyebben terjedhetnek.

A sporteszközök fertőtlenítése is nehézségekbe ütközhet. A cikk példaként a kézi súlyzókat és a kettlebelleket említi, mint olyan fémtárgyakat, amelyeket sokan érintenek a legkülönbözőbb pontokon, ráadásul az alakjuk sem kedvez a gyors fertőtlenítőszeres áttörlésnek.

A szakértők végkövetkeztetése, hogy mindenkinek, aki most visszatér az edzőterembe, el kell fogadnia, hogy bizonyos szintű kockázatot vállal ezzel. Ez persze nem azt jelenti, hogy dőljünk hátra, és legyintsünk az egészre – mondván csináljon a koronavírus, amit akar, úgysem tudjuk semmiben sem megakadályozni.

Bizonyos preventív lépésekkel ugyanis a kockázat is csökkenthető.

Ha betegnek érezzük magunkat, esetleg hőemelkedésünk is van, akkor a magunk és a többiek védelme érdekében ne menjünk edzeni! Ilyenkor nem csak átadhatjuk másnak a fertőzést (nem csak a koronavírust), de ráadásul a hőemelkedés a szervezet gyulladásos állapotára utal, amin ront az élénk testmozgás.

Belépés után rögtön mossunk kezet!

A használt eszközöket mossuk le fertőtlenítőszerekkel, ehhez fertőtlenítőt és törlőkendőt a terem biztosítson!

Csak a saját kulacsunkból igyunk!

Amennyiben nem tudjuk, ki járt előttünk a teremben, vagy valamilyen más okból nem teljes a bizalmunk, úgy a fertőtlenítést ne csak használat után, de előtte is végezzük el!

A fizikai távolságtartásra itt is ügyeljünk! Bizonyos gyakorlatoknál, például a súlyemelésnél, erre eddig is figyelni kellett biztonsági okokból, de a szorosan egymás mellé helyezett gépeket (futópadok, biciklik) szét kell húzni egymástól, vagy egyszerűen le kell őket zárni.

Az sem árt, ha a termek kevesebb sportolni vágyót engednek most a falaik közé.

A fokozott légzéssel távozó légúti cseppek miatt biztosítani kell a teremben a megfelelő légáramlást. Ezt vagy légfrissítőrendszerrel vagy legalább természetes úton (egymással ellentétes oldali nyílászárók nyitásával) lehet megoldani.

Felmerül a maszkok jelentősége. A szakértő előrejelzése szerint ezt csak kevesen fogják használni, akkor is, ha a terem ennek viselését elvárná. Mivel azonban az edzés alatt a maszk gyorsan átnedvesedik, ezzel amúgy is jelentősen csökken a kórokozók kiszűrését célzó hatása.

A szakértő hozzáteszi azt is, hogy tanácsos kihelyezni különböző posztereket a kézmosás és a felületek tisztításának mikéntjét és fontosságát hangsúlyozandó. Egy tanulmány szerint ugyanis a a szappanok és fertőtlenítők kihelyezése után csökkent a kórokozók jelenléte termekben.

Ugyanakkor a felvilágosító poszterek kiragasztása után a kórokozók majdnem teljesen eltűntek.

A végkövetkeztetés tehát, hogy az edzőterembe járás a jelen körülmények közt mindenkinek az egyéni döntése. A kockázat viszont mind a terem üzemeltetői, mind a sportolók együttműködésével, felelősségteljes viselkedésével minimálisra csökkenthető.

(Kép: Pixabay)