Szuperszámítógépes előrejelzések szerint 2100-ra alapvetően megváltozik a bolygó képe
A jelenleg zajló hatodik tömeges kihalási esemény folyamatának újabb részleteire világít rá az a tanulmány, amelyet az Európai Bizottság kutatója, Giovanni Strona és a Flinders Egyetem professzora, Corey Bradshaw készített el Európa egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépének, a LUMI-nak segítségével: az elemzések során azt vizsgálták, milyen változásokra lehet számítani a különféle klímaváltozási forgatókönyvek alapján, figyelembe véve az emberiség földhasználati tevékenységét is.
Az eredmények alapján a biodiverzitás jelentős csökkenésére lehet számítani pár évtizeden belül.
A kutatók a vizsgálatok elvégzéséhez először a Föld virtuális másait hozták létre, összesen több száz digitális bolygót, amelyeket egyenként 33 000 gerinces fajjal népesítették be. A szimulációk során más-más elrendezésű táplálékláncokat alkottak az élőlények csoportosításával és elhelyezésével, de a területeket, ahol a különböző fajok letelepedtek, nem határozták meg pontosan előre, hanem hagyták, hogy 100 lépésben új régiók felé szóródjanak szét az egy fajhoz tartozó állatok. Ezután a 2015-2020 közötti éghajlati állapotok figyelembevételével felmérték egy-egy faj túlélési esélyeit az adott területen és ha a potenciális kihalásra utaló jeleket kaptak eredményül, a fajt kizárták a további "játékból". A táplálékláncokat minden 10. lépés után újraépítették az aktuális ökoszisztéma összetétele alapján. Ezzel a módszerrel lehetőséget adtak a fajoknak, hogy, akárcsak a valódi világbeli körülmények között, új helyeket kolonizáljanak, és olyan régiókban telepedjenek le, ahol alkalmat találtak az otthonteremtésre.
Miután megteremtették az alapvető elrendezését a szimulált világnak, a 2020 és 2100 közötti klíma-, és földhasználati előrejelzések szerint módosították az állapotokat és kiszámították, hogy milyen fajok kihalására lehet számítani a helyi hőmérsékleti-, és csapadékviszonyok változása miatt. Az aktuális szituációt minden szimulált hónapban felmérték és azt is számításba vették, hogyan hat egy-egy kulcsfontosságú faj eltűnése más, velük szoros közelségben élő fajok sorsára. A szimuláció során egy érdekes jelenségre is felfigyeltek a tudósok: a fajok vesztesége elsősorban, illetve elsőként a nagyobb testű gerinceseket érintette, mivel a klímaváltozás hatása első körben a testméret csökkenéséhez (is) vezetett.
"A testméret csökkenése főként annak a következménye, ahogyan a diverzitás eltűnése terjed a tápláléklánc mentén."
- írják a tanulmányban.
A gépi tanulási algoritmusokkal lefolytatott számítások szerint, annak ellenére, hogy bizonyos fajok képesek adaptálódni az élőhelyük körülményeinek változásaihoz vagy más élőhelyet keresni maguknak, a módosuló hőmérsékleti-, és csapadékviszonyok, valamint az ökoszisztémák sokféleségének elvesztése mind negatív következményekkel járnak a gerinces fajokra nézve: más-más forgatókönyvek alapján 2050-re átlagban 6-10,8%-os faj hal ki közülük a bolygón, míg 2100-ra akár 27%, vagyis több mint negyedük elveszhet. Ez utóbbi a magas kibocsátással és 2050-re 2,4 Celsius-fokos felmelegedéssel számoló előrejelzések szerint következik be. 2020 és 2050 között gyorsabb kihalási periódusra lehet számítani, később valamelyest lassul a fajok eltűnésének tempója. A kihalási eseményeket egy-egy terület életközösségében főszerepet játszó faj pusztulása jelentősen gyorsítja, ami arra utal, hogy a fajok közti interakció rendkívül fontos aspektusa a túlélésnek és a valódi világban is szükséges figyelembe venni a biodiverzitás megőrzésére tett erőfeszítések során.
"Azok a gyerekek, akik ma születnek és megérik a hetvenes éveiket, szó szerint többezer állat eltűnésének lesznek szemtanúi életük során, a gyíkoktól és békáktól kezdve olyan ikonikus emlősökig, mint az elefántok és koalák."
- összegzik a kutatók az eredményeket a Conversation-ön.
Az európai Közös Kutatóközpont (az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve) leírása szerint a világ gazdasági termelésének fele alapul a természeten, ezért az élőlények sokféleségének csökkenése közvetlen hatással jár az emberiség életmódjára és egészségére nézve is.
"Az egészséges biodiverzitás egészséges embereket, élelmiszerbiztonságot és vízellátást jelent."
- fogalmaz a JRC.
Az Európai Bizottság többek között olyan új jogszabályokkal igyekszik elejét venni a további negatív biodiverzitási folyamatoknak, amelyek az ökoszisztémák regenerálását célozzák: ez alapján 2030-ig vissza kell fordítani a beporzópopulációk számának csökkenését, megállítani a zöld városi területek nettó veszteségét, növelni a biológiai sokféleséget az általános erdei életközösségekben és mezőgazdasági ökoszisztémákban is.
(Fotó: Pixnio/Stutzman Jim, Pixabay/0fjd125gk87, Getty Images/Robert Della Pianna)
