Egyes ősi megalodonfogakon szokatlan karcolásokat figyeltek meg, amelyek feltehetően más megalodonok fogaiból származnak. Ez arra enged következtetni, hogy ezek a történelem előtti víz alatti óriások olykor agresszív „véleménycserét” folytattak egymással – számol be róla az IFLScience.

A megalodon – amely akár 19,8 méteresre is megnőhetett – uralta az óceánokat egészen körülbelül 3,6 millió évvel ezelőtti kihalásáig. A hollywoodi filmek, például The Meg, gyakran egy gigantikus nagy fehér cápaként ábrázolják, de a legújabb kutatások szerint ennek az állatnak a teste inkább megnyúlt volt, mintsem robusztus, és valószínűleg melegvérű lehetett. Egyébként éppen ez utóbbi adaptáció járulhatott hozzá a végső pusztulásához.

A megalodonok leszármazottai még ott élnek a tengerek mélyén Nemvárt cápafajról derült ki, hogy fiziológiájában nagyon hasonlít a megalodonra – ami komoly aggodalmakra ad okot az éghajlatváltozás miatt.

Egy friss tanulmány szerint Észak- és Dél-Karolinában számos megalodonfog olyan sérüléseket mutat, amelyek arra utalnak, hogy ezek a cápák saját fajtársaikkal kerülhettek összetűzésbe. A megalodonok fogai éles, fogazott élükről és hatalmas méretükről ismertek, és rendszerint zsákmányuk csontjain is hagynak nyomokat. Az azonban, hogy hasonló sérülések magukon a megalodonfogakon is megfigyelhetők, új és izgalmas lehetőségeket vet fel.

Egyes fogakon merőleges karcolások láthatók, amelyeket nem okozhatott önkár, például egy harapás során keletkezett sérülés. Mint azt a tanulmány szerzői írják:

„Nem tudjuk pontosan, milyen körülmények között keletkeztek ezek a nyomok, de a legegyszerűbb magyarázat az, hogy két egymással szemben lévő állkapocs összeütközött. Ugyanakkor, figyelembe véve a lamniform cápák állkapcsának szerkezetét, ez nem tűnik valószínűnek.”

Több lehetséges magyarázatot is felvetettek. Az egyik szerint a karcolások abból adódhattak, hogy a fogak a cápa szájában egymáshoz dörzsölődtek, ahogy egy új fog kinőtt, egy régi pedig kihullott. Néhány modern cápa még saját fogait is lenyeli – akár véletlenül, akár tudatosan, hogy újrahasznosítsa a bennük lévő kalcium-foszfátot. Egy másik elmélet szerint a megalodonok harapás közben véletlenül megkarcolhatták a saját fogaikat, amikor zsákmányuk csontjába mélyesztették azokat.

A legérdekesebb feltételezés azonban az, hogy a megalodonok közvetlen összecsapások során használták a fogaikat egymás ellen. Ezek az összetűzések történhettek területi viták, táplálkozási hierarchiák, párzási konfliktusok, sőt akár kannibalizmus miatt is. Hasonló agresszív viselkedést egyébként megfigyeltek napjaink nagy fehér cápáinál is, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a megalodonok is gyakran összecsaptak – és ebben a bunyóban a félelmetes állkapcsok voltak a fegyverek.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta/Rakéta.hu)